nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szép és vidám
Yule és Christmas – mi a különbség?

Olvasónk a karácsony két angol elnevezéséről érdeklődik. Mi közöttük a különbség? Házi szakértőnk válaszából az is kiderül, mi köze a kártyapakliból ismert udvari bolondnak a téli napfordulóhoz kötődő germán ünnepnek.

Kálmán László | 2013. december 27.
|  

Az ünnepek alkalmából feltettük a Facebookra a karácsony különböző nyelvű elnevezéseiről szóló cikkünket. Olvasónk ehhez kapcsolódva kérdezi:

Valaki elárulná, hogy a mai angolban mi a különbség a Yule és a Christmas között? (angol vs. amerikai? vallásos vs. profán? rendezvény joli pronunciationvs. időszak? akadémiai vs. közbeszéd? akármi más vs. bármi más?) Köszönöm!

Korábbi cikkünkben sem említettük, de az angolban a karácsonynak van egy további, francia eredetű elnevezése is, a noel – azt viszont említettük, hogy ennek jelenése ’születés’. Emellett jelenthet Krisztus születéséről szóló karácsonyi dalt is. (A szerk.)

Az angol yule szó, ami valóban ’karácsonyt’ jelentett egykor, mára teljesen kihalt. Tudtommal semmilyen angol nyelvű közösségben nem használják, még speciális értelemben vagy speciális körülmények között sem. Egyébként még azelőtt, hogy ’karácsonyt’ jelentett volna, egy téli pogány ünnep neve volt, az angolba feltehetően az óskandináv jôl átvételével került. Svédül ma is az ugyanebből származó jul a karácsony neve.

Érdekes egyébként, hogy a francia nagyszótár, a Trésor de la langue française szerint a francia joli [zsoli] ’szép’ szó is ebből ered. Ennek az ófrancia alakja még jolif volt, ami az -if képző hozzáadásával keletkezhetett a jôl-ból. (A latin -ivus végződésből származó -if képző nagyon gyakori volt az ófranciában.)

Karácsony Torontóban
Karácsony Torontóban
(Forrás: Wikimedia Commons / Benson Kua / CC BY-SA 2.0)

Bár a francia joli származtatását nem vehetjük biztosra, hangtanilag nincs vele gond, és végső soron a jelentésváltozás is hihető, az ünnep nevéből elképzelhetően kialakulhatott egy ’ünnepi’, ’díszes’ használat, az pedig könnyen összefüggésbe hozható a ’szép’ használattal. A francia joli azután visszakerült az angolba: jolly ’vidám’ – ezt a magyar beszélők a Jolly Joker kifejezésből ismerhetik, ez a francia kártya udvari bolondot ábrázoló különleges lapjának a neve.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
13 Törzsmókus 2015. december 26. 15:48

@Fejes László (nyest.hu): érdemes Case insensitive-re állítani a keresést

12 Krizsa 2013. december 30. 10:43

A G hang K és a K/Ch (a legkeményebb H) késői hangváltozása.

A Gy magyar betűje elég szerencsétlenül lett megállapítva a latin betűsorból.

Valójában kétféle Gy van. Az egyikre, a GJ vázra, nem sok magyar szó van, mondjuk a "gyaláz, gyűlik, győz".

A másik sokkal gyakoribb, a D-I/J. Amit bizony helyesebb lett volna (hamár felvettük a hülye Y-t, akkor Dy-nek jelölni. Ilyen a jön-djön, a djelek-gyerek, gyón, gyár, gyatra. Származásuk-levezetésük bonyolult, a 2012-ben kiadott könyvemben mér nem volt rendesen kidolgozva. (Azóta már többet tudok erről).

Az összetett Dz/DZs hangok a TSz/TS zöngésülése óta léteznek, vagyis azóta, hogy a T változó hangja, a D is megjelent már a beszédben. Tehát ezek valójában a DSz és DS hangok torlódásai. Ezekben a szavakban eredetileg csak a J volt a kezdőhang. s a D'- egy arámkori előrag.

(Az arám közlekedő nyelv volt, a törökkel szomszédos térségben.) A D'- előrag jelentése: úgy tesz, olyan hogy, mint ami... tehát ez egy általános viszonyszó.

S a hivatalos nyelvészek véleményével egyet nem értve, szerintem a magyarban nincs helye a DZ / DZs-nek..(Persze én nemcsak ezt, hanem a török "jövevényszavak" jó részét is "kitagadom". Vagyis nem a törökből származtatom őket.)

11 mederi 2013. december 30. 08:53

Bocs, hogy visszatérek rá..

"A gy történetének két fontos mozzanata van. Az egyik az, hogy mai kiejtése valószínűleg kései, bár a török hódoltság előttre tehető. A feltételezés szerint régebben dzs-szerű volt a kiejtése. (Kálmán László)"

Júl-ia/ "Dzsúl-ia" (olaszul)/ *Gyúl(i)a, Gyula?

Júlia a szívet lángra gyújtja..:)

10 mederi 2013. december 29. 15:55

@Sigmoid:

Kedves volna ez a "gyövő-/ gyüvő-" jövőlátó mondat, csak az a kár, hogy nincs benne más, mint szimplán "selyp" és nem tájjellegű szó..:) :D

9 Sigmoid 2013. december 29. 14:58

@mederi: Meggyósolom neked, hoj ha igyen lazán kezeled a hangokat, akkor najon sok ejjezést össze tudsz magyd hozni...

8 mederi 2013. december 28. 21:39

@El Vaquero:

Lehet, hogy gyenge az elméletem, de szabadjon azt mondanom, hogy a magyarban pl. a "jön" és a "gyön (dyön), gyün (dyün)" csupán nyelvváltozatok.. Talán azért hallom, hallhatom másként mint te (nem azért, mert úgy óhajtom) mivel a kettő között ("j"/ "dj") lehet az angolban az a bizonyos szó eleji hang..:)

7 Fejes László (nyest.hu) 2013. december 28. 20:53

@El Vaquero: Nem érdemes vele foglalkozni, wishful hearing...

6 El Vaquero 2013. december 28. 18:16

@mederi: félrehallottad, mert a kiejtésében nincs d. Simán csak jú(ö)l, de inkább csak júl. Emiatt az egész, amúgy is gyenge elméleted dől, mint egy kártyavár.

5 mederi 2013. december 27. 20:52

@Wenszky Nóra:

Meghallgattam a "yule" kiejtését, és "djúl"-nak hangzik szerintem.

Érdekes, hogy a magyar "gyullaszt (djul-laszt)/ gyulladt (djul-lad(t))" szavak értelmes szótöve is éppen "gyúl (djúl)", ami a fa, vagy más gyúlékony anyag (pl. gyertya) fel-/ meggyullasztását, fel-/ meggyulladását jelenti.

-Mindez eszünkbe juttatja, hogy karácsonykor

"kigyúlnak (ki-djúl-nak) az ünnepi fények".

-A "noel"-ről a fény "nö(v)el"-ése, növekedése iránti vágy jut az ember eszébe... ( "ö=o").

-A "Krisztus" szóról a kőrös kultúra jut eszembe, amelyben tudomásom szerint a Napot imádták.

Sok helyen találtak olyan mesterségesen kialakított szikla mélyedéseket (kicsi medencék), amikről talán feltételezhető, hogy a Napisten jelenlétét voltak hivatottak igazolni a kijelölt szent helyen azáltal, hogy a szent vizet "megitta" az Isten.

A katolikus szertartásnak fő eleme a kör alakú ostya felemelése (talán az ősi napimádat liturgiájából került át), és a bor (mely nem csak víz, hanem "bor (v)íz" is) megivása, melyet a felkent pap hajt végre, mondván, "Krisztus teste és vére" amit megevett és megivott.

Ha a Krisztus szót a kőrös kultúrához, mint korábbi elterjedt hitvilághoz kötjük, a "Kör-Iszt(-us)" szóhoz jutunk, amiből az "ö" kiejtődött, és aminek a végén a latin "-us" végződés található.

Az "iszt" mint létige fordul elő pl. a németben, ahogyan az "eszt" pl. a franciában (Mi is isz-unk, és esz-ünk, amely létünk alapja, de az ivás hiánya korábbi halált okoz, mint az evésé..))

A "Kör" szó a franciában "szív" jelentésű, és Jézus szive is gyakran a sugárzó, áradó szeretet "napfényes" ábrázolásával jelenik meg.

A magyarban a "kör" kerek, ahogyan a Nap és a szent ostya is, talán ez sem véletlen..

A fenti párhuzamok alapján gondolom joggal mondhatjuk, hogy a "Krisztus" név és a hozzá köthető "Christmas", Karácsony elnevezés tartalmazza a kereszténység előtti napimádat elemeit, ahogyan az a liturgián is "áttetszik" a mai napig.

Nem elsősorban a fény önmagában áll a középpontban "Krisztus" nevével kapcsolatban, hanem /korábban Nap/ Isten fiának meleg szeretete, és várt feltámadása/ újjá születése (analóg a régi bizonyossággal, hogy a Nap isten létezik ("iszt", "eszt"), minden új évben lejön a földre (feltámad), hiszen a szent vizet/ bort és a felajánlott ételeket "elfogyasztja".

4 Fejes László (nyest.hu) 2013. december 27. 13:45
3 szigetva 2013. december 27. 13:03

@Wenszky Nóra: books.google.com/ngrams/graph?content=yule&year_start=1500&year_end=

Ezzel mondjuk az a baj, hogy csak a G által digitalizált könyvekben való előfordulásokat tartalmazza.

2 Wenszky Nóra 2013. december 27. 12:42

A Collins szótár grafikonja a szó előfordulási gyakoriságáról itt tekinthető meg, az oldal alján:

www.collinsdictionary.com/dictionary/english/yule

Az persze jó kérdés, hogy a függőleges tengely pontosan mekkora gyakoriságot jelent és az egészet hogy számolják ki. Mindenesetre érdekes a grafikont megnézni 300 év távlatában is.

1 Sigmoid 2013. december 27. 10:58

"Az angol yule szó, ami valóban ’karácsonyt’ jelentett egykor, mára teljesen kihalt. Tudtommal semmilyen angol nyelvű közösségben nem használják, még speciális értelemben vagy speciális körülmények között sem."

Ne haragudj,de ez az amatőrség csimborasszója. Mibe telt volna beírni a google-be?

12 millió találat. A yuletide (yule évszaka) szóra 3 millió 200 ezer. Kihalt mi?

A régies yule szót az újpogány közösség vezette be a téli napfordulóhoz köthető ünnepek "kereszténymentes" megnevezésére, és azóta a szó meglehetősen széles körű polgárjogot kapott vallássemleges jellege miatt.

Az egyik legszélesebb körben történt használata az volt, amikor az angol nyelvű Harry Potter regényekben is yule-ként emlegették a karácsonyt.

A Yule és a Christmas közti különbség amúgy elsősorban éppen ez, hogy a Christmas ugye magában hordozza a Christ szót, azaz szorosan kötődik a kereszténységhez, míg a Yule inkább a pogány napkultuszt idézi.

Információ
X