-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Elgondolkodott, hogyan fogalmazza meg jókívánságait karácsonyra? Rossz megoldás persze nincs, de a megfogalmazásmódok különböző beállítódásokról, hitekről és viszonyulásokról árulkodhatnak. Kinek áldott és kinek kellemes a karácsony?
Karácsony táján rengetegszer kell megfogalmaznunk ünnepi köszöntést: szóban, írásban, kollégáknak, ismerősöknek, barátoknak és családtagoknak. Talán az olvasónak sem ismeretlen az érzés, amikor azon töprengünk, hogyan is fogalmazzunk... Egyfelől borzasztó egyszerű a dolgunk, hiszen megvannak a bevett kifejezések:
Boldog karácsonyt!
Kellemes ünnepeket!
Áldott ünnepet / karácsonyt!
Békés és boldog karácsonyt!
Stb.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ezeknek a kifejezéseknek azonban éppen az a hátrányuk, ami az előnyük is. Nem is kell őket megfogalmaznunk, mert készen vannak, bármelyiket felhasználhatjuk kedvünkre, gondolkodás nélkül. Ennek azonban az a hátránya, hogy úgy érezhetjük, hogy a személyes köszöntés sablonossá, személytelenné válik. Ez a fajta gépiesség pedig ellenkezik az ünnep és a köszöntés igazi tartalmával.
Éppen ezért lehet megnyugtató megoldás, ha a köszöntés mellé valamilyen személyes üzenetet is írunk, mondunk. A sablonos köszöntési formákat azonban nem tudjuk megkerülni. Az ilyenfajta ünnepi jókívánságok olyanok, mint a köszönések. Nem gondolkodunk rajtunk, nem a tartalmuk a fontos, hanem a gesztus, hogy kimondjuk őket.
Ahogyan a köszönéseknél sem mindegy, hogy melyiket választjuk, úgy az ünnepi köszöntések is hordozhatnak külön információkat. Egy köszönésből például azonnal megtudjuk, hogy a partnerek nagyjából milyen viszonyban vannak egymással (tegeződnek, magázódnak, közvetlen a kapcsolatuk vagy formális stb.). A karácsonyi jókívánság megfogalmazásával is üzenünk, üzenhetünk.
Ha valaki az áldott jelzőt használja a semleges boldog helyett, valószínűsíthetjük, hogy vallásos meggyőződésből teszi ezt. Ha viszont valaki még a karácsony szót is kerüli, és a vallástól teljesen független ünnep vagy ünnepek kifejezést használja, arra gondolhatunk, hogy azt akarja demonstrálni, hogy ő maga nem tekinti vallási ünnepnek a karácsonyt, vagy egyszerűen a lehető legsemlegesebben akar fogalmazni.
Az is igaz azonban, hogy a semlegesebb megfogalmazások kevésbé tűnnek intenzív jókívánságnak. A kellemes jelző enyhébb, mint a boldog, ez pedig kevesebb, mint az áldott és a békés. Lehetséges tehát, hogy valaki egyszerűen csak azért használja az áldott jelzőt, mert intenzívebb jókívánságot akar kifejezni.
Vallási, hitbéli meggyőződéseket azonban nem csak a karácsonyi jókívánságokkal tudunk kifejezni. A köszönések szintén alkalmasak erre. Üdvözlésként az Isten hozott/hozta!, búcsúzásnál pedig az Isten áldjon/áldja! nem semleges megfogalmazások, ezekkel lehet, hogy a beszélő a saját hitét, világnézetét akarja kifejezni. Ugyanakkor éppen azért, mert a köszönések sablonosak, előre legyártottak, nem gondolunk bele, hogy valójában mit is kívánunk, csak gépiesen kimondjuk őket, sokszor nem nem jelentenek többet és sima köszönésnél.
További olvasnivaló