-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Persze. Csakhogy a nyelvészek a nyelvekkel foglalkoznak. Téged azért n...2024. 11. 05, 21:00 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Érdemes elolvasni.. mersz.hu/dokumentum/matud__312 ..Tapasztalat az, ho...2024. 11. 05, 20:38 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Itt tudsz blogot indítani: blog.hu Azt hiszem ha jól megy fizetnek is ...2024. 11. 04, 11:35 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Neked csak az kell, hogy ideöntsd a mantráidat. Idézel egy mondatot, a...2024. 11. 02, 21:51 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: Kiegészítés: Nem értettem félre amit írtál, csak a "valamilyen szinten konstruktív" beszél...2024. 11. 02, 21:48 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Közelebbi rokonai-e a komi vagy az udmurt a magyarnak, mint a finn, az észt vagy a számi? Megmutatjuk, miképp lehet megállapítani a családfa segítségével, két rokon nyelv közül melyik a közelebbi.
Nemrégiben az MTI hírt tett közé arról, hogy magyar fényképkiállítás nyílt Sziktivkarban, Komiföld fővárosában. Az egyébként nem túl érdekfeszítő hírt nem közöltük, volt azonban benne egy mondat, amelyre felfigyeltünk:
A komit a magyar nyelv legközelebbi rokonai között tartják nyilván a manysi és hanti után.
Ezúttal nem kárhoztathatjuk az MTI híríróját, egyrészt mert nem teljesen téves állításról van szó, másrészt mert sajnos hasonló – vagy még szerencsétlenebbül megfogalmazott – formában már szakkönyvben is találkoztunk vele. A félreértés abból adódik, hogy sokan nem képesek értelmezni a családfát, mely a nyelvek közötti rokonsági viszonyokat ábrázolják. Nézzük meg, miről is van szó!
A családfa-ábrázolásokban általában igyekeznek a végpontokat, azaz a mai nyelveket úgy rendezni, ahogyan azok földrajzilag követik egymást. Ez nagyjából lehetséges is, hiszen a családfa ágai nem igazán gabalyodtak össze: legnyugatabbra vannak a számi és a finnségi nyelvek, egy ugrásra keletebbre a mordvin nyelvek, attól keletre a marik, még keletebbre, az Urál nyugati oldalán a permiek, velük szomszédosak, az Urál keleti oldalán élő (obi-)ugorok, a szamojédok pedig nagyrészt még tőlük is keletebbre élnek. Ezt a sorozatot csak néhány kivétel bontja meg, elsősorban persze a magyarok, akiknek az obi-ugorok mellett lenne a helyük, de valójában még a finnségiektől is nyugatabbra élnek (igaz, jóval délebben), illetve a nyenyecek, akiknek lakóövezete a sarkkörön túl csaknem az uráli nyelvek teljes területét lefedik kelet-nyugati irányban (a finnségi és számi nyelvek, illetve a nganaszan területének kivételével).
Ha ránézünk a fenti ágrajzra, valóban azt látjuk, hogy az ugor nyelvek legközelebbi szomszédai a permi nyelvek. Igaz, a szamojéd nyelvek is az ugor nyelvek szomszédságában vannak, de az ágrajzon láthatjuk, hogy azok jóval hamarabb kiváltak az uráli közösségből. Ha azonban „nyugatra” indulunk el, akkor azt látjuk, hogy a permi nyelvek közelebb állnak a magyarhoz, míg a finn távol. Ugyanezt látjuk, ha a fa csomópontjaink kezdünk „vándorolni”. Ha a komihoz szeretnénk eljutni, elég az ugor nyelvek, finnugor nyelvek, finn-permi nyelvek és permi nyelvek csúcspontokon áthaladnunk – ha azonban a finnhez, akkor az
ugor nyelvek, finnugor nyelvek, finn-permi nyelvek, finn-volgai nyelvek, balti-finn nyelvek csomópontokon is át kell (sőt, ha részletesebb a családfa, a számi és a finnségi nyelvek elágazását külön csomóponttal jelöli).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Csakhogy a nyelvek távolságának meghatározásában egyiknek sincs jelentősége. Két rokon nyelv közül az áll legközelebb egy adott nyelvhez, amelyiktől a vizsgált nyelv később vált el. Azaz ha azt akarjuk megvizsgálni, hogy a magyarhoz a finn vagy a komi áll-e közelebb, akkor azt kell megvizsgálni, melyik vált később a magyartól – azaz a családfán mennyit kell fölfele mászni. Láthatjuk, hogy mind a komi, mind a finn esetében a finnugor nyelvek csomópontig kell felmászni, mivel a magyar őse, az ugor alapnyelv ekkor vált el a finn és a komi közös ősétől, a finn-permi alapnyelvtől.
Mindebből az is következik, hogy a magyar esetében a rokonságbeli távolság alapján csak három csoportra tudjuk osztani az uráli nyelveket: legközelebbi rokonaink az obi-ugorok, legtávolabbiak a szamojédok, és az összes többi közöttük, de egyenlő távolságban áll. A fenti állítás tehát tulajdonképpen igaz: a hanti és a manysi után valóban az egyik legközelebbi rokon nyelvünk a komi. A kijelentés azonban ebben a formában mégis megtévesztő, hiszen azt sugallja, hogy a többinél, például a finnél, az észtnél, a számi vagy a mordvin nyelveknél, illetve a marinál közelebbi – ez azonban nincs így.
A tényt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy rajzolhatunk úgy helytálló családfákat, hogy azokon a magyarhoz térben más nyelvek álljanak a legközelebb. Az alábbi – egyébként több részletében is pontatlan – ábrán például a finn-permi és az ugor nyelvek közé beékelődnek a szamojéd nyelvek. Az ábra talán azt szeretné jelölni, hogy a szamojéd nyelvek többségét a finnugor nyelvektől északabbra beszélik (bár ehhez semmi szükség nincs az ágak keresztezésére, hiszen a szamojéd ág „keletről” is megkerülhetné a finnugort. Mindenesetre az ábra „naiv olvasata” szerint a magyarhoz az obi-ugor nyelvek után a szölkup állna legközelebb.
(Forrás: Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 11–12. évfolyam számára)
Az alábbi ábrán eleve csak a finnugor ágat láthatjuk részletesen ábrázolva, a szamojédek ága nem bomlik tovább. Ez a rajz szintén igyekszik a földrajzi elrendezést követni, és ez megmutatkozik a magyarok „délnyugatra” helyezésében is. Ha ezt az ábrát nézzük „naiv szemmel”, úgy tűnhet, a magyar a lívhez és az észthez áll legközelebb.
Jegyezzük meg tehát: a finnugor nyelvek közül a magyar legközelebbi rokonai a hanti és a manysi, az összes többi egyenlő távolságra van, a legtávolabbi rokonai pedig a szamojéd nyelvek.