Újabb szerbiai politikust vádoltak meg azzal, hogy doktori disszertációjának jelentős részét mások munkáiból ollózta össze. Szerbiában eddig semmiféle komolyabb következménye nem volt a politikusokkal szembeni plágiumvádaknak, egyetlen megvádoltnak sem kellett súlyosabb retorziókkal szembenéznie.

A belgrádi sajtó jelentései szerint a Nebojša Stefanović belügyminiszter után most Belgrád polgármesterét gyanúsítják azzal, hogy mások munkáiból másolta doktori disszertációjának jelentős részét. A vádat Raša Karapandža, az EBS Business School professzora fogalmazta meg a polgármesterrel szemben. A bíráló a Peščanik (Homokóra) internetes portálon azt írta, hogy plágiumon alapul Siniša Mali polgármester doktori disszertációja.

Raša Karapandža a Velike tajne Malog majstora (Kis mester nagy titkai – avagy hogyan lopott doktorátust Siniša Mali) című, szójáték alapján elnevezett elemzésében (a mali szó szerbül ’kicsi’-t jelent) azt írta, hogy Mali doktori disszertációja az egyik legrosszabb plágium, amellyel a szerbiai nyilvánosság eddig találkozhatott. A szerbiai nyilvánosság bizonyára nem ismeri Schmitt Pál munkásságát. Karapandža szerint a disszertáció szinte minden oldalán található másolt szöveg, a tudományos munka egyharmadában pedig a szöveg legalább 33 százalékát átmásolta valahonnan a szerző. Karapandža felszólította a politikust, hogy mondjon le belgrádi polgármesteri tisztségéről, a Belgrádi Egyetemtől pedig azt követelte, hogy vonja meg Malitól a doktori címet.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mali 2013-ban védte meg doktori disszertációját Értékteremtés szerkezetátalakítás és privatizáció segítségével – elméleti koncepciók és szerbiai tapasztalatok címmel a Belgrádi Egyetem munkaszervezési karán (FON). Az elemzés megjelenése után Milan Martić, a FON dékánja megbízta Mali egykori mentorát, hogy vizsgálja meg a tudományos munkát, vannak-e abban plagizált részek. A dékán megjegyezte, hogy a mentor szerint a disszertáció jó munka volt, és a doktorátus alapján meg is jelentettek egy tudományos munkát az egyik nemzetközi folyóiratban.

A plágiumváddal előálló Karapandža szerint a polgármester mellett a doktori címet odaítélő bizottság tagjait is felelősség terheli. Martić ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a bizottság minden kritériumot figyelembe véve tudományos munkának fogadta el a disszertációt, emellett a munka tartalmazza a szerző saját tudományos felismeréseit is, és a nyilvánosságra bocsátott disszertációt sem támadta meg senki. Kiemelte, hogy egy disszertáció esetében nincs meghatározva, mekkora része lehet másolt szöveg.

A közelmúltban szerb tudósok egy csoportja azzal vádolta meg Nebojša Stefanović belügyminisztert, hogy törvénytelen módon szerezte doktori címét. A települési önkormányzatokról szóló disszertációja tudományosan értéktelen munka, ami még a legalapvetőbb kritériumoknak sem felel meg – állították a bírálók. Leszögezték, hogy véleményük szerint emiatt a parlament egykori elnöke, a jelenlegi belügyminiszter nem alkalmas arra, hogy közhivatalt viseljen, és le kellene mondania belügyminiszteri tisztségéről.

A bírálók olyan példákra hivatkoznak, mint Annette Schavan korábbi német kulturális miniszter vagy Karl-Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszter esete. Mindkettőjük doktori dolgozatával kapcsolatban plágiumgyanú merült fel, ami később beigazolódott, s emiatt a tárcavezetőket megfosztották doktori címüktől. Schavan és Guttenberg ezután benyújtotta lemondását.