A META-FORUM 2011 konferenciára jelentkezett 300 résztvevő között az Európai Bizottság Főigazgatóságának magas rangú képviselői, vezető európai kutatóközpontok, nagyvállalatok – köztük az IBM, a Google, a Daimler, a Vodafone –, fordítószolgáltatók és a nyelvtechnológia felhasználói, valamint a kutatást és innovációt támogató döntéshozók találhatók.

„Európa szinte valamennyi országa képviseltetve lesz a tanácskozáson, amely azt kívánja bemutatni, hogy a nyelvi határok legyőzhetőek a nyelvtechnológia segítségével. Most folyik ugyanis az Európai Unió VIII. kutatási keretprogramjának (2014-2021) a tervezése, amelyben a nyelvtechnológia súlyát szeretnénk növelni. Másrészt a konferencián szó lesz 30 nyelv fehér könyvéről, amelyek mindegyike ismerteti egy-egy európai nyelv helyzetét a digitális korban” – mondta az MTI-nek Váradi Tamás, a magyar szervezőbizottság elnöke, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatóhelyettese.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mint kifejtette, a nyelvtechnológia az információs technológia mindenkit érintő ága, hiszen a multimédiás, digitális tartalmak alapját az emberi nyelv képezi. A 31 ország 47 kutatóközpontját tömörítő META-NET legfőbb célkitűzése, hogy szabványosítva a technológiákat elősegítse a nemzeti nyelvek korszerű kommunikációs eszközökön való könnyed megjelenését.

„Világunkban egyre többet kommunikálunk a gépekkel. Az okostelefonokba, a különböző mobil kommunikációs eszközökbe és a számítógépekbe egyre inkább be van építve a nyelvtechnológia, amely például kijavítja az elírt szavakat, vagy akár a nyelvhelyességre is tanácsokat ad. Terjedőben vannak a gépi fordítórendszerek, az autókban pedig a műholdas navigációs eszközöket használjuk. Az okos gépek lassan mindenbe be lesznek építve, és jogos az igény, hogy a természetes nyelven, vagyis az anyanyelvünkön tudjunk kommunikálni velük” – hangsúlyozta a konferencia szervezőbizottságának elnöke.

Az interneten kezdetben az angol volt az uralkodó nyelv, bár a trend megfordulni látszik, hiszen a világhálón egyre nagyobb mértékben jelennek meg a sokszínű Európa nyelvei, ugyanakkor az élvonalbeli fejlesztések mind az angolra koncentrálnak. Az IBM, a Google, a  Microsoft és más óriáscégek rengeteget fektettek bele a nyelvtechnológiai alkalmazásokba.  Az elmúlt néhány évben a gépi fordítás hatalmas fejlődést mutatott, ám a kutatás és fejlesztés még mindig túl lassú és kevéssé jól szervezett ahhoz, hogy időben orvosolni tudja a nyelvi problémákat.

„Nagy kihívást jelent, hogy a világhálón megjelenő tengernyi szövegben valahogy eligazodjunk, értelmesen tudjunk keresni. A mai óriás keresőcégek nem igazán alkalmazkodnak a magyar nyelv sajátosságaihoz, de ugyanez vonatkozik más nyelvekre is, például a svédre. Rengeteg a teendő, hogy az európai polgárok anyanyelvükön tudják igénybe venni az információs szabadságot és esélyegyenlőséget garantáló nyelvtechnológiai eszközöket”  – összegezte Váradi Tamás.