nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Zsák, zsák, teli zsák...
Mikulás, a lapp sámán?

Legészakibb európai rokonaink a számik, régebbi nevükön lappok, sok tekintetben szerencsésnek tekinthetik jelenlegi helyzetüket. Nem csak a Mikulás lakik egyik városukban, de a jóléti skandináv országok is sok mindent megtesznek a korábban kiközösített számi kisebbség kultúrájának megőrzéséért.

Péli Péter | 2009. december 4.
|  

Mikulásnak több északi országban is van állandó lakcíme. Az angolszász országokban az Északi-sarkot tartják a Télapó hagyományos otthonának, de talán a finnországi Lappföld a legnépszerűbb önjelölt lakhelye Mikulásnak. Rovaniemi a finnországi lapp területek fővárosa és itt található a világ legnagyobb Télapó Falu élményparkja. Ide évente több mint 600 ezer gyermek kérése érkezik be levélben a világ sok részéről, bár a hagyomány szerint ez csak a postai címe Mikulásnak – aki „valójában” a finn Lappföld egy másik városában, Korvatunturiban lakik. De vajon hogy került Mikulás a Földközi tenger vidékéről Lappföldre, és egyébként is: kik azok a lappok?

Számi család 1900-ban
Számi család 1900-ban
(Forrás: Wikipedia)

Lapp vagy számi?

A lappokkal kapcsolatban legelőször azt kell leszögezni, hogy ők valójában számik. A magyar kultúrában és tudományban általánosan elterjedt lapp elnevezés mára már teljesen kiment a nemzetközi szóhasználatból, mert a számik pejoratívnak tartják ezt a kifejezést. A lapp szó eredete tisztázatlan, vagy a skandináv „folt” vagy a finn „határvonal” szóból származhat, de mindenféleképpen lealacsonyító, a számikat a vadság és a műveletlenség fogalmaival társító külsőleg adott név. Ezzel szemben a számi saját megnevezésük, amely rokonságban állhat a finnek önmagukra használt szuomi szavával. Feltételezhetően mindkét szó a balti nyelvek „föld” szavából eredhet.

Egy ősi európai történelem...

A számik a finnugor nyelvcsalád igen alacsony számú kisebbsége, a számi nyelvet beszélők száma nem haladja meg a 20 ezret, az önmagukat számi származásúnak tartók pedig 70 és 140 ezer között lehetnek. Genetikai vizsgálatok azt mutatatták ki, hogy a baszkokkal együtt a számik Európa legkorábbi mostanáig is fennmaradt őslakosai. Az indoeurópai törzsek benyomulásával azonban a számik egyre északabbra szorultak és – egyes spekulációk szerint – eredeti nyelvüket is elveszítve a velük egy területen élő finnugor népek nyelveit vették fel legalább 2500 évvel ezelőtt.

A számik mai lakhelye nem önálló állam, hanem négy ország – Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország – egybefüggő északi területein helyezkedik el, négy Magyarországnyi méretben. A három skandináv országban saját parlamentjeik is vannak a számiknak, de kevés a politikai hatalmuk és az autonómiától messze állnak.

...mai következményei

A 14. századtól egyre erőszakosabban próbálták meg letelepíteni és megtéríteni a számikat. A sámán hagyományaikat sikerült is felszámolni a 18. század végére, bár ez ma már egy kisebb reneszánszát éli neo-sámánizmus formájában. A rénszarvastartást is csak pár ezren űzik már. A nomád hagyományok, a nagy területek, és a kis népsűrűség miatt alakult ki, hogy a számi nyelvek nem kölcsönösen érthetőek, bár egy nyelvjárás-folytonosságot képeznek. Jelenleg még kilenc számi nyelv él, ebből hatnak van írott szabványa is, a maradék hármat kevesebb mint húszan beszélik. Egy tizedik, az akkalai számi nyelv 2003-ban halt ki, egy további pedig még korábban, a 19. században. A legnagyobb számi nyelv az északi számi 15 ezer anyanyelvi beszélővel. A számik szerencséje, hogy többségük az igen jómódú skandináv államokban él, ahol ma már a többség jóléte a kisebbségek nagylelkű támogatásában mutatkozik meg. Nem volt ez mindig így, Norvégiában 1940-ig szinte üldözték a számikat. A tíz nyelv és a négy különböző állampolgárság sokáig meggátolta az önálló számi nemzeti tudat kialakulását. A közös himnuszt, zászlót, és nemzeti ünnepet (Feb. 6) csak 1986-ban szavazták meg. Legrosszabb helyzete az oroszországi kola-félszigeti számiknak van, itt kisebbségi státuszukat sem ismerik el. A skandináv országokban azonban sok mindent tesznek a számi nyelv és kultúra megőrzéséért. Van anyanyelvi alapoktatás, több egyetemen is lehet számi nyelveket tanulni, és van számi nyelvű főiskola is. Ez utóbbi a norvégiai Kautokeino városában, ami a legfontosabb számi kulturális főváros. A régi kereskedelmi utak kereszteződésénél fekvő Kautokeino számi neve Guovdageaidnu, ami azt jelenti: félút. Ez egyben a számi színház és (kettőből) az egyik számi nyelű újság otthona is.

A számi nyelvtestvér

A magyar-számi nyelvrokonság az egyik legkorábban felfedezett finnugor kapcsolat. Egyes skandináv nyelvészek már a 17. század végén észrevették a hasonlóságokat. A magyarok közül Sajnovics János és Hell Miksa 1769-ben jutott el csillagászati mérések miatt Európa legészakibb területeire, amely a számik földjén fekszik. Hell Miksa ezt írta haza egyik levelében: "Jó Isten, ki hitte volna, hogy mi ugyanazon ősatyától való testvéreket fogunk találni a lapp népben! Magyarok, testvéreink, a mi magyar nyelvünket beszélik, a mi magyar ruhánkat hordják, a mi régi magyar atyáink szokásai szerint élnek, egyszóval, testvéreink.” Sajnovics ki is adta nyelvészeti megfigyeléseinek eredményét (Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse) még a következő évben. A számi nyelvek egyik különlegessége, hogy az észthez hasonlóan a számi nyelvekben sem csak toldalékos ragozás van, hanem ők is átvették az alapvetően a flektáló (mint az indoeurópai és a sémi) nyelvekre jellemző ragozással járó szótőmódosítást.

Thomas Nast 1881-es ábrázolása Mikulásról
Thomas Nast 1881-es ábrázolása Mikulásról
(Forrás: Wikipedia)

Mikulás és a rénszarvasok

A mai Télapó-hagyományok még a középkorra vezethetők vissza, de a 19. századtól egy új angolszász hatás érte ezeket. A téli hidegben ajándékot hozó kedves személyt sok különböző nyelven ismerik a különböző országokban, és nem is egy időpontban érkeznek. A magyarországi december 6-i ajándékozás szokása viszonylag új keletű. A Mikulás szót a 19. század végén vettük át a szlovák nyelvből, míg a Télapó egy korai 20. századi szóalkotás. Az angolszász országokban Santa Claus a karácsonyi ajándékokat hozza 8-fogatú rénszarvasszánján repülve. Ez a hagyomány egy 1823-as Clement Clarke Moore versre vezethető vissza. A Télapó jelenlegi mosolygós pufók képi megjelenítését pedig jórészt a szintén amerikai Thomas Nast (1840-1902) illusztrátornak köszönhetjük. A mai Mikulás ünnepségek sok tekintetben ezekre az amerikai hagyományokra vezethetők vissza.

A Mikulás rénszarvasos szánja az, ami a számik földjét összefüggésbe hozta a Télapó hagyományával a 20. században. A hideghez és télhez való kötődés egy északi lakhelyet valószínűsített előre. Mivel pedig Európában csak a számik foglalkoznak rénszarvastartással, így lehetett, így lett tehát számi a Télapó. A repülő rénszarvasok adták az ötletet egyes etno-botanikusoknak, hogy ez esetleg a rénszarvasok természetes és a számi sámánok rituális légyölő galóca fogyasztására vezethető vissza, ami kis mennyiségben nem nagyon mérgező, hanem hallucinálással jár és a repülés érzését kelti. Más kutatók szerint ez az összefüggés csak véletlen. Sámán vagy nem, a Mikulás címe: Santa Claus, Rovaniemi, 96930, Finland.

Források:

Wikipedia

Hajdú Péter, Domokos Péter: Uráli nyelvrokonaink. Budapest, 1980

Csepregi Márta: Finnugor kalauz. Budapest, 2001

http://renhirek.blogspot.com/

http://www.unnep.eu/nepi-unnepek/mikulas-vagy-telapo.html

Információ
X