-
Fejes László (nyest.hu): @VG: „a világ írásrendszereit "Ádámról és Éváról" - azaz a kőkori ősvallás jeleitől kezdve...2017. 07. 27, 08:04 A barcelonai „rovásemlék”
-
VG: A cikkben több tévedés is van. - Például azt írja a szerző, hogy a bemutatott ibér jelekne...2017. 07. 26, 20:18 A barcelonai „rovásemlék”
-
Fejes László (nyest.hu): „Jaroszewska Boleszlava” Ez elég érdekes, mert a vezetéknév lengyel helyesírással van, a k...2017. 07. 26, 12:20 Esperanto 130!
-
Fejes László (nyest.hu): @kolompár: Az eper szó eredete be van linkelve, a megfelelői megtekinthetőek. Egyébként ma...2017. 07. 26, 10:37 Epernácik Magyarországon
-
Fejes László (nyest.hu): @Sultanus Constantinus: „Azt pl. lehet-e tudni, hogy a rómaiak melyik jellemző csoportba t...2017. 07. 26, 10:33 Hogyan állja ki a finnugor elmélet a...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Egy kaptafa alá vett szólások
- Szókratész, a profi
- Krisztusi kérdés
- Hiszek benne, mert semmi értelme
- Válaszolok, mihelyst tudok
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
A rendőrség szerint is bomba volt minden nemzetközi vonaton?
Ön szerint Pokorni Zoltán hülye, vagy csak képtelen normális munkatársakat találni? Igen vagy nem?
Még hogy az idősebbek nehezebben tanulnak!
Vigyázat, szeletelt cukrot tartalmaz!
84 éves korában elhunyt Gulya János finnugrista. Főként a keleti hanti nyelvjárásokat kutatta, több kiadvány szerkesztésében is részt vett.
A 2017. február 11-én elhunyt Gulya János 1933 február elsején született Budapesten, ám tíz éves korától az érettségiig Pécsett tanult. Egyetemi tanulmányait ismét Budapesten, az ELTE-n végezte, magyar–történelem szakon. Zsirai Miklósnál tanult finnugrisztikát. 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémián lett aspiráns, ezalatt Moszkvában, Tartuban és Finnországban is tanult. Elsősorban obi-ugor nyelvekkel foglalkozott, Wolfgang Steinitzet, Valerij Csernyecovot és Nyikolaj Tyerjoskint tartotta mesterének. Utóbbi vezette be a hanti legkeletibb, vahi nyelvjárásába – később Gulya főképp ezzel a nyelvjárással foglalkozott. Egyetemi szakdolgozatát a hanti jelzős szerkezetekről, kanditástusi értekezését egy 18. századi manysi szójegyzékről, nagydoktori értekezését a vahi hanti mondatszerkezetekről írta. 1966-ban Bloomingtonban jelent meg Eastern Ostyak Chrestomathy (Keleti osztják kresztomátia) című tan- és kézikönyve.
(Forrás: Magyar Nyelvész Pályaképek és Önvallomások 90.)
1977-től 2002-ig a Göttingeni Egyetem Finnugor Szemináriumán (tanszékén) oktatott. Szibériába csak 2001-ben, 68 éves korában jutott el először. Később, 2004-ben és 2006-ban a hanti-manszijszki Jugria Egyetemen működött vendégprofesszorként.
Magyarul a Népek meséi sorozatban két obi-ugor mesegyűjteménye is megjelent: 1959-ben az Asszony-unokája című manysi, 1960-ban a Tórem-isten népe című hanti népmesegyűjtemény. E két kötet anyaga 1968-ban Sibirische Märchen (Szibériai mesék) címen Németországban is megjelent. Képes Gézával közösen fordította le Juvan Sesztalov Kék vándorutak című művét. Ő szerkesztette A vízimadarak népe című, a finnugor népek kultúrájáról szóló tanulmánygyűjteményt. A magyar múlt tudósai című sorozatban ő írta Gyarmathi Sámuel életrajzát.
Forrás, olvasnivaló
Gulya János: Gulya János. Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások. 90. Budapest, 2009.