Szeptember 24-én Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke adott interjút az ATV-nek az új helyesírási szabályzattal kapcsolatban. Az interjú megtekintését azért is ajánljuk, mert főbb vonalakban egyet kell értenünk az Arató László által elmondottakkal.

Forrás: ATV

Arató László elmondja, hogy új helyesírási szabályzatra nem volt szüksége, legalábbis ilyenre semmiképpen. Sok mindent meg kellett volna változtatni a helyesírási szabályzatban (Arató példaként a tulajdonnevek helyesírását és az egybeírás–különírás szabályait említi), ezekben azonban lényegi változtatás nem történt, e szabályok nem váltak átláthatóbbakká. Az új kiadás nem nyújt megoldást a régi problémáira, csak nagyon kevés változást tartalmaz: „vajúdtak a hegyek, és egeret szültek, kicsike egeret, nagyon kicsikét” – értékeli a Magyartanárok Egyesületének elnöke a Magyar Nyelvi Bizottság 12 éves munkáját.

Arató véleményes szerint az új kiadás erkölcsi és politikai kérdéseket feszeget. Az új kiadást nagyon sokan megveszik: iskolások, könyvtárak, hivatalok – „bombabiznisz”. Ugyanakkor az előző kiadáshoz képest nincs benne komoly változás, a kötet végén 16 oldalon van összefoglalva, mi változott, és ebből is mindössze öt oldalon vannak felsorolva azok a szavak, melyeknek írásmódja megváltozott. (Annyit pontosítanánk, hogy valójában persze több szó írásmódja megváltozott, de ennyi az, amely a 11. és 12. kiadásban is szerepel, de másképp. Például a korábban szereplő barnamedvét egyszerűen törölték, és az új barna medve írásmód egyszerűen nem szerepel a szótári részben. – FL)

Ugyanakkor Arató is elmondja, hogy a kevés változás között azért van ésszerű is, és például az ly eltörlését ő sem merné meglépni. Ezzel szemben az egybeírás és különírás szabályait egyszerűbbé és következetesebbé lehetne tenni: amit egy szóként mondunk, azt lehessen úgy is írni.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Sajnos azonban Arató László egyik példájába hiba csúszott. Arató példaként azt hozza, hogy a Katona József Színház nevében a színházat nagy sz-szel, míg a Puskin moziban a mozit kis m-mel kell írni. Csakhogy a szabályzat éppen ebben hozott változást:

A mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők, lakóparkok, szállodák, panziók, termek stb. neve lehet intézménynév is, például: Corvin Budapest Filmpalota, Vadszőlő Szálloda, Sport- és Rendezvényközpont, Rózsakert Bevásárlóközpont, Szt. Lukács Gyógyfürdő és Uszoda, Fiumei Úti Nemzeti Sírkert, Erzsébet Szálloda, Platán Panzió, Klasszik Rádió, Csontváry Terem, Derkovits Terem.

Ezek szerint a Puskin Mozi is írható nagybetűvel, ha intézménynévként használjuk – más kérdés, hogy az ilyen szókapcsolatokat mikor nem intézménynévként használjuk. Miközben a szabályzat látszólag megengedőbb lett, valójában csak az történt, hogy míg eddig másképp kellett írnunk a mozik és a színházak nevét, addig most a színházak nevét továbbra is csak egyféleképpen írhatjuk, a mozik nevét viszont ugyanúgy és másképp is. Az a megmagyarázhatatlan különbségtétel azonban, hogy más szabályok vonatkoznak a mozik, mint a színházak nevének helyesírására, továbbra sem változott. És ez még csak a kisebbik baj, hiszen azt csak meg lehet jegyezni, hogy miként kell a mozik, miként a színházak nevét írni. De mi van az olyan intézményekkel, amelyeket a szabályzat nem sorol fel? Semmilyen támpontot nem kapunk arra nézvést, hogy mitől színház- vagy moziszerű egy intézmény.

Arató végül megállapítja, hogy az igazi problémát nem a változások, hanem a változatlanság jelenti. Arató hangsúlyozza, hogy az új kiadást nem érdemes megvenni. Maga a szabályzat fenn van a neten, és a tanácsadó szolgálat is működik. Hangsúlyozza azt is, hogy a helyesírás változása előtt arról is gondoskodni kellett volna, hogy a helyesírás-ellenőrző programok kezelni tudják az új helyesírást.