-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
-
ganajtúrós bukta: @nasspolya: Igen. Utána nem adják meg a felvételinél a plusz pontokat. Azt hiszem B2 valam...2025. 01. 18, 18:57 Ismerjük vagy használjuk?
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: Számít valahol, hogy lejárt-e a 2 év vagy az államilag akkreditáció?2025. 01. 18, 16:18 Ismerjük vagy használjuk?
-
ganajtúrós bukta: Arról nem is beszélve hogy nincs C2-es szint magyar nyelvvizsgán, aminek a megszerzése sze...2025. 01. 13, 14:12 Ismerjük vagy használjuk?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Elvárjuk, hogy bizonyos helyzetekben – különösen írásban – mindenki az irodalmi nyelvet használja. De minek?
Magyarországon elterjedt az a felfogás, hogy írni csak az irodalmi norma szerint szabad: gyakran még a kötetlen kommunikációban is elvárásként fogalmazódik ez meg, a hírportálokkal vagy hivatalos szervekkel szemben még inkább érvényesül ez az elvárás. Teljesen elképzelhetetlennek tűnik, hogy valaki mondjuk egy tudományos értekezésben ne az irodalmi nyelvet használja.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
De nem mindenhol van ez így. Finnországban nemrégiben fogadták el Jani Koskinen disszertációját, mely a számi nyelveknek a skandináv nyelvekre gyakorolt hatását vizsgálja. A dolgozatot Koskinen, aki maga Helsinki környékéről származik, savói [szavói] nyelvjárásban írta. A nyelvjárást az észak-karjalai Kiteeben, barátnője szülőföldjén tanulta meg. A fiatal nyelvész meg akarta mutatni, hogy a nyelvjárások éppúgy alkalmasak tudományos és hivatalos kommunikációra, mint az irodalmi nyelv. „A finn irodalmi nyelv semmivel sem jobb vagy helyesebb nyelv, mint bármelyik nyelvjárás, mindegyik nyelvjárás megfelel bármilyen használati célnak” – nyilatkozta a finn közszolgálati tv- és rádió, az YLE honlapjának savói nyelvjárásban.
Koskinen szerint manapság a nyelvjárásokat csupán viccelődésre, humoros eszközként használják az írott nyelvben, holott a nyelvjárás természetes kommunikációs eszköz. Reméli, hogy értekezése ezen is képes lesz változtatni.
Mint Janne Saarikivi, a Helsinki Egyetem finnugor tanszékének kutatója elmondta, korábban még ő sem találkozott nyelvjárásban írt dolgozattal. Ugyanakkor a tanszék támogatja a nyelvi sokszínűséget: Koskinen évfolyamában volt, aki inari számi nyelven írta értekezését.
Az YLE rádióriportja meghallgatható.