-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete (MANTE) az emberi erőforrások miniszteréhez fordult a tankötelezettség és az óvodából iskolába lépés jogi szabályozása ügyében, azt javasolják, hogy az iskolaérettségről szóló DIFER méréseket a kompetenciamérésekhez hasonlóan országosan összesítsék.
A szervezet az MTI-hez is eljuttatott levélben azt írta: a jogszabály egyértelmű, mégis sok helyen félreértik vagy félremagyarázzák azt. Így, ha valaki például 2007. május 25-én születik, akkor nem válik automatikusan tankötelezetté 2013 szeptemberében, a rendelkezés szerint legkésőbb 2014 szeptemberében kell iskolába mennie (kivétel, ha a szakértői bizottság javasolja az óvodába járást további egy nevelési évig).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A jogalkotói szándék nyilvánvaló: a cél az, hogy a gyerekek akkor kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat, amikor erre minden tekintetben alkalmassá, éretté válnak. Ennek megítélése a törvény szerint az óvodavezetők felelőssége, akik a szülők véleményét figyelembe véve hozzák meg döntéseiket – fejtették ki.
Nehezíti ugyanakkor az óvodák és vezetőik helyzetét egy másik rendelkezés, amely 2014 szeptemberétől a gyermek harmadik életévétől kötelezővé teszi az óvodába járást. Az egyesület úgy látja, hogy a – nagyon sok intézményben gondot okozó – helyhiány miatt az e rendelkezésnek való megfelelést előrébb sorolják, és részben ez lehet az oka a tankötelezettségről szóló szabály „félreértésének”, merev, szigorú értelmezésének.
Olyan helyzet állhat elő – figyelmeztetnek –, amikor az óvodák pedagógiai vezetőinek azt kell mérlegelniük: az iskolába lépésre még nem teljesen érett gyerekeket küldjék-e el, hogy fel tudják venni a hároméveseket, vagy fordítva, a kicsik felvételét utasítsák el, hogy a nagyobbak számára biztosítani tudják azt a felkészítést (adott esetben még egy, ritkábban két nevelési évig), amely a későbbi sikeres iskolai tanulás, előrehaladás alapfeltétele – írták a levélben.
Kitértek arra is, hogy országosan mintegy 20-25 ezer férőhely létesítésére lenne szükség 2014 szeptemberéig, amelyre nincs reális esély. Az egy gyermekre jutó terület három négyzetméterről kettőre csökkentése sem jelent valódi megoldást: ugyan elvileg több gyermek fér el az óvodában, mivel azonban a csoportlétszámok kötöttek és a csoportszobák száma is adott, ez a lazítás sem hozhat érdemi változást.
A MANTE az iskolai visszajelzések alapján azt írta, úgy tűnik, még nagyobb problémát jelent az, hogy nagyon sok gyermek túl korán, nem megfelelő érettséggel lép az iskolába, és csak az első tanév végén, vagy második osztályos korában válik teljesen alkalmassá a teljes értékű tanulásra. Az első osztályban elvégzett úgynevezett DIFER mérések tanúsága szerint az ilyen gyerekek aránya intézményeként átlagosan 15-30 százalék között mozog, de van, ahol az 50 százalékot is eléri – emelték ki.
Azt javasolják, hogy a DIFER mérések eredményeiről – a kompetenciaméréshez hasonlóan – országos szintű összesítés készüljön. Az egyesület szerint az intézmények egy része csak formálisan végzi el a mérést, annak eredményeit nem összegzik, vagy nem használják fel a tanítási-tanulási folyamat megtervezéséhez.
A szervezet a tájékoztatóját eljuttatja az óvodákba is.