nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mozgó könyvtár a föld alatt
Két botrány a metróban

Összefirkált metrókocsik, ferde liftek, egyetemi vegyesbolt az aluljáróban. És akkor a széttrancsírozott galambokat még nem is láttuk. A helsinki metróban jártunk, ahol semmi sem az, aminek elsőre látszik.

Leijailla | 2015. május 18.
|  

A metróhálózatokról számos legenda kering. Hol mitikus szörnyeket, hol sorozatgyilkosokat rejtenek. Persze a helsinki metróhálózat nem éppen az izgalmasságáról híres. Két vonala van, ami valójában egy, csak keleten – az Itäkeskus megállóban – villásan kétfelé ágazik. 21,1 km hosszúságával és 17 megállójával nem számít grandiózusnak sem. A finnek humorosan fogják fel a dolgot, még internetes mémet is készítettek nem igazán szövevényes metróhálózatukról. A helsinkiek tehát mégis látnak fantáziát ebben a tömegközlekedési eszközben. Ráadásul idén kétszer is a finn újságok címlapjára került a helsinki metró. Lássuk, mi is történt.

Elkápráztató?
Elkápráztató?
(Forrás: Wikimedia Commons)

Átnevezési mizéria finn módra

A metróval kapcsolatos első botrány már az előző évben kezdődött, de igazán 2015 januárjában robbant ki. Az átnevezésekkel kapcsolatos viták Magyarországon sem ismeretlenek, legyen szó közterekről vagy iskolákról. Finnországban azonban nem az általános politikai orientáció vagy a történelmi személyek jelentőségének átértékelése váltotta ki az átnevezési hisztériát, és nem is egy régi nevet újítottak fel. Ráadásul Kaisaniemi (Kaisa-félsziget) névadója a Catharina (becenevén Kaisa) Wahllund által 1839-ben alapított étterem volt, amely mind a mai napig működik, és ezzel kiérdemelte a Finnország legrégebbi étterme címet. A svéd származású nő honosította meg Finnországban az étteremkultúrát, és fontos szerepe volt az április 30-án este megrendezett diákünnep, a vappu szokásrendjének kialakításában is. Mivel az akkor Oroszországhoz tartozó Finn Nagyhercegségben a cár betiltotta a diákok hagyományos tavaszünnepét, a hallgatók Kaisa május elseji születésnapját kezdték ünnepelni az előestén. A svéd anyanyelvű diákok körében ma is él az a hagyomány, hogy a városrész nagy parkjában (Kaisaniemen puisto) üljék meg az egykori diákoknak pótanyaként is szolgáló Kaisa születésnapját.

Piknik a parkban
Piknik a parkban
(Forrás: Wikimedia Commons)

Catharina Wahllund egyébként Helsinki-szerte több vendéglőt is alapított, mint fent láthattuk, éttermei különösen az egyetemi polgárok körében voltak népszerűek, ugyanakkor a városi lakosság sem vetette meg a Kaisa által kínált finom falatokat. Egyik éttermének gúnyneve Säästöpankki (Takarékpénztár) volt, mivel az emberek az összes pénzüket odahordták.

De ha ma is ennyire pozitív az egykori üzletasszony megítélése, miért kellett megfosztani a metrómegállótól? A város vezetősége nemes gesztusnak szánta, hogy az egyetem fennállásának 375. évfordulóját egy metróállomás adományozásával ünnepli meg, az emblematikus Kaisaniemi metróállomást tehát Helsingin yliopisto – (svédül) Helsingfors universitet – (angolul) Helsinki University ’Helsinki Egyetem’ névre kereszteli át. Az átnevezés ellen szinte mindenki tiltakozott, köztük az egyetem, maga a közlekedési társaság és a finn névtani bizottság is. Az utóbbiak például amellett érveltek, hogy a névnek fontos szerepe van Helsinki kulturális örökségben. De mindhiába, a megálló 2015 januárjától mégis a kissé ügyetlen hármas nevet viseli.

Még a régi felirat
Még a régi felirat
(Forrás: Wikimedia Commons)

Érdekesség még a metróállomással kapcsolatban, hogy ez volt az egyetlen olyan megálló, amelynek a nevét korábban csak egy nyelven mondták be, mivel a finnül és a svédül (az ország két hivatalos nyelvén) a két alak egybeesett. (A finn Kaisaniemi és a svéd Kajsaniemi kiejtésben megegyezik, csak írásképüket tekintve különböznek.) Az új elnevezés pedig azért különleges, mert a turisták kedvéért angolul is bemondják. Ilyen háromnyelvű tájékoztatást az utasok csak a Rautatientorin, vagyis a Vasútállomás téren kapnak.

Az egykori Kaisaniemi állomás nemcsak neve miatt híres, az egyike azoknak a helsinki metróállomásoknak, ahol újszerű technikai módszerrel oldották meg azoknak a közlekedését, akik nem tudják a mozgólépcsőt használni. Finnországban nagy hangsúlyt fektetnek az akadálymentesítésre, a helsinki metróban is minden állomáson van lift a kerekes székesek és a babakocsisok életét megkönnyítendő. A gránitba vájt föld alatti állomások egy részében azonban megoldhatatlan volt, hogy hagyományos liftet építsenek be. Így az egykori Kaisaniemi állomáson is új technikai megoldást kellett alkalmazniuk. A végeredmény a budavári siklóhoz hasonló alkalmatosság lett, amelyet a finn beszélt nyelvben vinohissinek, azaz ferde liftnek neveznek.

A megálló átnevezését még egy botrány követte. Az olcsó háztartási termékeket árusító Tokmann áruházlánc kijelentette, hogy a metrómegálló aluljárójában található üzletüket átnevezik Helsingin yliopiston Tokmann-nak, vagyis a Helsinki Egyetem Tokmannjának. Érthető okokból ez nem tetszett az egyetem vezetésének, úgy érezték, hogy a bolt lejáratja az egyetem hírnevét. Az áruházlánc igazgatósága viszont azzal érvelt, hogy a metrómegálló neve senkinek nem képezi a tulajdonát, bárki szabadon használhatja. A Tokmann már korábban is igyekezett kihasználni „a szavak erejét”, ugyanis neve a híres és elegáns Stockmann áruházak nevére játszik rá. (A finn beszélők között vannak olyanok, akik hajlamosak nem ejteni a szóeleji mássalhangzó-torlódásokat, így a két alak gyakran egybeesik.)

Föld alatti könyvtár

2015 májusában azonban nem egy botrány miatt került címlapra a metró. A helsinkiek tisztában vannak metróhálózatuk egyszerűségével, mégis látnak fantáziát ebben a tömegközlekedési eszközben. Hasonlóan sok budapesti állomáshoz, a helsinki metrómegállókban is mindig érdekes kiállítások várják az utazóközönséget. A legújabb projekt pedig a helsinki tömegközlekedési vállalat jubileumához kapcsolódik. A cég ugyanis fennállásának 70. évfordulóját ünnepli, és ennek alkalmából érdekes ötlettel állt elő. Taidelinja (Művészeti vonal) néven kulturális fesztivált rendeznek a járataikon. Ennek részeként májusban egy hónapra minden szerelvényen egy kocsit átengednek a Helsinki Városi Könyvtárnak. Nemcsak olvasnivalókat lehet kölcsönözni, hanem azt is várják az olvasóktól, hogy aktívan részt vegyenek a projektben. Azt kérik tőlük, hogy az idézetekkel és hashtagekkel „összefirkált” metrókocsi által keltett gondolatokat osszák meg a Twitteren, készítsenek fényképet vagy videófelvételeket, vagy akár olvassanak fel a kedvenc könyvükből. A könyvtár iránt igazán elkötelezettek akár ódát is írhatnak, amely az oodikirjastolle Twitter-oldalon jelenik meg. És persze az ihlet is könnyebben megjön, ha motiválják az alkalmi poétákat. A legjobbnak ítélt óda szerzője egy külön kis könyvtárat nyerhet magának, vagyis egy iPad-et, amire sok elektronikus könyvet feltöltenek, valamint elérhetők lesznek róla a könyvtár e-szolgáltatásai is.

A könyvtárkocsi egyik ülése
A könyvtárkocsi egyik ülése
(Forrás: Twitter / Aki Hyödynmaa)

A könyvtári kocsit nem pisszegve csendre intő könyvtáros nénis helynek kell elképzelnünk, az olvasótermi néma csend fenntartása persze a metró zaját figyelembe véve sem lenne lehetséges, hanem sokkal inkább irodalmi szalonnak, könyvbarátok találkozóhelyének. A hangszórókból például izgalmas sci-fi novellák szólnak. És ha valakinek épp nincs kedve vagy ihlete ódákat zengeni a könyvtárról, az még nem jelenti, hogy megússza a projektben való részvételt. Bárki ihletforrása lehet a helyi művészeknek, akik képet festenek vagy verset írnak a járműre felmerészkedőkről. A könyvszerdákon pedig úti olvasmányt kölcsönözhetnek az utasok. A fesztivál ötlete a helsinki városi könyvtár és a tömegközlekedési vállalat együttműködése révén valósul meg, részben az évforduló méltó megünnepléseképpen, másrészt pedig a könyvtár szeretné szélesebb körben megismertetni a szolgáltatásait a városi lakossággal.

Potenciális olvasók
Potenciális olvasók
(Forrás: Wikimedia Commons / Karin Beate Nøsterud / CC BY 2.5 dk)

Végezetül meg kell említeni, hogy helsinki metrónak van egy nagyon sötét oldala is. Ezt a másik világot ismerhetjük meg Matti Yrjänä Joensuu Pahan pappi (A gonosz papja) című könyvéből, illetve az azonos címen megjelent filmből is. Ebben a nagy sikerű krimiben egy őrült férfi a narancssárga metrókocsikat egy rejtélyes isten szolgáinak tekinti, és galambokat áldoz neki, amikor épp nem embereket lökdös a sínek közé. A film szüzséje alapján Antal Nimród Kontrollja vagy Luc Besson Metró című filmje ugyanúgy beugorhat nekünk. Ha ilyen izgalmakra nem is számíthatunk, a helsinki metró mégis mindig sodró lendületű, pezsgő hely.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X