nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mennyit lopott Schmitt?

A Schmitt-ügyet kezdettől fogva a Guttenberg-üggyel állítják párhuzamba. Önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy miben különbözik a két eset. Ki lopott többet? Van-e a lopás tényén és mennyiségén kívül más jelentős különbség?

nyest.hu | 2012. április 3.
|  

Egy korábbi cikkünkben már bemutattuk azt az infografikát, mely érzékelteti, Guttenberg dolgozatának mekkora része volt plágium. Vizsgáljuk meg az ábrát még egyszer:

Mennyit lopott Schmitt?

Az ábrán a dolgozat egy-egy oldalának egy függőleges csík felel meg. A kékkel jelölt sávok a dolgozatnak azt a részét jelölik, melyeket nem vizsgáltak (az előszó és a függelék). Fekete színnel jelölték azokat az oldalakat, melyeken forrásmegjelölés nélkül átvett szöveget találtak, pirossal azokat, amelyeken több különböző forrásból is szerepel lopott szöveg. A vizsgált 393 oldal közül 371-en találtak plágiumot, azaz a dolgozat közel 95%-ában. A fehérrel jelölt sávok olyan oldalakra utalnak, melyeken plágium nyomát nem sikerült felfedezni.

Néhány napja a Wikimédián is megjelent egy hasonló ábra, így érdemes összevetni a két infografikát. Az összevetés nem egyszerű, mivel a két ábra mást ábrázol. Míg a fenti vonaldiagram főként azt mutatja, hogy egy vagy több forrásból szerepel e lopott szöveg, addig az alábbi azt, hogy honnan lopott Schmitt.

Mennyit lopott Schmitt?
Forrás: Wikimedia Commons / Swa-Lu

A piros sávok mutatják a Georgievtől lopott oldalakat, a narancssárga a Heinemanntól lopott anyagot, a magenta a NOB brosúrájából származik, a világoskék pedig az Olimipia Chartából. A többihez képest elhanyagolható rész származik Anita L. Defrantz egy tanulmányából (ez zölddel van jelölve). Az ügyről szóló Wikipédia-szócikk szerint Schmitt Nadia Lekarska egy tanulmányából is, ennek azonban az ifografikán nincs nyoma. A szürke jelöli azokat az oldalakat, melyeken nem sikerült plágium nyomát felfedezni – jóhiszeműen azt kell feltételeznünk, hogy ezeket Schmitt Pál maga írta.

A rendelkezésre álló adatok alapján nehéz megtippelni, hogy a dolgozat mekkora része tekinthető saját munkának. Fluck Ákos különvéleménye szerint a 215 oldalból 200 származik Georgiev és Heinemann művéből – a fenti infografika ezt nem igazolja vissza. Az ábra szerint 11 oldal tekinthető plágiummentesnek (igaz, ebben a címoldal és feltételezhetően a tartalomjegyzék is benne van). Mindenesetre azt leszögezhetjük, hogy ebben az esetben is a munka 5% tűnik saját műnek – de ne felejtsük el, hogy Guttenberg esetében a címlapot, a tartalomjegyzéket, de még a függeléket sem vizsgálták.

Van azonban egy jelentős különbség a két munka között. Guttenberg mintegy 135 forrásból dolgozott, és ezekből rakta össze a munkáját. Bár kétségtelen, hogy tisztességtelenül járt el, legalább annyit elmondhatunk, hogy megdolgozott azzal, hogy a lopott részeket összerakja. Schmitt viszont Georgiev dolgozatát lényegében egy az egyben lemásolta, és csak néhány más forrással egészítette ki. Arra sem pazarolta energiáit, hogy forrásait egységes szöveggé olvassza össze.

Természetesen az ilyen vétségeket nehéz összevetni, hiszen már egy fél oldalnyi szöveg forrásmegjelölés nélküli átvétele is plágiumnak számít, és tisztességes helyeken ilyen felfedezésekor is visszadobják a dolgozatot – sőt, a jelöltet ki is zárhatják a folyamatból. Ilyenkor arról is nehéz meggyőzni az etikai bizottságot, hogy az idézet csak figyelmetlenségből maradt jelöletlenül. Ugyanakkor azt is be kell látnunk, hogy a sok forrásból való összelopkodás még mindig sokkal nagyobb munka és intellektuális teljesítmény, mint az egy az egyben történő átvétel.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 Pesta 2012. április 3. 21:33

Csak hát ugye a törvény nem ismerete nem mentesít senkit az elkövetett bűn következményeitől.

4 spinakker 2012. április 3. 12:48

@salak: annak a hallgatónak nem voltak kapcsolatai.

@marci: a "jóhiszemű" eufemisztikus, de igaz lehet. Talán egy hónapja jelent meg egy cikk a Nyesten, ami Schmitt magyarázatából azt vonta le, hogy Schmitt nem szándékosan plagizált, hanem csak nincs fogalma a szakdolgozatírás mibenlétéről.

3 scasc 2012. április 3. 12:46

@marci: Hááááát...

2 marci 2012. április 3. 12:08

Nagy különbség lehet azért a kettő között, hogy Schmitt megnevezte forrásait. Ettől még nyilván plágium a vendégszöveg annotációjának hiánya, de akkor is nagy különbség. Arra utalhat, hogy Schmitt jóhiszemű volt.

1 salak 2012. április 3. 11:06

Nálunk, az egyetemen 2 mondatért dobtak vissza egy szakdolgozatot.

A hallgató egyik társától vett át egy definíciót, mert azt hitte, az a hivatalos megfogalmazás. Szerencsétlenségére észrevették. Végül aztán nem jelentették fel, de hosszasan tárgyaltak a kérdésről.

És ez csak egy "vacak kis tanári diploma" lett volna...

Információ
X