-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Valóban veszélyben Európa nyelvei? mottóval rendezi az Európai Nyelvtechnológiai Szövetség, a META-NET (Multilingual Europe Technology Alliance) június 27-28-án éves konferenciáját, amelyre Magyarország uniós elnöksége kapcsán kerül sor Budapesten.
A META-FORUM 2011 konferenciára jelentkezett 300 résztvevő között az Európai Bizottság Főigazgatóságának magas rangú képviselői, vezető európai kutatóközpontok, nagyvállalatok – köztük az IBM, a Google, a Daimler, a Vodafone –, fordítószolgáltatók és a nyelvtechnológia felhasználói, valamint a kutatást és innovációt támogató döntéshozók találhatók.
„Európa szinte valamennyi országa képviseltetve lesz a tanácskozáson, amely azt kívánja bemutatni, hogy a nyelvi határok legyőzhetőek a nyelvtechnológia segítségével. Most folyik ugyanis az Európai Unió VIII. kutatási keretprogramjának (2014-2021) a tervezése, amelyben a nyelvtechnológia súlyát szeretnénk növelni. Másrészt a konferencián szó lesz 30 nyelv fehér könyvéről, amelyek mindegyike ismerteti egy-egy európai nyelv helyzetét a digitális korban” – mondta az MTI-nek Váradi Tamás, a magyar szervezőbizottság elnöke, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatóhelyettese.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mint kifejtette, a nyelvtechnológia az információs technológia mindenkit érintő ága, hiszen a multimédiás, digitális tartalmak alapját az emberi nyelv képezi. A 31 ország 47 kutatóközpontját tömörítő META-NET legfőbb célkitűzése, hogy szabványosítva a technológiákat elősegítse a nemzeti nyelvek korszerű kommunikációs eszközökön való könnyed megjelenését.
„Világunkban egyre többet kommunikálunk a gépekkel. Az okostelefonokba, a különböző mobil kommunikációs eszközökbe és a számítógépekbe egyre inkább be van építve a nyelvtechnológia, amely például kijavítja az elírt szavakat, vagy akár a nyelvhelyességre is tanácsokat ad. Terjedőben vannak a gépi fordítórendszerek, az autókban pedig a műholdas navigációs eszközöket használjuk. Az okos gépek lassan mindenbe be lesznek építve, és jogos az igény, hogy a természetes nyelven, vagyis az anyanyelvünkön tudjunk kommunikálni velük” – hangsúlyozta a konferencia szervezőbizottságának elnöke.
Az interneten kezdetben az angol volt az uralkodó nyelv, bár a trend megfordulni látszik, hiszen a világhálón egyre nagyobb mértékben jelennek meg a sokszínű Európa nyelvei, ugyanakkor az élvonalbeli fejlesztések mind az angolra koncentrálnak. Az IBM, a Google, a Microsoft és más óriáscégek rengeteget fektettek bele a nyelvtechnológiai alkalmazásokba. Az elmúlt néhány évben a gépi fordítás hatalmas fejlődést mutatott, ám a kutatás és fejlesztés még mindig túl lassú és kevéssé jól szervezett ahhoz, hogy időben orvosolni tudja a nyelvi problémákat.
„Nagy kihívást jelent, hogy a világhálón megjelenő tengernyi szövegben valahogy eligazodjunk, értelmesen tudjunk keresni. A mai óriás keresőcégek nem igazán alkalmazkodnak a magyar nyelv sajátosságaihoz, de ugyanez vonatkozik más nyelvekre is, például a svédre. Rengeteg a teendő, hogy az európai polgárok anyanyelvükön tudják igénybe venni az információs szabadságot és esélyegyenlőséget garantáló nyelvtechnológiai eszközöket” – összegezte Váradi Tamás.