nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Buoldog koráucsunyt!
Buriid jouvllaid!

Vannak helyzetek, amelyekben jó eséllyel tippelhetünk – persze általában akkor is rosszul.

Rénhírek | 2014. december 23.
|  

A közeli rokon nyelvek tanulása egészen más élmény, mint amikor teljesen idegen nyelvet tanulunk. Mivel a magyarnak nincsenek közeli rokon nyelvei, ahhoz vagyunk szokva, hogy egy idegen nyelvnek teljesen más a szókincse, nyelvtana, így el kell felejtenünk, amit anyanyelvünkről tudunk. Ha azonban egy anyanyelvünkhöz közel álló nyelvet tanulunk, akkor eleve tanulás nélkül is sokat értünk a tanult nyelvből, és felismerhetünk többé-kevésbé szabályos megfeleléseket a két nyelv között – ezek segítségével pedig meg is tippelhetjük, hogy valamit hogyan kell mondani az adott nyelven. (A magyar anyanyelvűeknek akkor lehetnek hasonló élményeik, amikor nyelvjárásban próbálnak beszélni, vagy amikor már ismernek egy idegen nyelvet, és annak közeli rokonát kezdik tanulni – például a német után a hollandot, vagy az orosz után a szlovákot.)

Akik próbálkoztak már ilyennel, azok tudják, hogy az ilyen próbálkozások gyakran igencsak félresikerülhetnek. A két nyelv különbségei nem mindig szabályosak, illetve a nyelvtanuló nem mindig tudja, mi is pontosan a szabály, mikor minek mi felel meg. S mivel a szavak jelentése szeszélyesen változhat, illetve a hasonlóan hangzó szavak egészen különböző eredetűek lehetnek, a nyelvtanuló rokon nyelvek esetén is belefuthat néhány hamis barátbaezt a problémát mindenki jól ismeri, aki idegen nyelven tanul, hiszen a jövevényszavak, különösen a nemzetközi szavak esetében ez nem csupán rokon nyelvek között jelentkezik.

Tavaly karácsony előtt a Tontulan joulukoulu (Manófalva karácsonyi iskolája) nevű kérészéletű Facebook-közösségben adventi naptárhoz hasonlóan minden nap megjelent egy kép. Mindegyik képen más-más órán ültek a manók: december 19-én számi nyelvórán. A számi és a finn viszonylag közli rokon nyelvek, ráadásul a finn erősen hatott a számira, így nem csoda, ha a tanulók tippelni próbálnak.

Buriid jouvllaid!
Forrás: Facebook / Tonttulan joulukoulu

– Ma elmondom nektek, hogy van számiul, hogy boldog karácsonyt! Tudja valaki?

– Buoldog koráucsunyt!

– Ügyes próbálkozás, de nem egészen. A helyes válasz: buoriid jouvllaid!

Láthatjuk, hogy a tanuló nem tesz mást, mint hogy a finn kifejezésbe néhány Az [ē] itt úgy olvasandó, mint a magyar e, de hosszan, mint az é.b-t told (illetve egy u-t töröl): hyvää joulua [hüvē joulua] –  hyvbää jobluab. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a b olyan betű, mely viszonylag gyakran felbukkan a számi szövegekben, a finnből viszont hiányzik. Ráadásul van is olyan eset, amikor a finn és a számi között éppen az a(z egyik) különbség, hogy a számi szóban egy többlet-b van, pl.: silmä [szilme] – čalbmi [csalbmi] ’szem’, kolmegolbma [kolbma] ’három’, palmubálbma [pálbma] ’pálma’. A fenti példák alapján az is kitalálható, mikor történik ez meg – ráadásul a b szó végén ragként vagy rag részeként sosem jelenik meg, a tipp tehát meglehetősen felületes megfigyelésen alapul. A rajz azonban ügyesen mutatja a jelenség működését.

Olvasóinknak boldog, áldott, békés és kellemes karácsonyt kívánunk!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Sultanus Constantinus 2014. december 23. 18:21

A magyar anyanyelvűek ez nem fogják tudni így sem elképzelni, mert még a legtávolabbi magyar nyelvjárás sem áll annyira távol a köznyelvtől, mint a közeli rokon nyelvek egymástól. Tehát egy magyar nem fogja tudni elképzelni azt, hogy milyen mondjuk egy olasznak spanyolt hallani, vagy egy németnek angolt vagy svédet.

Információ
X