-
zegernyei: gekovacsistvan: Nyomatékos kérésünk ellenére változatlanul irogat nekünk az ajánlott sorre...2022. 01. 14, 16:27 Szamojéd erkölcsök a magyar ugaron
-
mederi: @bm: 55 Példa mondatok hol találhatók?2022. 01. 14, 08:33 Szókratész, a profi
-
bm: @Szűcs Gábor: "Valaki nyelvhasználatának része a „bebúr” szó ('beburkol, befal, felfal'), ...2022. 01. 12, 23:59 Szókratész, a profi
-
mederi: @mederi: Kiegészítés: Szinkronizálásnál is akkor gondolom megfelelőnek a fordítást, ha a f...2022. 01. 11, 18:42 Néhány szó az ikes ragozásról
-
mederi: @szigetva: Te "össze passzításról" beszélsz, én "szituáció megjelenítésről".. A kettő nem ...2022. 01. 11, 18:28 Néhány szó az ikes ragozásról
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
84 éves korában elhunyt Gulya János finnugrista. Főként a keleti hanti nyelvjárásokat kutatta, több kiadvány szerkesztésében is részt vett.
A 2017. február 11-én elhunyt Gulya János 1933 február elsején született Budapesten, ám tíz éves korától az érettségiig Pécsett tanult. Egyetemi tanulmányait ismét Budapesten, az ELTE-n végezte, magyar–történelem szakon. Zsirai Miklósnál tanult finnugrisztikát. 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémián lett aspiráns, ezalatt Moszkvában, Tartuban és Finnországban is tanult. Elsősorban obi-ugor nyelvekkel foglalkozott, Wolfgang Steinitzet, Valerij Csernyecovot és Nyikolaj Tyerjoskint tartotta mesterének. Utóbbi vezette be a hanti legkeletibb, vahi nyelvjárásába – később Gulya főképp ezzel a nyelvjárással foglalkozott. Egyetemi szakdolgozatát a hanti jelzős szerkezetekről, kanditástusi értekezését egy 18. századi manysi szójegyzékről, nagydoktori értekezését a vahi hanti mondatszerkezetekről írta. 1966-ban Bloomingtonban jelent meg Eastern Ostyak Chrestomathy (Keleti osztják kresztomátia) című tan- és kézikönyve.
(Forrás: Magyar Nyelvész Pályaképek és Önvallomások 90.)
1977-től 2002-ig a Göttingeni Egyetem Finnugor Szemináriumán (tanszékén) oktatott. Szibériába csak 2001-ben, 68 éves korában jutott el először. Később, 2004-ben és 2006-ban a hanti-manszijszki Jugria Egyetemen működött vendégprofesszorként.
Magyarul a Népek meséi sorozatban két obi-ugor mesegyűjteménye is megjelent: 1959-ben az Asszony-unokája című manysi, 1960-ban a Tórem-isten népe című hanti népmesegyűjtemény. E két kötet anyaga 1968-ban Sibirische Märchen (Szibériai mesék) címen Németországban is megjelent. Képes Gézával közösen fordította le Juvan Sesztalov Kék vándorutak című művét. Ő szerkesztette A vízimadarak népe című, a finnugor népek kultúrájáról szóló tanulmánygyűjteményt. A magyar múlt tudósai című sorozatban ő írta Gyarmathi Sámuel életrajzát.
Forrás, olvasnivaló
Gulya János: Gulya János. Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások. 90. Budapest, 2009.