-
idodav: "Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik." Ez azért nem t...2021. 01. 17, 23:10 A gyorsúszás is hungarikum?
-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Elvárjuk, hogy bizonyos helyzetekben – különösen írásban – mindenki az irodalmi nyelvet használja. De minek?
Magyarországon elterjedt az a felfogás, hogy írni csak az irodalmi norma szerint szabad: gyakran még a kötetlen kommunikációban is elvárásként fogalmazódik ez meg, a hírportálokkal vagy hivatalos szervekkel szemben még inkább érvényesül ez az elvárás. Teljesen elképzelhetetlennek tűnik, hogy valaki mondjuk egy tudományos értekezésben ne az irodalmi nyelvet használja.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
De nem mindenhol van ez így. Finnországban nemrégiben fogadták el Jani Koskinen disszertációját, mely a számi nyelveknek a skandináv nyelvekre gyakorolt hatását vizsgálja. A dolgozatot Koskinen, aki maga Helsinki környékéről származik, savói [szavói] nyelvjárásban írta. A nyelvjárást az észak-karjalai Kiteeben, barátnője szülőföldjén tanulta meg. A fiatal nyelvész meg akarta mutatni, hogy a nyelvjárások éppúgy alkalmasak tudományos és hivatalos kommunikációra, mint az irodalmi nyelv. „A finn irodalmi nyelv semmivel sem jobb vagy helyesebb nyelv, mint bármelyik nyelvjárás, mindegyik nyelvjárás megfelel bármilyen használati célnak” – nyilatkozta a finn közszolgálati tv- és rádió, az YLE honlapjának savói nyelvjárásban.
Koskinen szerint manapság a nyelvjárásokat csupán viccelődésre, humoros eszközként használják az írott nyelvben, holott a nyelvjárás természetes kommunikációs eszköz. Reméli, hogy értekezése ezen is képes lesz változtatni.
Mint Janne Saarikivi, a Helsinki Egyetem finnugor tanszékének kutatója elmondta, korábban még ő sem találkozott nyelvjárásban írt dolgozattal. Ugyanakkor a tanszék támogatja a nyelvi sokszínűséget: Koskinen évfolyamában volt, aki inari számi nyelven írta értekezését.
Az YLE rádióriportja meghallgatható.