nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Az Arany Asszony titka

„Szkítiába behatolva, a Vjatkának nevezett föld után van egy nagy bálvány, a Zlotababa, ami lefordítva arany asszonyt vagy öreganyót jelent. A környező népek tisztelik és imádkoznak hozzá...” Az Arany Asszony titokzatos alakját kevesen pillanthatták meg. Ki ilyennek, ki olyannak képzelte. A leírásokban az obi-ugor bálványokról szóló kósza és megbízhatatlan adatok kavarognak.

zegernyei | 2012. április 13.
|  

Egy több évszázados finnugor tájelem után nyomozunk. Az orosz krónikák először az 1398. évnél számolnak be az Arany Asszony létezéséről. Az 1. Szófia-évkönyv (Szofijszkaja pervaja letopisz) Permi Szent István halála kapcsán írja, hogy a permiek bálványokat imádnak, de a tüzet, a vizet, a köveket és a Zolotaja Babát, tehát az Arany Asszonyt is. Vajon ki ez a rejtélyes nőszemély?

Az interneten találkozni olyan véleménnyel is, hogy a Zolotaja Baba már 1398 előtti hírekben is szerepel, csak éppen nevét nem írták le. A viking sagák beszámolnak a bjarmák templomának kirablásáról, s a templomban talált bálvány megkopasztásáról (lásd korábbi írásunkat). Ezt a bálványt ugyan Jomalának nevezik, de attól még később hívhatták Zolotaja Babának. Sajnos, amit a sagákban írnak, annak sokszor az ellenkezője sem igaz, de azért a templom kirablásáról szóló történetben mégis csak lehet valami: annyi, hogy a finnugor népeknek egykor voltak bálványaik. A sagákban szereplő bjarma nép talán valamilyen balti finn csoport lehetett. Erre utal a bálvány neve is, mely azonos a finn jumala szóval.

Az eseményről ezt írja Snorri Sturluson a Heimskringla 143. fejezetében (Expedíció Bjarmiába):

Thorer visszament [a templomba] Jomalához, és elvett egy ezüst serleget, ami Jomala térdén állt, és tele volt ezüst pénzzel. A pénzt az erszényébe rakta, a serleget felakasztotta a karjára, és kiment a kapun. … Így aztán Karle azonnal visszafutott Jomalához, és látva, hogy arany nyakék lóg rajta, felemelte a fejszéjét, és elvágta azt a zsinórt, amivel a nyaka mögött megkötötték. A csapás erejétől Jomala feje olyan nagy hanggal kondult meg, hogy mindannyian megrémültek.

Az Arany Asszony híre eljut Európába

Az 1398-as említés után az orosz évkönyvek jó darabig nem írtak az Arany Asszonyról. Talán szégyellték. Pedig az embereket nagyon foglalkoztatta a Zolotaja Baba. Minden külföldinek meséltek róla. Ők pedig továbbadták a hírt.

Először Mathias de Miechów írt róla a két Sarmatiáról szóló könyvében. A mesét Krakkóban hallotta, egy orosz hadifogolytól:

Szkítiába behatolva, a Vjatkának nevezett föld után van egy nagy bálvány, a Zlotababa, ami lefordítva arany asszonyt vagy öreganyót jelent. A környező népek tisztelik és imádkoznak hozzá, a közelében elhaladó vadászok közül senki sem kerüli ki üres kézzel, ajándékok nélkül. Még ha nincs is semmi érték nála, akkor is áldoz valamit a bálványnak, legalább egy állatbőrt vagy a ruhaujjából kitépett gyapjúszálat, és áhítattal meghajolva halad el mellette.

Nem sokkal később Herberstein is leírta, amit Moszkvában hallott:

A Zolotaja Baba, vagyis az Arany Öreganyó egy bálvány, amely az Ob torkolatánál, az Obdorai területen áll a másik parton. Az Ob két partján és a szomszédos folyók mellett mindenfelé sok erőd található, melyeknek urai az elmondás szerint mindnyájan a moszkvai uralkodó alárendeltjei. Azt beszélik, helyesebben mondva, azt mesélik, hogy ez az Arany Nagyanyó, ez az öregasszony formájú bálvány a fiát tartja a térdén, és ott látható még egy gyermek is, akiről azt mondják, az az unokája. És mintha az öregasszony valamiféle szerszámokat hagyott volna ott, amelyek állandóan kürthöz hasonló hangot hallatnak. Ha ez így van, úgy gondolom, hogy ez a szerszámokra állandóan fújó erős széltől van.

Mathias de Miechów és Herberstein műve valóságos bestseller lett. Ez utóbbi, a Rerum Moscoviticarum Commentarii a 16. század folyamán 6 latin, 5 német, 2 olasz, 1 angol kiadásban és egy cseh nyelvű rövidített változatban jelent meg. Az Arany Asszony egész Európát lázba hozta.

Az Arany Asszony Anthony Jenkinson 1562-es térképén
Az Arany Asszony Anthony Jenkinson 1562-es térképén
(Forrás: Wikipédia)

Hogyan írjunk geográfiát?

Amikor kiderült, hogy az útleírások és geográfiák írása jövedelmező vállalkozás, mások is írtak ilyeneket. Ha esetleg a saját élmény kevés volt, hát kölcsön vettek néhányat. Herbersteintől többen loptak. Az egyik esetből botrány is lett. Alessandro Guagnini, nemes lovag Sarmatiae Europae descriptio… című írása a legtisztább plágium: a szerző a mű első részében lenyúlta Maciej Stryjkowski még kiadatlan lengyel krónikáját. Stryjkowski, aki a vityebszki várúr, Guagnini beosztottja volt mint felderítő katona, merészen tiltakozott. A király és nagyfejedelem méltányolta is bátorságát, de a Sarmatiae Europae descriptio… megmaradhatott Guagnini neve alatt. Műve második részében, mely Oroszországról szól, Guagnini lényegében Herbersteint kivonatolta – tévedéseivel együtt.

Az Arany Asszonyt Guagnini mellett említette még például Clement Adams és André Thevet is.

Slata Baba először: Herberstein 1557, Bécs
Slata Baba először: Herberstein 1557, Bécs
(Forrás: Göttinger Digitalisierungszentrum)

Ahogy a rajzolók elképzelték…

A fantáziamozgató finnugor bálvány rajza térképekre is fölkerült. Először Anton (Antonius) Wied (Antanas Vydas) képzelte el 1542-ben, a Litván fejedelemségbe érkező hírek alapján. Nem sokkal később Herberstein művében is megjelent. Hirschvogel, a grafikus kétféleképpen is lerajzolta. 1562-ben Anthony Jenkinson térképére is rákerült.

Az Arany Asszonyról szóló leírások szájhagyományon alapulnak. Azok a helybeliek, akik az európaiaknak meséltek a bálványról, maguk sem látták azt. Ezt bizonyítja a beszámolók sokfélesége, az egyetlen közös forrás látható hiánya. A hírekből nem lehet megállapítani, hol volt az Arany Asszony és hogy nézett ki. Mathias de Miechów szerint a Vjatka vidékén túl volt található. Herberstein viszont úgy tudta, hogy Szibériában, az Ob torkolatánál állt. Ugyanilyen bizonytalan a bálvány alakja is: a térképeket illusztrálva ábrázolták Madonnaként, ölében kisdeddel – eggyel vagy kettővel, de Minervaként is felbukkan, kezében bőségszaruval.

Slata Baba másodszor: Herberstein 1572, Basel
Slata Baba másodszor: Herberstein 1572, Basel
(Forrás: Göttinger Digitalisierungszentrum)

Tudományos magyarázatok

Az egymásnak ellentmondó leírások nyomán többféle tudományos elképzelés született az Arany Asszonyról. Nyikolaj Ivanovics Kosztomarov, 19. századi orosz történész arra gondolt, hogy az Arany Asszony egy szláv bálvány volt, hiszen neve is oroszul maradt fenn: Zolotaja Baba. Alekszej Szergejevics Uvarov gróf, régész úgy vélte, hogy a Zolotaja Baba egy Kamennaja Baba volt, tehát a sztyeppi török népek által kőből faragott bálvány vagy síremlék. Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj herceg, nyelvész szerint a Zolotaja Baba az obi-ugor Kaltes-asszonnyal, Numi-Tórem lányával azonos.

Finnugor bálványok

Amint láttuk, a viking sagák híreivel nem sokra megyünk. Leírásaik alapján csak annyi valószínű, hogy Bjarmiában volt egy bálvány.

Az európai utazók hírei nyomán sem tisztul a kép: volt egy Arany Asszony nevű bálvány a Vjatkai földön túl vagy az Ob torkolatánál.

Még nem említettük Permi Szent István legendáját, amelyben azt olvashatjuk, hogy a hittérítő szent összetörte a permiek (= komi-zürjének) bálványait:

Egy napon a jámbor Isten szolgája, miután Istenhez könyörgött, imát mondott, imádkozás után elment egy bizonyos helyre, ahol az ő fő áldozóhelyük volt, és megpróbálta lerombolni bálványaikat. És felborogatta oltáraikat, isteneiket pedig összetörte…

Mindebből az következik, hogy bálványok több finnugor népnél is voltak. A következő idézetekből azonban megállapítható, hogy az Arany Asszonyról szóló történetek valószínűleg obi-ugor hagyományokon alapulnak. Tehát a tudományos magyarázatok közül Trubeckojé tűnik a legvalószínűbbnek.

Ippolit Zavalisin 1862-ben így számolt be egy kondai bálványról:

Külsejét és felépítését maguk a helybeliek sem ismerték. Állandóan két ünnepi ruhás strázsa őrizte, kopjával a kezében. Őrzési helyére vogulok nem mehettek be. Egyedül a legöregebb fősámánnak volt joga belépni, és megtudakolni a bálvány akaratát, aki a vogulok elmondása szerint, ha áldozatot kívánt, csecsemőhangon szólt. (Opiszanyije Zapadnoj Szibiri. t. 1. Moszkva, 1862. 286.)

Mihail Pavlovics Alekszejev szerint ez ugyanaz a bálvány lehetett, amelyről Grigorij Novickij írt 1715-ben. (Kratkoje opiszanyije o narogye osztjackom. Magyar kiadása: Rövid leírás az osztják népről. Ford. Ferincz István. Studia Uralo-Altaica 3. Szeged, 1973.)

Van egy leírásunk 1904-ből is. Konsztantyin Dmitrijevics Noszilov egy öreg vogultól lejegyezte az Arany Asszonyra vonatkozó hiedelmeket:

Ő nem itt van – mesélte a vogul –, de mi ismerjük. Éppen akkor [az oroszok bejövetelekor] a mi erdőinken keresztül vitték megbízható emberek az Obhoz. Hogy most hol van, az osztjákoknál-e, Kazimban, a szamojédoknál-e, a Taznál, azt pontosan nem tudom, de amikor itt volt, másolat készült róla, a Szerebrjanaja Baba (Ezüst Asszony), amely a mai napig egy vogulnál őrződik folyónk [a Konda] legfelső folyásánál.

– Te láttad, nagyapó? – kérdezte az utazó a mesélőtől.

– Nem egyszer, nem kétszer életem során – válaszolta Szavva.

– És milyen?

– Ezüstből van.

– Nagy?

– Nem, kicsi. Egy csetverty [kb. 18 cm], de nehéz öntvény. A Zolotaja Baba szerint öntötték ki. (U vogulov. Ocserki i nabroszki. Szpb. 1904. 109 skk.)

Az Arany Asszonyról szóló történetekben az obi-ugor bálványokkal kapcsolatos információk összegződtek. Ezek az információk eredetileg is nagyon szűkösek lehettek, hiszen a fontosabb bálványokat rendkívül erősen őrizték, lényegében nem láthatta őket senki. A bálványok titkossága miatt kapcsolódott az Arany Asszonyhoz az a téves elképzelés, hogy nagy méretű volt. Összefoglalva a különböző helyekről származó híreket, az obi-ugoroknak volt néhány különösen tiszteletben tartott bálványuk. Ezek azonban valószínűleg nem lehettek embernyi méretűek. Ha úgy tetszik, több kicsi Arany Asszony is volt. De hol?

Az Arany Asszony két gyerekkel, részlet Jenkinson térképéről
Az Arany Asszony két gyerekkel, részlet Jenkinson térképéről
(Forrás: Wikipédia)

Hol állt az Arany Asszony bálványa?

Az Arany Asszony helyét megjelölő adatok csak látszólag ellentmondásosak. Mathias de Miechów leírása a Vjatkai föld mögötti területről ugyanúgy az obi-ugorok által lakott tájra vonatkozik, miként Herberstein beszámolója, valamint a későbbi hírek. A Vjatkának nevezett föld után ugyanis Nagy- vagy Ó-Perm területe következik, a komi-permjákok lakóhelye, mely területre a vogulok rendszeresen bejártak, illetve annak határán éltek, még az Urál európai oldalán. A permi területekre betörő vogulokról az orosz évkönyvek rendszeresen megemlékeznek. Az usztyugi évkönyv például ezt írja a 6963. évben (1455.):

…Ugyanezen évben haddal támadt Vicsegdára Aszika vogul herceg meg fia, Jumsan, Pityirim permi püspököt pedig megölték.

A későbbi beszámolók már az Urál ázsiai oldaláról szólnak. Már Herberstein is az Ob mellékén említi a Zolotaja Babát, de a többi idézett forrás is úgy tudja, hogy a fontosabb bálványokat átvitték Szibériába. A Zolotaja Baba Szibériába költözése az orosz hódítás következménye volt. E keleti expanzió következtében az obi-ugorok fokozatosan kiszorultak Európából. Ez a folyamat abból is látható, hogy Jugria mint földrajzi fogalom is eleinte az Urál európai oldalához köthető, majd később áttevődik az ázsiai oldalra. Tehát a Zolotaja Baba helyének ez a változása önmagában is bizonyítja, hogy egy obi-ugor eredetű hagyomány került be az európai úti beszámolókba és geográfiákba.

Az Arany Asszony örök

Jurij Ivanovics Kuselevszkij 1868-ban azt írta, hogy a az Arany Asszony és a többi népszerű bálvány már nem létezik, csak a másolataik. A Konsztantyin Noszilovnak 1904-ben mesélő öreg vogul szerint az Arany Asszonynak már csak az ezüstből készített másolatát őrzik. Ezt a tényt azonban a misztikumra vágyó emberek nehezen fogadják el. Ha nem is létezik, de beszélnek és írnak róla. Az internet mindent eltűr. Például lehet írni arról, hogy az Arany Asszonyt sumérok állították és imádták. Nemcsak a magyarok sumérok ám, hanem az obi-ugorok is! Vagy esetleg az Arany Asszony egy kozmikus eredetű robot volt? Az internet mindent eltűr.

Az Arany Asszony történetében a filmipar is fantáziát látott. Persze, mindenről lehet filmet készíteni. Kell bele szerelem és vér, aztán már mehet is a mozikba. Jó szórakozást!

Aki tud valami biztosat az Arany Asszonyról, szóljon nekem, megkeressük. Most jó ára van az aranynak.

Felhasznált irodalom

A hivatkozott műveken kívül:

Alekszejev, M. P.: Szibir v izvesztyijah zapadno-jevropejszkih putyesesztvennyikov i piszatyelej XIII–XVII vv. Novoszibirszk, 20062.

(Az idézeteket Katona Erzsébet és Klima Kata fordította.)

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 B_Zoltán 2016. június 10. 15:15

Zlata Baba - vagyis nagy valószínűséggel a magyar Babba Maria, azaz a Napba öltözött Boldogasszony (vagy annak előképe) - micsoda véletlen, éppen Jugria földjén állt az összes fennmaradt térkép szerint, és hantik, manysik, obi-ugorok tömkelegével találkozhatunk a környéken.

Szintén véletlen, hogy erről az egészről e cikkben megfeledkeznek, hiszen Jugria a szakértők éppen divatos irányzata szerint nem volt soha magyar őshaza.

Úgyszintén véletlen lehet, hogy a szobrot mutató nyíl a cikkhez mellékelt Jenkinson féle térképen pont kitakarja az "IOVGHORIA", azaz Jugoria elnevezést, nehogy valaki kiszúrja.

4 GéKI 2015. szeptember 3. 22:08

@zegernyei:

"Aki tud valami biztosat az Arany Asszonyról, szóljon nekem, megkeressük. Most jó ára van az aranynak."

Aki tud valami biztosat az Arany borjúról, szóljon nekem, megkeressük. Most jó ára van az aranynak.

Mert ugye annak létezéséről, sincsenek komolyabb bizonyítékok mint a "Babba Maria" - bálványról... mert ugye magyarul meg így emlegetik... a cikkben szereplő szobrot...a Magyarok Nagyasszonyát...

3 Fejes László (nyest.hu) 2012. április 16. 16:58

@zergevirag: erről a szoborról már mi is írtunk. renhirek.blogspot.com/2009/11/nrvv-17-tehetseges-eszaki-gyerekek.htmlrenhirek.blogspot.com/2009/11/nrvv-17-tehetseges-eszaki-gyerekek.htm

Az egyébként tipikus az obi-ugoroknál, hogy a bálványt „megbüntetik”, akár le is cserélik, ha nem hoz szerencsét. A vérrel kenés meg az áldozathozatal eredménye, ti. „etetik” a bálványt.

2 zergevirag 2012. április 16. 15:22

Sesztalov is ír aranyistennőről az Amikor a nap ringatott regényében.

Ebben leírja hol is helyezték el (sarokban) a bábút ami nem volt szép és ha nem jól "viselkedett " kidobták kicserélték. Azt irja arca fából, két rés rajta , a szeme és szája, mely vörös ,vérrel megkent. Nem volt igazán barátságos istennő.

Érdekes, hogy Khanty-Mansiysk Tv filmfesztivál is van/volt, ahol az aranyistennő szép szobrát adták mint díjat.. Valamint köztéri szobrot is alkottak.

zolotoybuben.ru/zolotoybuben.ru/

1 Sigmoid 2012. április 16. 14:17

Hehe... Robot... xD

Ez úgy hangzik mint egy 70-es évekbeli japán rajzfilm hehe.

Információ
X