Kuulevi jumun kylältä,

järyn järvien takoa,

jalan iskun iljeneltä,

reen kapinan kankahalta.

Juohtui juoni mielehensä,

tuuma aivohon osasi:

häitä Pohjola pitävi,

salajoukko juominkia!

A finn nemzeti öntudatot meghatározó, a finneket már a Nokia felemelkedése előtt világszerte ismertté tevő művet Elias Lönnrot [éliasz lönrút] orvos és botanikus, emellett nyelvjárásgyűjtő, nyelvújító, szótárszerkesztő, újságíró és -szerkerkesztő, mindemellett eposzíró állította össze a maga által gyűjtött énekekből az eposzt. A Kalevela tehát félig nép-, félig műköltészeti alkotás: sorainak túlnyomó többsége a népköltészetből származik, de a ma ismert egységgé Lönnrot formálta.

Lönnrot az énekeket kezdetben a mai Karjalai Köztársaság északi részén, a Fehér-tenger nyugati partvidéke és a a finn határ közé eső területeken gyűjtötte. Ezeket a területeket nyelvileg ma nem a finnhez, hanem a karjalaihoz soroljuk, de éppen ezek a karjalai nyelvjárások állnak legközelebb a finnhez. Később a gyűjtést Kelet-Finnországban folytatta. Nyugat-Finnországban Lönnrot idejében már nem énekeltek epikus dalokat, de a keleten gyűjtött dalokban is felbukkanhatnak nyugati nyelvjárási vonások, ami arra utal, hogy bizonyos énekek nyugatról származnak. A Kullervo-történet viszont Inkeriből, azaz Szentpétervár környékéről származik: ezt D. E. D. Europaeus gyűjtötte. Az eposzhoz kisebb részletekkel néhány további gyűjtő is hozzájárult.

A Kalevala-napot az 1860-as években kezdte ünnepelni a Helsinki Egyetem Savóból és Karjalából származó diákjainak egyesülete. Az 50. és 75. évfordulót látványosan megünnepelték. Az 1920-as évektől kezdve szokássá vált, hogy ezen a napon felhúzzák a finn zászlót: 1975 óta hivatalosan is ünnep, a Kalevala mellett a finn kultúra ünnepe is.

A Kalevala napja alkalmából ismerteink szerint tegnap a Finn Köztársaság budapesti nagykövetsége is fogadást tartott.

Források

Kalevalan päivä

Kalevala

Elias Lönnrot