nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Eligazodni a családfán

Közelebbi rokonai-e a komi vagy az udmurt a magyarnak, mint a finn, az észt vagy a számi? Megmutatjuk, miképp lehet megállapítani a családfa segítségével, két rokon nyelv közül melyik a közelebbi.

Fejes László | 2013. június 3.
|  

Nemrégiben az MTI hírt tett közé arról, hogy magyar fényképkiállítás nyílt Sziktivkarban, Komiföld fővárosában. Az egyébként nem túl érdekfeszítő hírt nem közöltük, volt azonban benne egy mondat, amelyre felfigyeltünk:

A komit a magyar nyelv legközelebbi rokonai között tartják nyilván a manysi és hanti után.

Ezúttal nem kárhoztathatjuk az MTI híríróját, egyrészt mert nem teljesen téves állításról van szó, másrészt mert sajnos hasonló – vagy még szerencsétlenebbül megfogalmazott – formában már szakkönyvben is találkoztunk vele. A félreértés abból adódik, hogy sokan nem képesek értelmezni a családfát, mely a nyelvek közötti rokonsági viszonyokat ábrázolják. Nézzük meg, miről is van szó!

Egy tipikus mai családfaábrázolás
Egy tipikus mai családfaábrázolás
(Forrás: finnugor.elte.hu)

A családfa-ábrázolásokban általában igyekeznek a végpontokat, azaz a mai nyelveket úgy rendezni, ahogyan azok földrajzilag követik egymást. Ez nagyjából lehetséges is, hiszen a családfa ágai nem igazán gabalyodtak össze: legnyugatabbra vannak a számi és a finnségi nyelvek, egy ugrásra keletebbre a mordvin nyelvek, attól keletre a marik, még keletebbre, az Urál nyugati oldalán a permiek, velük szomszédosak, az Urál keleti oldalán élő (obi-)ugorok, a szamojédok pedig nagyrészt még tőlük is keletebbre élnek. Ezt a sorozatot csak néhány kivétel bontja meg, elsősorban persze a magyarok, akiknek az obi-ugorok mellett lenne a helyük, de valójában még a finnségiektől is nyugatabbra élnek (igaz, jóval délebben), illetve a nyenyecek, akiknek lakóövezete a sarkkörön túl csaknem az uráli nyelvek teljes területét lefedik kelet-nyugati irányban (a finnségi és számi nyelvek, illetve a nganaszan területének kivételével).

Ha ránézünk a fenti ágrajzra, valóban azt látjuk, hogy az ugor nyelvek legközelebbi szomszédai a permi nyelvek. Igaz, a szamojéd nyelvek is az ugor nyelvek szomszédságában vannak, de az ágrajzon láthatjuk, hogy azok jóval hamarabb kiváltak az uráli közösségből. Ha azonban „nyugatra” indulunk el, akkor azt látjuk, hogy a permi nyelvek közelebb állnak a magyarhoz, míg a finn távol. Ugyanezt látjuk, ha a fa csomópontjaink kezdünk „vándorolni”. Ha a komihoz szeretnénk eljutni, elég az ugor nyelvek, finnugor nyelvek, finn-permi nyelvek és permi nyelvek csúcspontokon áthaladnunk – ha azonban a finnhez, akkor az
ugor nyelvek, finnugor nyelvek, finn-permi nyelvek, finn-volgai nyelvek, balti-finn nyelvek csomópontokon is át kell (sőt, ha részletesebb a családfa, a számi és a finnségi nyelvek elágazását külön csomóponttal jelöli).

 Csakhogy a nyelvek távolságának meghatározásában egyiknek sincs jelentősége. Két rokon nyelv közül az áll legközelebb egy adott nyelvhez, amelyiktől a vizsgált nyelv később vált el. Azaz ha azt akarjuk megvizsgálni, hogy a magyarhoz a finn vagy a komi áll-e közelebb, akkor azt kell megvizsgálni, melyik vált később a magyartól – azaz a családfán mennyit kell fölfele mászni. Láthatjuk, hogy mind a komi, mind a finn esetében a finnugor nyelvek csomópontig kell felmászni, mivel a magyar őse, az ugor alapnyelv ekkor vált el a finn és a komi közös ősétől, a finn-permi alapnyelvtől.

Mindebből az is következik, hogy a magyar esetében a rokonságbeli távolság alapján csak három csoportra tudjuk osztani az uráli nyelveket: legközelebbi rokonaink az obi-ugorok, legtávolabbiak a szamojédok, és az összes többi közöttük, de egyenlő távolságban áll. A fenti állítás tehát tulajdonképpen igaz: a hanti és a manysi után valóban az egyik legközelebbi rokon nyelvünk a komi. A kijelentés azonban ebben a formában mégis megtévesztő, hiszen azt sugallja, hogy a többinél, például a finnél, az észtnél, a számi vagy a mordvin nyelveknél, illetve a marinál közelebbi – ez azonban nincs így.

A tényt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy rajzolhatunk úgy helytálló családfákat, hogy azokon a magyarhoz térben más nyelvek álljanak a legközelebb. Az alábbi – egyébként több részletében is pontatlan – ábrán például a finn-permi és az ugor nyelvek közé beékelődnek a szamojéd nyelvek. Az ábra talán azt szeretné jelölni, hogy a szamojéd nyelvek többségét a finnugor nyelvektől északabbra beszélik (bár ehhez semmi szükség nincs az ágak keresztezésére, hiszen a szamojéd ág „keletről” is megkerülhetné a finnugort. Mindenesetre az ábra „naiv olvasata” szerint a magyarhoz az obi-ugor nyelvek után a szölkup állna legközelebb.

Tekergő ágak
Tekergő ágak
(Forrás: Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 11–12. évfolyam számára)

Az alábbi ábrán eleve csak a finnugor ágat láthatjuk részletesen ábrázolva, a szamojédek ága nem bomlik tovább. Ez a rajz szintén igyekszik a földrajzi elrendezést követni, és ez megmutatkozik a magyarok „délnyugatra” helyezésében is. Ha ezt az ábrát nézzük „naiv szemmel”, úgy tűnhet, a magyar a lívhez és az észthez áll legközelebb.

Egy klasszikus családfaábrázolás
Egy klasszikus családfaábrázolás

Jegyezzük meg tehát: a finnugor nyelvek közül a magyar legközelebbi rokonai a hanti és a manysi, az összes többi egyenlő távolságra van, a legtávolabbi rokonai pedig a szamojéd nyelvek.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X