nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mire pörög az újhagyma?
Loituma: Ievan Polkka
(Éva polkája)

Egy dal, mely talán messziről érkezett arra helyre, ahonnan hódító útjára indult – először csak egy országban vált slágerré, majd miután majdnem teljesen feledésbe merült, az internetnek köszönhetően az egész világon megismerték.

Fejes László | 2012. november 24.
|  

A zenei világnap alkalmából a világon végigsöprő slágerekből közölt válogatást a nyest. Itt került szóba a finn Loituma együttes, pontosabban az egyik dalukból vett részlet, melyből flash-animáció készült. Hamarosan többen érdeklődni kezdtek, miről szól a szöveg – ám maga az animáció csupán halandzsa-szöveget tartalmaz. Később a teljes dal is ismertté vált, habár nem olyan széles körben, mint az animáció. A dalnak elkészült az angol fordítása, sőt, még az ez alapján készült magyar fordítást is megtalálhatja a neten, akit érdekel. Mivel azonban az angol fordítás eleve több pontatlanságot tartalmaz (talán azért, mert nem szó szerinti, hanem éneklésre készült), érdemesnek láttuk a teljes szöveget újrafordítani.

A fordítást jelentősen nehezíti, hogy a dal szövege savói nyelvjárásban íródott, mely meglehetősen távol áll az irodalmi finn nyelvtől, közelebb áll a karjalai nyelvjárásokhoz. (A karjalainak viszont nincs olyan gazdag szótárirodalma, illetve internetes forrásai, mint a finnek.) Az interneten találhatunk olyan fórumbejegyzéseket is, melyekben más nyelvjárások beszélői érdeklődnek a savóiaktól az egyes szavak jelentéséről. A savói nyelvjárások jellegzetességeire a cikk végén térünk ki.

Finn néptánc
Finn néptánc
(Forrás: Wikimedia Commons / Rimppawiki / GNU-FDL 1.2)

A dal szövege egy háromszereplős életkép, mely egy örök helyzetet mutat be: a fiatalok mulatozni akarnak, de az idősek ennek gátat akarnak szabni. A szövegben a fiatalokat az egyes szám első személyű, névtelen, önmagára időnként harmadik személyben utaló fiú, illetve a címszereplő Éva képviseli, az időseket pedig Éva anyja, az öregasszony. A szövegben minimáltörténet rejlik: Éva elszökik a mulatságba, ahol a fiúval táncol, majd együtt térnek haza, és otthon is folytatják a dáridót, de ehhez előbb helyre kell tenni az okvetlenkedő öregasszonyt. Mivel a történetet a mulatságban felhevült, önérzetes, magabiztos fiatalember szemszögéből ismerjük meg, a történettel kapcsolatban más nézőpontja nem is érvényesül, és a zene is az ő lendületét, erőszakosságba hajló indulatát hangsúlyozza. (Nem csoda, hogy metálfeldolgozása is született.) A bemutatotton kívül állítólag több verziója is létezik, a szöveg aszerint is variálódhat, hogy ki énekli.

Nuapurista kuulu se polokan tahti A szomszédból a polka ritmusa hallatszott
jalakani pohjii kutkutti. A talpam viszketett.
Ievan äiti se tyttöösä vahti Éva anyja a lányát őrizte
vaan kyllähän Ieva sen jutkutti, de bizony Éva rászedte.
sillä ei meitä silloin kiellot haittaa mivel minket a tiltások nem tartanak vissza
kun myö tanssimme laiasta laitaan. amikor mi faltól falig táncolunk.
Salivili hipput tupput täppyt Csilivili hipput tupput teppüt
äppyt tipput hilijalleen. eppüt tipput lassacskán
   
Ievan suu oli vehnäsellä Éva szája mosolyra húzódott
ko immeiset onnee toevotti. amikor az emberek szerencsét kívántak.
Peä oli märkänä jokaisella Mindenkinek nedves (izzadt) volt a feje
ja viulu se vinku ja voevotti. és a hegedű vonyított és jajgatott.
Ei tätä poikoo märkyys haittaa Ezt a fiút nem tartja a vissza a nedvesség (izzadtság)
sillon ko laskoo laiasta laitaan. amikor faltól falig lejt.
Salivili hipput tupput täppyt Csilivili hipput tupput teppüt
äppyt tipput hilijalleen. eppüt tipput lassacskán
   
Ievan äiti se kammarissa Éva anyja a szobácskájában
virsiä veisata huijjuutti, zsoltárokat zengeni ...
kun tämä poika naapurissa amikor ez a fiú a szomszédban
ämmän tyttöä nuijjuutti. a csoroszlya lányát táncoltatta.
Eikä tätä poikoo ämmät haittaa Ezt a fiút a csoroszlyák nem tartják vissza
sillon ko laskoo laiasta laitaan. amikor faltól falig lejt.
Salivili hipput tupput täppyt Csilivili hipput tupput teppüt
äppyt tipput hilijalleen. eppüt tipput lassacskán
   
Siellä oli lystiä soiton jäläkeen A zene után kezdődött az igazi mulatság
sain minä kerran sytkyyttee. annál inkább felpörögtem.
Kottiin ko mäntii ni ämmä se riitelj Amikor hazamentünk, a vénasszony veszekedett,
ja Ieva jo alako nyyhkyytteek. és Éva már kezdett (volna) kiabálni.
Minä sanon Ievalle mitäpä se haittaa Mondtam Évának, hogy tartana vissza attól,
laskemma vielähi laiasta laitaa. hogy lejtsünk egy kicsit faltól falig.
Salivili hipput tupput täppyt Csilivili hipput tupput teppüt
äppyt tipput hilijalleen. eppüt tipput lassacskán
   
Muorille sanon jotta tukkee suusi Mondtam a nyanyának, ha nem fogod be a száját
en ruppee sun terveyttäs takkoomaa. nem tudom garantálni az épséged.
Terveenä peäset ku korjoot luusi Egészben (egészségesen) megúszod, ha szeded a sátorfád,
ja määt siitä murjuus makkoomaa. és mész innen az odúba aludni.
Ei tätä poikoo hellyys haittaa Ezt a fiút nem tartja vissza a gyengédség
ko akkoja huhkii laiasta laitaan. amikor falól falig száguldozik.
Salivili hipput tupput täppyt Csilivili hipput tupput teppüt
äppyt tipput hilijalleen. eppüt tipput lassacskán
   
Sen minä sanon jotta purra pittää Azt mondom, ha harapni is szeretne
ei mua niin voan nielasta. engem nem fog lenyelni.
Suat männä ite vaikka lännestä ittään Mehetsz akár nyugatról keletre
vaan minä en luovu Ievasta, de én nem válok el Évától,
sillä ei tätä poikoo kainous haittaa mert ezt a fiút nem tartja vissza a gyávaság
sillon ko tanssii laiasta laitaan. amikor faltól falig táncol.
Salivili hipput tupput täppyt Csilivili hipput tupput teppüt
äppyt tipput hilijalleen. eppüt tipput lassacskán

A dal Savitaipaléból ered, oda pedig feltehetően a 18. században került az ott állomásozó orosz katonáktól – párhuzamait a Szmolenszk környéki orosz népdalokban lehet fellelni. A 19. századi gnéptáncgyűjtők szerint Savitaipale környékén nem is voltak finn, csak orosz táncok – ezért aztán le se jegyezték őket, nagy bánatunkra, hiszen nem tudhatjuk, pontosan milyen táncokat tartottak orosznak. Más vélemények szerint viszont a dallam léte olyan régóta dokumentált, hogy nem származhat az orosz katonáktól. Az mindenesetre bizonyos, hogy a jelenlegi szövegváltozatot Eino Kettunen írta (a halandzsa azonban a Loituma újítása, és felvételről felvételre is változik). A dal a harmincas években nagyon népszerű volt, de a hetvenes-nyolcvanas évekre teljesen feledésbe merült. A Loituma 1995-ös debütáló albumán bukkant fel újra.

Nyelvi jellegzetességek

A keleti nyelvjárások és a karjalai egyik legszembetűnőbb jelensége a diftongizáció, azaz a hosszú magánhangzók kettőshangzóvá alakulása. Ez jellemző minden finn nyelvjárásra, például Finnország közismert nevében, a Suomiban is eredetileg [ó] volt (vö. észt Soome), de a keleti nyelvjárásokban ez a változás olyan hangokat is érint, amelyeket a nyugatiban nem – [á]: nuapurista (irod. naapurista) ’szomszédból’, suat (irod. saat) ’szabad (neked)’; hosszú [ä]: peä (irod. pää) ’fej’, peäset (irod. pääset) ’jutsz (itt: megúszod)’. Látható, hogy a ez a jelenség a szövegben nem érvényesül következetesen, hiszen előfordul a naapurissa  (és nem nuapurissa) ’szomszédban’ alak is. A címszereplő Ieva neve viszont feltehetőleg nem a diftongizáció eredménye, hanem az orosz Ева [jeva] átvétele. (A dal címében gyakran tévesen Leva szerepel, mert a finnül nem tudók nagy I-t összekeverik a kis l-lel.)

Szintén a kettőshangzókat érintő változás, hogy az i, u és y-végű diftongusok e, o és ö-végűekké vállnak: toevotti (irod. toivotti) ’kívánt(ak)’, voevotti (irod. voivotti) ’jajgatott (jajgattak)’ – ugyanakkor a szövegből egy sor ellenpéldát is kigyűjtehtünk.

A savói nyelvjárásterület
A savói nyelvjárásterület
(Forrás: Wikimedia Commons / BishkekRocks / GNU-FDL 1.2)

A hosszú [á] nem első szótagban [ó]-vá zárulhat: poikoo (irod. poikaa) ’fiút’, korjoot (irod. korjaat) ’gyűjtöd’, alako (irod. alkaa) ’kezd’ ()itt az [ó] rövidül; a hosszú [ä] viszont ee-vé: sytkyyttee (irod. sytkyyttää) ’zakatol, lüktet’, nyyhkyytteek (nyyhkyttää) ’zokog’. (Az utóbbi esetben furcsa a második szótag nyúlása, illetve hogy a szó végén ott van a máshonnan már lekopott -k.)

Az ea kapcsolatnak is ee [é] felel meg: onnee (irod. onne) ’szerencsét’ (az öä-ből viszont nem lesz öö: tyttöä ’lányt’), az ia pedig ii-vé ([í]) válik: pohjii (irod. pohjia) ’talpait’. A nem első szótagi diftongusok rövid magánhangzóvá is egyszerűsödhetnek: jutkutti (irod. jutkautti) ’rászedte’, vinku (irod. vinkui) ’vonyított’. A magánhangzó + n kapcsolat helyett hosszú magánhangzó áll a tyttöösä (irod. tyttönsä) ’lánya, lányát’ alakban.

A keleti nyelvjárásokra jellemző még, hogy az irodalmi d kiesik: voan (irod. voidaan) ’tudnak, kepesek, lehet’, illetve hogy a szóvégi i kiesik, és nyomát a mássalhangzó lágyulása őrzi (ezt j-vle szokás jelölni): riitelj [rítely] (irod. riiteli [ríteli]) ’veszekedett’.

A szöveg jellegzetessége még, hogy a szóbelseji mássalhangzó-kapcsolatokat gyakran egy betoldódó magánhangzó oldja fel: polokan (irod. polkan) ’polkának a ...’, jalakani (irod. jalkani) ’lábam’, jäläkeen (irod. jälkeen) ’után’, alako (irod. alkaa) ’kezd’,

A hosszú magánhangzók előtt álló rövid mássalhangzók megnyúlhatnak: ruppee (irod. rupee) ’fog, kezd’, ittään (irod. ittään) ’keletre’.

További nyelvjárási alakok myö (irod. me) ’mi’, ko (irod. kun) ’amikor’, ni (irod niin) ’így’, immeiset (irod. ihmiset) ’emberek’, määt (irod. menet) ’mész’, männä (irod. mennä) ’menni’, ite (irod itse) ’maga’. A beszélt nyelvnek is jellegzetessége a személyes névmások rövidülése – mua (irod. minua) ’engem’ –, az egyes szám második személyű birtokos személyrag végén az i lekopása – terveyttäs (irod. terveyttäsi) ’épségedet, egészségedet’, murjuus (irod. murjuusi) ’odúdba’ –, illetve az, hogy harmadik személyben az egyes és a többes számú igalakok egybeesnek – mint a korábban idézett toevotti (irod. toivotti) ’kívánt(ak)’, voevotti (irod. voivotti) ’jajgatott (jajgattak)’ esetében.

A nyelvjárási jelenségek esetleges megjelenése miatt fennáll a gyanú, hogy nem autentikus nyelvjárási szöveggel van dolgunk. Ezt azonban csak a helyi nyelvjárások alapos vizsgálata után jelenthetnénk ki nagy bizonyossággal.

További érdekességek

Ievan Polkka az angol wikipédián

Ievan Polkka a finn wikipédián

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X