-
szigetva: @mederi: Tévedsz. Linkeltem egy cikket, ami pont arról szól, hogy 14–18. századi szövegeke...2020. 06. 04, 21:48 A restnök, a szaladár és a tevepárduc
-
szigetva: @bloggerman77: Azért ez így nem igaz. Láttam egy térképet (már régebben, úgyhogy most nem ...2020. 06. 04, 21:44 Százasak vagyunk?
-
mederi: @szigetva: Azt, hogy "falba veri valaki a fejét" mondhatod úgy is hogy "falban veri a fejé...2020. 06. 04, 21:42 A restnök, a szaladár és a tevepárduc
-
bloggerman77: @Roland2: Ha nincs háború, és Ferenc Ferdinánd életben marad, Magyarországot ugyanúgy felo...2020. 06. 04, 21:15 Százasak vagyunk?
-
bloggerman77: @szigetva: Persze, hogy nem érdekli az átlagangolt, átlagfranciát, mert cca. 230 év alatt ...2020. 06. 04, 21:10 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
84 éves korában elhunyt Gulya János finnugrista. Főként a keleti hanti nyelvjárásokat kutatta, több kiadvány szerkesztésében is részt vett.
A 2017. február 11-én elhunyt Gulya János 1933 február elsején született Budapesten, ám tíz éves korától az érettségiig Pécsett tanult. Egyetemi tanulmányait ismét Budapesten, az ELTE-n végezte, magyar–történelem szakon. Zsirai Miklósnál tanult finnugrisztikát. 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémián lett aspiráns, ezalatt Moszkvában, Tartuban és Finnországban is tanult. Elsősorban obi-ugor nyelvekkel foglalkozott, Wolfgang Steinitzet, Valerij Csernyecovot és Nyikolaj Tyerjoskint tartotta mesterének. Utóbbi vezette be a hanti legkeletibb, vahi nyelvjárásába – később Gulya főképp ezzel a nyelvjárással foglalkozott. Egyetemi szakdolgozatát a hanti jelzős szerkezetekről, kanditástusi értekezését egy 18. századi manysi szójegyzékről, nagydoktori értekezését a vahi hanti mondatszerkezetekről írta. 1966-ban Bloomingtonban jelent meg Eastern Ostyak Chrestomathy (Keleti osztják kresztomátia) című tan- és kézikönyve.
(Forrás: Magyar Nyelvész Pályaképek és Önvallomások 90.)
1977-től 2002-ig a Göttingeni Egyetem Finnugor Szemináriumán (tanszékén) oktatott. Szibériába csak 2001-ben, 68 éves korában jutott el először. Később, 2004-ben és 2006-ban a hanti-manszijszki Jugria Egyetemen működött vendégprofesszorként.
Magyarul a Népek meséi sorozatban két obi-ugor mesegyűjteménye is megjelent: 1959-ben az Asszony-unokája című manysi, 1960-ban a Tórem-isten népe című hanti népmesegyűjtemény. E két kötet anyaga 1968-ban Sibirische Märchen (Szibériai mesék) címen Németországban is megjelent. Képes Gézával közösen fordította le Juvan Sesztalov Kék vándorutak című művét. Ő szerkesztette A vízimadarak népe című, a finnugor népek kultúrájáról szóló tanulmánygyűjteményt. A magyar múlt tudósai című sorozatban ő írta Gyarmathi Sámuel életrajzát.
Forrás, olvasnivaló
Gulya János: Gulya János. Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások. 90. Budapest, 2009.