-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Legkevésbé a magyartanárok győzködik a diákjaikat arról, hogy tegyenek egy próbát a nyelvészeti diákolimpián.
2013-ban először rendezték meg Magyarországon a nyelvészeti diákolimpiát, melynek nyertesei Manchesterben a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián is részt vehetettek. A szervezők tapasztalata szerint általában nem a magyartanárok hatására indulnak a diákok a versenyen. Mi több, a magyartanárok gyakran nem is tudnak mit kezdeni a feladatokkal, annyira eltérnek a nyelvtanórákon használt feladattípusoktól.
A diákolimpia feladatai ugyanis jó logikai érzékű diákoknak szólnak, és egyáltalán nem építenek az iskolai tananyagra. Még nyelvtudásra sincs szükség: a feladatokhoz igyekeznek olyan nyelveket választani, melyeket a diákok nem ismernek, és a feladatokat a nemzetközi döntőben is anyanyelvükre fordítva kapják meg. A magyarországi támogatók és partnerek: az MTA Nyelvtudományi Intézete; a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Kara, a Városmajori Gimnázium, a Nyelv és Tudomány, a Magyarországi Fordítók Egyesülete és a Morphologic Kft.; továbbá a Hiteles Ember Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A feladatokat sem csak nyelvészek állítják össze: sok közöttük a matematikus, informatikus.; és a versenyek résztvevői sem feltétlenül nyelvésznek készülnek, sokan választják a mérnöki vagy a gazdasági pályát. Bulgáriában például a Bolgár Matematikusok Szövetsége koordinálja, Magyarországon pedig az egyetemi szférából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai (nem pedig Bölcsész-) Kara.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A nyelvészeti diákolimpiák a Szovjetunióból indultak, az elsőt 1965-ben rendezték Moszkvában. 1982-ben a szovjet versenyekhez csatlakozott Bulgária. Később nyugaton (Hollandiában, az Egyesült Államokban) is elkezdtek hasonló versenyeket szervezni – ezekből 2003-ban szervezték meg az első Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpiát.
2012-ben Vértes Judit, a Városmajori Gimnázium magyar és angol szakos tanára saját diákjaiból állított össze egy csapatot, és saját szervezésben részt vett velük a Ljubljanában rendezett olimpián. 2013-ban már sikerült megszervezni a hazai versenyt. A négy internetes forduló közül kettőnk kell kimagasló eredményt elérni ahhoz, hogy valaki bekerülhessen a döntőbe.
Idén június 28-án tartották a döntőt, melyen Füstös Vivien, Németh Sebestyén, Szabó Attila Dániel és Szigyártó Anna került be a csapatba. A diákok útiköltségére a Hiteles Ember Alapítvány – Simonyi Károly emlékére pályázott minisztériumi forrásokból. A természettudományos diákolimpiák résztvevői számára elkülönített pénzösszeg áll rendelkezésre, a nyelvészeti diákolimpiákon való részvételnek azonban még nincsenek olyan hagyományai, nem születtek olyan eredmények, hogy ezt indokolttá tegyék. Csak remélni lehet, hogy a helyzet néhány éven belül megváltozik.
A nemzetközi nyelvészeti diákolimpiák öt napon át tartanak: az első nap a ráhangolódásé; a második napon rendezik az egyéni versenyt; a harmadik napot kirándulással, kulturális programokkal töltik; a negyedik nap a csapatversenyé; az ötödik nap a levezetés. Az öt nap minden költségét mindig a szervezők állják. Az egyéni versenyben mindenkinek önállóan kell megoldania öt feladatot. Ezeket igyekeznek néhány tíz- vagy százezer ember által beszélt nyelvekből összeállítani, hogy lehetőleg senki ne indulhasson nagyobb előnnyel. A csapatversenyben az azonos országból érkező diákok együtt oldanak meg egyetlen feladatot: erre négy órájuk van. A feladat bonyolultságára jellemző, hogy idén például egyetlen csapat sem tudott teljes megoldást adni.
A résztvevő országok száma folyamatosan bővül: idén először vettek részt indiaiak és kínaiak. Utóbbiak különösen jól szerepeltek, sőt, a jövő évi versenyt már Pekingben rendezik. Az új feladatokkal az ingyenes regisztráció után lehet megismerkedni a rendezvény honlapján. A jelentkezők kizárólag 13 és 19 év közötti középiskolai diákok lehetnek – a magyar csapat tagja határon túli diák akkor lehet, ha rendelkezik magyar állampolgársággal.