Korábban megkezdett budapesti kalandozásunkat ma olyan városrészekben folytatjuk, amelyeket növényekről neveztek el. Induljunk a ma is igen felkapott környéknek számító Rózsadombról! A nagyjából a Margit híd budai hídfőjénél kezdődő, tehetősebbek által lakott II. kerületi dombvidék egészét így nevezik a köznyelvben, holott hivatalosan a környék számos városrészre oszlik.

Forrás: Wikimedia Commons / Stan Shebs / GNU-FDL 1 2

A ma is városrésznévként használt Rézmál név második tagja, a mál, a TESz. szerint finnugor eredetű szó, mely azonos tőről fakad a mell szóval. A ’mell’ jelentésből feltehetőleg már az ősmagyarban kialakult a ’hegyoldal’ és az ’állat hasi része’ jelentése. A budai domboldalt 1847-ben nevezték el így, amikor az addigi német neveket magyar elnevezésekkel váltották fel. A Rézmál helynév a Budapest teljes utcanévlexikona című mű szerint ’rózsahegy’ jelentésű, ám a réz szó ’rózsa’ jelentését másutt nem sikerült fellelnünk.

A Rózsadomb név hivatalos városrésznévként csupán 1990 óta létezik, nagyjából a Gül baba türbe – Vérhalom tér – Marcibányi tér háromszöget jelenti. Korábban a területet hivatalosan Rézmálnak nevezték. Állítólag az akkori kerületi tanács kezdeményezte a köznyelvben élő Rózsadomb név hivatalossá tételét annak érdekében, hogy a hely presztízse megmaradjon. A Rózsadomb elnevezést a XIX. században kezdték használni a köznyelvben az addigi német Rosenhügel ’rózsadomb’ név magyar megfelelőjeként. Ám a terület nem rózsáiról, hanem szőlőiről volt híres korábban. Az itt levő szőlőültetvényeket az 1700-as évek közepén parcellázta fel Niedermayer Ferenc ácsmester. De vajon miért neveztek el egy szőlőtermesztő vidéket a rózsákról?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A név magyarázata a török korba repít bennünket: a Gül babaként ismert bektasi dervishez kapcsolódik, aki Evlija Cselebi török utazó beszámolója szerint 1541-ben hunyt el Budán. A dzsámivá átalakított mai Mátyás templomban a város elfoglalása után, szeptember 2-án tartott hálaadó ima közben érte a halál a dervist, akit nagy pompával temettek el: maga Szulejmán szultán is vitte a koporsóját. Két évvel később, a harmadik budai pasaként szolgáló Mehmed Jahjapasazáde építtette a A türbe ’sírbolt, mauzóleum’ török szó az arab turbah ’por, föld, talaj’ szó származéka. A turbah szót temetkezéssel kapcsolatban is használják az arabban, hisz a test porrá lesz a halál után.dervis síremlékéül szolgáló türbét a mai Gül baba utcába. A rózsakerttel övezett temetkezési hely ma az egyik legészakibb iszlám zarándokhely. A türbe felújításában és fenntartásában a török állam ma is tevékenyen részt vesz.

Gül baba szobra, háttérben a türbe
(Forrás: Wikimedia Commons / redoctober / CC BY-SA 2 5)

Gül babáról számos legenda ismert és a korabeli források ellentmondásossága miatt a dervisről egészen biztosat nem mondhatunk. Azt a XX. század eleji régészeti ásatások bebizonyították, hogy a türbében eltemettek egy idős embert, aki feltehetőleg azonos Gül babával. Az is bizonyos, hogy a türbe közelében Gül babáról elnevezett derviskolostor állt, ám ez jóval Buda elfoglalása után épült. Egyesek szerint a nagy hírű dervis, Gül baba csak a Budát 1541. augusztus 29-én elfoglaló török csapatokkal érkezett a magyar fővárosba, így csupán néhány napot tölthetett itt. A legendák szerint azonban rózsakertet létesített és hosszú éveken át lakott a budai lankákon.

Gül babáról utcát is neveztek el a türbe mellett – a terület felparcellázójáról elnevezett Niedermayer utcát keresztelték át a türbe feltárása után, 1915-ben Gül baba utcának.

A dervis nevének jelentése sem tisztázott. Ennek főként az az oka, hogy az arab írás – mellyel a 20. századig a török nyelvet írták – csak a mássalhangzókat jelöli, így több olvasat is lehetséges. A török szövegekben kl betűkombinációval jegyezték le a nevet, míg a latin betűs források a gül olvasatot erősítik meg. A legelfogadottabb nézet szerint a név jelentése ’a rózsák atyja’ (gül ’virág, rózsa’), bár a bektasi dervisek süveggombját is gülnek nevezték. Emellett számos más tőből is származtatták már a nevet: például ’kopasz atya’ (kel ’kopasz, sivár, koszos’), ’szürke atya’ (kül ’hamu(színű), rom, pusztulás’) vagy ’nevető atya’ (gülmek ’nevet’) értelmezése is lehetséges.

Gül baba halála – Eisenhut Ferenc festménye
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az AkH. 177. b. pontja szerint kötőjellel kapcsoljuk össze a helységnév és a helységrész nevét. Ezt a szabályt alkalmazzuk a fővárosi városrésznevek esetében is, amikor egy kerület hivatalos nevét követi a városrésznév: Csepel-Rózsadomb.

Rózsadomb azonban nem csak a II. kerületben van. A város déli szélén, nagyrészt a dunai hullámtérben található a Csepel-Rózsadomb nevű városrész, ami közel sem olyan felkapott, mint budai testvére. Egyetlen nevezetessége, hogy itt található az aprócska csepeli zsidó temető a Nefelejcs utcában. Ezen kívül a XXII. kerületben található a Rózsakert nevű lakótelep, ami a közelben lévő 2 hektáros Budatétényi Rózsakertről kapta a nevét. A kert legsikeresebb munkatársa Márk Gergely rózsanemesítő volt, aki több mint 500 új rózsafajtát állított elő élete során. A Budafokhoz tartozó Rózsavölgyről viszont nem sikerült kiderítenünk, pontosan miért viseli a népszerű virág nevét.

Maga a rózsa szó latin jövevény az európai nyelvek legtöbbjében, így a magyarban is. A latin szó eredete bizonytalan. Valószínű, hogy a görög rhodon ’rózsa’ szó származéka, ami pedig a perzsa *vrda- átvétele lehetett.

A rózsák mellett viszonylag kevés városrész nevében találunk növényneveket. A XVIII. kerületi Almáskert a valamikori itteni gyümölcsösökről kapta a nevét. Az 1847-ben elkeresztelt Virányos nevében pedig a nyelvújítás korában keletkezett, azóta elavult virány ’virág, virágos tájék, virágkor, frisség’ szó jelenik meg. A látszólag egy gyomnövény nevét viselő Ürömhegy viszont a közeli Üröm településről kapta a nevét. Üröm neve pedig az őr- (őröl) tőből ered, feltehetőleg ’malomkövek fejtésére alkalmas hely’ jelentésű lehetett eredendően. A név mai hangalakjának kialakulásában nagy szerepe volt az üröm növénynévnek.

Tulipántelep
(Forrás: Wikimedia Commons / John O’Neill / GNU-FDL 1 2)

A tulipán szó keletről, a törökön át érkezett az európai nyelvekbe. Végső soron a perzsa dulband ’turbán’ szóból ered, akárcsak a magyar turbán szó. Az elnevezés alapja az volt, hogy a tulipán virága hasonlít megjelenésében egy turbánra.

Végül egy elfeledett városrészről, a XVIII. kerületi Tulipántelepről szólunk, amely ma Miklóstelep része. Az Üllői út mellett, a Lőrinci strand környékén 1905-06-ban épült telepet politikai okokból nevezték el a tulipánról. Ebben az időben ugyanis nemzeti ellenállási mozgalom szerveződött, mely a magyar áruk vásárlását, s ezáltal a magyar ipar védelmét tűzte ki célul, a magyar nők – elsősorban politikusfeleségek – lelkes közreműködésével. A hölgyek a mozgalom résztvevői számára szecessziós stílusú tulipános jelvényeket árusítottak (tervezte Darilek Henrik) – amiket egyes források szerint a célkitűzésekkel szemben nem is hazánkban gyártottak. A kezdeményezés a nagy kezdeti lelkesedés után elsorvadt, a Tulipánkert Szövetség beolvadt az Országos Magyar Háziipari Szövetségbe. Ma már a Tulipántelep elnevezés sincsen a térképeken. A mozgalom fő alakjairól az 1920-as években elnevezett utcákat mára jórészt átkeresztelték. Ám a Pestszentlőrinc főispánjaként is működő Gulner Gyuláról (1843–1909) elnevezett utca még megvan a Miklóstelepen, amit a mozgalomban ugyancsak részt vállaló Szemere Miklósról neveztek el.

Források

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)

Ráday Mihály (szerk.) (2003). Budapest teljes utcanévlexikona

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára

94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól (Fővárosi Rendelettár)

A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. (AkH.)

Ágoston–Sugár: Gül baba és a magyarországi bektasi dervisek

Raffaj Irma: Tulipán