-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
-
mrregisterz: Egy újságíró írta: B. Krisztián ígéretéhez híven elfogadta a büntetést, de az ügyész súlyo...2021. 02. 26, 10:54 Mi végett kell beszólni?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ön is utálja, hogy kilépnek a britek? Valószínű, hogy a brexit az utóbbi idők egyik legnépszerűtlenebb történése a magyar weben. No de hogyan lehet bizonyítani, ha valami népszerűtlen? Például az internetes tartalmak aprólékos elemzésével.
Kevés annyira egyértelműen negatív fogadtatású esemény történt a közelmúltban, mint az Egyesült Királyságban lebonyolított népszavazás, amelynek eredményeképpen a szigetország megindította a brexitet, azaz a kilépési folyamatot az Európai Unióból. Az eredmények a legpesszimistább forgatókönyveket is alulmúlták – a web és a web népe ennek megfelelően reagált a brexitre.
A sajnálatos események jó alkalmat nyújtanak számunkra, hogy bemutassuk, hogy működik az internetes véleményelemzés. Kérésünkre az internetes véleménykutatás egyik hazai zászlóshajója, a Neticle Technologies összeállította a brexit és környéke elemzését, amit az alábbiakban mutatunk be.

(Forrás: Elionas2 / pixabay)
Az elmúlt hónapok egyik legjelentősebb és legnagyobb port keverő külpolitikai eseménye kétségkívül a június 23-án lezajlott brit népszavazás volt, mely a brexit javára dőlt el. Az eredmény hatalmas médiavisszhangot váltott ki, Európán eluralkodott a pánik, a web minden felületét elárasztották a brexittel kapcsolatos vélemények, megjegyzések, fejtegetések. A Neticle online médiamonitoring megoldásával vizsgáltuk a bejelentést követően kialakult online visszhangot.
Három hónap leforgása alatt, június 1. és augusztus 31. között csak a nyilvános magyar weben közel 40 ezer (38427) bejegyzés látott napvilágot a témában, ami minden túlzás nélkül igazán kimagasló számnak tekinthető. Ez a szám mindenképp magasnak tekinthető, de a szavazás eredménye által kiváltott sokkhatást igazán az jellemzi, hogy a bejegyzések túlnyomó többsége (közel 30 ezer) a bejelentést követő egy héten belül született meg. Míg a legtöbb téma esetében a közösségi média, különösen a Facebook bizonyul a legaktívabb platformnak, itt azt a szokatlan arányt tapasztalhattuk, hogy az említések közel egyharmadát (30,5%) cikkek tették ki, melyet szorosan a fórumbejegyzések és -hozzászólások követtek (26,8%). Míg a cikkek nagy száma a téma fontosságát, általános hírértékét bizonyítja, addig a pezsgő fórumszálak a heves eszmecserék kialakulásáról, a válaszkeresésekről, az indokok és következmények megismerésének igényéről tanúskodnak.
Az elcsépelten hangzó, de annál valósabb „minden csoda három napig tart” szabályt az egy hét után erősen visszaeső említésszámok mellet jól mutatja a felületek súlyának változása is. Míg a szavazás eredményének kihirdetésekor egyértelműen a fórumok pezsegtek leginkább, addig a téma felkapottsága itt hamar megcsappant, míg a naponta megjelenő cikkek száma – ismét a kérdés jelentőségét és kiterjedtségét támasztva alá – egy hónap múlva is számottevő maradt. Érdekes arányváltást mutat, hogy a július 23-ával kezdődő időszakban napvilágot látott bejegyzések 58 százaléka hírportálakon született meg – jellemzően számottevő kommentvisszhangot kiváltva.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nem okoz nagy meglepetést a szemantikai elemzés eredménye, miszerint a Brexit megítélése és így online visszhangja egyértelműen negatívnak bizonyult, ugyanekkor az is tisztán látszott, hogy különböző platformokon más és más mértékben jelent ez. A legradikálisabb mértékben negatív felületet a fórumok jelentették, míg a cikkek kimértebbnek – bár jellemzően azért negatívnak – mutatkoztak, főleg az első nagy sokk lecsengése után. (Erről ad szemlélteti az alábbi Említéstérkép grafikon.)

A brexit fogadtatásának, a kérdés megértettségének vizsgálatához érdekes sorra venni, hogy milyen fókuszpontok mentén, milyen felületeken, milyen hevességgel beszéltünk a témáról. A felmerült legfontosabb témákba az azokhoz kapcsolt jellemzőkbe és az összefüggésekbe az Említésgráf kínál betekintést.

A tartalomelemzés eredményei alapján legtöbbet említett témát nyilvánvalóan maga a szavazás jelentette, amit sorban a kormány, kampány, a döntés és az eredmény követett – tehát nem pusztán a szavazás eredménye került fókuszba, de az ide vezető kampánytevékenység és a kormány hozzáállása is, továbbá a következmények latolgatása is. Ennek kapcsán a legfontosabb témák között megjelentek a brit kiválás piaci kérdései (piac), a Nagy-Britannia és EU, illetve az EU országok függései, kapcsolatai (kapcsolat), a brexit-tárgyalások témái, nehézségei, lehetséges kimenetelei (tárgyalások), továbbá a banki kérdések (bank), az EU-s támogatások és befizetések jelentősége (támogatás).