nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Magyar Nyelvészeti Diákolimpia
A rossz magyarjegy nem akadály!

Egyre többen és többen jelentkeznek a Magyar Nyelvészeti Diákolimpia első fordulójára. Nemcsak diákok, hanem bármely érdeklődő számára is izgalmasak lehetnek a feladatok, amelyek megoldásához most már útmutató is rendelkezésre áll. De kiknek is szól ez a kezdeményezés? Vajon a nyelvészet csak a „humán érdeklődésű” diákok számára érdekes? Úgy tűnik, korántsem.

Szabó Tamás Péter | 2012. november 19.
|  

Ha gimnazistákkal a továbbtanulási terveikről beszélgetünk, gyakran hallhatjuk, hogy „én inkább humán érdeklődésű vagyok”, vagy „nekem a reál tárgyak mennek jobban”. Az irodalom-, történelem- és hasonló órákért rajongó humánosok egymás között szinte büszkék rossz matekjegyükre, a matekórán villogó reálosok pedig szívesen másolják bölcsész vénájú osztálytársaikról a verselemzés házit. A nyelvtan azonban mintha olyan tárgy lenne, amelyért egyik tábor sem rajong különösebben: még akik szeretnek nyelveket tanulni, gyakran azok is egyfajta szükséges rosszként tekintenek a grammatikára – egészen addig, amíg rá nem jönnek, hogy a nyelv szerkezetének, működésének felfedezése sokkal izgalmasabb az órákon tanult definícióknál és táblázatoknál.

Moszkva, ahol a nyelvészeti diákolimpia bölcsője ringott
Moszkva, ahol a nyelvészeti diákolimpia bölcsője ringott
(Forrás: Wikimedia Commons / David Crawshaw % GNU-FDL 1.2)

Filoszok és matematikusok

Mint arról korábban beszámoltunk, idén Magyarország is bekapcsolódott a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpia (IOL) hálózatába. Ezzel a magyar nyelvolimpikonok egy közel ötvenéves történet részeseivé váltak.

Az első, középiskolásoknak szervezett nyelvészeti olimpiát az akkoriban végzős nyelvész hallgató, Alfred Zsurinszkij kezdeményezésére, a matematikus Vlagyimir Uszpenszkij vezetésével rendezték meg 1965-ben Moszkvában. A versenyekre ettől kezdve rendszeresen sor került Oroszországban. A moszkvai siker Szentpéterváron is éreztette hatását: 1996-tól ott is rendeznek olimpiát. Nyelvészeti versenyekre Bulgáriában is rendszeresen készülhettek a diákok, 1982-től az oktatási minisztérium és a Bolgár Matematikusok Szövetsége koordinálta a rendezvénysorozatot. Az oroszok és a bolgárok között aztán egyre szorosabb együttműködés kezdett kibontakozni: az orosz olimpikonok jó eredményeket értek el Bulgáriában és viszont.

Hollandiában és az USA-ban is indultak hasonló versenyek, így logikusnak tűnt az összefogás, amelynek eredményeként 2003-ban a bulgáriai Borovecben mérhette össze tudását hat ország 33 diákja. A versenyek népszerűsége folyamatosan nőtt, így idén már 26 ország 133 olimpikonja versenyezhetett Ljubljanában. A verseny szervezését, a feladatok összeállítását továbbra is közösen végzik matematikusok és nyelvészek, a résztvevők nagy része pedig nem bölcsész lesz, hanem mérnöki, informatikusi, gazdasági vagy hasonló pályát választ. A nemzetközi döntőkre az egyes országokban önálló nyelvi olimpián készülnek fel a diákok. Időnként ezek elnevezése is a nyelvészet és a matematika vagy az informatika összefonódására utal: Kanadában például Számítógépes Nyelvészeti Olimpia van.

Bolgár tengerpart. A bolgár diákoknak tengernyi jó ötletük támadt a versenyeken
Bolgár tengerpart. A bolgár diákoknak tengernyi jó ötletük támadt a versenyeken
(Forrás: Wikimedia Commons / http://www.flickr.com/photos/evgord / CC BY 2.0)

Mi kell a sikerhez?

A feladatok megoldásához elsősorban szabályszerűségeket kell felfedezni a megadott szövegekben. Ez persze nem biztos, hogy mindenkinek azonnal megy, különösen azért, mert aki Magyarországon hagyományos módszerekkel tanul nyelvtant vagy idegen nyelvet, annak nem nagyon van módja begyakorolni, hogyan is kell ezt csinálni. A hazai iskolákban nagyon gyakran először jön a definíció, aztán néhány példa, és a feladatmegoldás leginkább arra való, hogy a diák egy előrágott elmélet alkalmazását gyakorolja be. Például a nyelvtankönyv közli a tárgy definícióját, ad néhány példát, aztán a diákoknak fel kell ismerniük a tárgyat a megadott szövegekben. A magasabb szintet az jelenti, hogy már nemcsak a tárgy, hanem az iránytárgy és az eredménytárgy elkülönítésére is képes a diák: az elvárás tehát egy előre felállított rendszerben való elmélyedés ahelyett, hogy maga a tanuló ismerné fel az összefüggéseket.

A nyelvészeti olimpia ezzel szemben éppen a felfedezésről szól. Az Egyesült Királyság versenyeit szervező csapat által összeállított, a magyar diákolimpia honlapján fordításban is olvasható összefoglaló szerint a feladatmegoldás kiindulópontjának nem valamiféle elméleti tudásnak, hanem az önismeretnek és a korábbi tapasztalatoknak kell lennie. Önismeretre elsősorban apró, de fontos technikai kérdésekben lehet szükség. A diáknak érdemes elgondolkodnia a saját ismeretszerzési, tanulási szokásain: ha például valaki nehezen tart észben adatokat, annak érdemes folyamatosan jegyzetelnie; akibe nem szokott villámcsapásszerűen belecsapni a felismerés, az jobb, ha jól bevált módszereket próbál meg következetesen alkalmazni. Korábbi tapasztalatok alatt elsősorban az anyanyelv és a tanult idegen nyelvek használata közben szerzett élményeket, valamint a korábbi feladatmegoldások során kialakuló rutint lehet érteni.

A kezdet kezdetén a diák semmit sem tud a megoldásból. Nincs előtte tankönyvi definíció, magyarázó táblázat, csak maga a nyelvi anyag, amivel dolgoznia kell, néhány fogódzóval. Rendszerint ugyanaz a szöveg vagy példamondatsor szerepel a lapon a versenyző számára teljesen ismeretlen nyelven és az anyanyelvén. Ez tulajdonképpen egy párhuzamos korpusz – olyan, mint a nyelvtanulók által igen kedvelt Hunglish alkalmazás. A Hunglishben angol és magyar szavakra egyaránt kereshetünk. Keresőkifejezésünkre a bal hasábban magyar szöveget kapunk, a jobban pedig annak angol megfelelőjét – például egy regény egy mondatát. A példákat átfutva megtudhatjuk, melyik szó milyen környezetben szokott előfordulni, melyiknek milyen a stílusértéke, melyik fog a leginkább megfelelni az aktuális igényeinknek. Igen ám, de ezt a korpuszt jellemzően olyanok használják, akik már tudnak valamennyire angolul, csak nem jut eszükbe a legmegfelelőbb szó: kevesen kezdik a Hunglish-sel az angoltanulást.

A diákolimpia feladatai azonban olyan nyelvekről szólnak, amelyekből nem a legodaillőbb szinonimát nem ismerjük, hanem egy árva hangot sem. A nulláról kell kezdenünk, és nincs nyelvtankönyvünk, legfeljebb néhány szó jelentése van megadva. Az egyik feladat például egy könyvtári brosúrát közöl, amelyben angolul és walesiül olvashatunk információkat, és a párhuzamos szövegekből kiindulva néhány egyszerűbb kifejezést le kell tudnunk fordítani angolról walesire. Olvasóink is kipróbálhatják a játékot: a feladatban szereplő könyvtár honlapja angolul és walesiül egyaránt olvasható. Megpróbálhatjuk kitalálni, hogy egy-egy angolul ismerős kifejezésnek mi felelhet meg a másik nyelvben. Akár egyszerűbb mondatok átültetésével is kísérletezhetünk.

Más feladatokban nemcsak a szabályszerűséget, hanem a kivételes eseteket is fel kell tudni ismerni, mint az alábbi török példában. Ehhez némiképp fel kell térképeznünk az adott nyelv fonológiáját, de megéri a fáradságot, és a feladat el is végezhető a megadott szemléletes példák alapján (aki nem jön rá a megoldásra, segítséget kaphat a már említett összefoglalóból).

Egy bonyolultabb fejtörő a török nyelv felfedezésére invitál
Egy bonyolultabb fejtörő a török nyelv felfedezésére invitál
(Forrás: ioling.ppke.hu)

A rossz magyarjegy nem akadály!

Talán a fentiekből is kiderült, hogy a diákolimpián azok is bátran elindulhatnak, akiket az egyenletek vagy a sudoku-feladványok jobban érdekelnek, mint a versek, a mondatelemzések vagy a szófajok. Aki tehát szeret rejtvényt fejteni, nyomozni, logikai feladványokon töprengeni, annak érdemes megpróbálkoznia a feladatokkal. A magyar forduló első feladványai felkerültek a honlapra (ingyenes regisztrációt követően olvashatók), a megoldások beadási határideje december 1. Mindenkinek érdekes felfedezéseket kívánunk!

Források

A Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpia honlapja (bőséges, könnyebb és nehezebb feladatokat egyaránt tartalmazó gyűjteménnyel, megoldásokkal)

A Magyar Nyelvészeti Diákolimpia honlapja

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X