nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Schmitt és Gyurcsány plágiumügyei:
mi a különbség?

A köztársasági elnök plágiumügye után újabb hasonló ügy borzolja a kedélyeket: ezúttal az ellenzék egyik kulcsfigurája, a volt miniszterelnök keveredett plágiumgyanúba.

nyest.hu | 2012. május 3.
|  

A Schmitt Pált, illetve a Gyurcsány Ferencet ért plágiumvádak között, bármennyi is a hasonlóság, nagyon sok különbség is van. Számba vesszük a legfontosabbakat.

Bizonyosság és bizonytalanság

Amikor a hvg.hu a Schmitt-féle plágium ügyével előállt, kész tényeket tárt a nyilvánosság elé. Mint utólag megtudtuk, a plágium máig ismeretlen leleplezője jó ideje gyanakodott, és hosszú kutatás eredményeképpen sikerült lelepleznie a csalást. A hvg.hu munkatársai alaposan ellenőrizték állításait, és csak ezután hozták nyilvánosságra az ügyet.

A Gyurcsány-féle plágiumvád egészen másképp robbant ki. Ha valaki nem szereti Gyurcsány Ferencet, akkor is be kell látnia, hogy mégiscsak furcsa, hogy a vádak folyamatosan változnak. Az első vád az volt, hogy Gyurcsány egyáltalán nem is adott be szakdolgozatot, és enélkül kapott diplomát. Később pusztán a szakdolgozat eltűnésére épült a vád – holott éppen a vádaskodók is ellophatták a dolgozatot éppen azért, hogy legyen mivel vádaskodniuk. (Arról nem is szólva, hogy Gyurcsány hat évig volt miniszterelnök: ezalatt bárki véletlenül rábukkanhatott szakdolgozatára, és elvihette „poénból” vagy „ereklyeként – nem is gondolva arra, hogy valaha valaki még keresni fogja.) Csak a legutóbbi időben kerültek elő olyan tények, amelyek valóban árnyékot vethetnek a volt miniszterelnökre – ha ezek végül be is igazolódnak, az csak a vádaskodók szerencséje, hiszen a korábbi vádjaik alaptalanok voltak, hiszen nem bizonyítható tényekre épültek.

- Móricka, a macskáról szóló dolgozatod szóról szóra egyezik a testvéredével!
- Igen, tanító bácsi, hiszen ugyanarról a macskáról írtuk!
(További hasonló vicceket olvashat korábbi cikkünkben.)

Bármennyire szimpatizál valaki Gyurcsány Ferenccel, azt be kell látnia, hogy mégiscsak furcsa, ha valaki ugyanolyan címen ad be szakdolgozatot, mint a sógora – ráadásul az illető valószínűnek tartja, hogy felhasználta sógora szakdolgozatát, de ezt a sógornak sosem említette. (Még akkor is, ha mások családi viszonyaiba nem látunk bele.) Igaz, hogy Rozs Szabolcs szakdolgozata sincs meg, de az azért gyanús, ha a piszkozatban ugyanazok a hiányosságok vannak, ráadásul ugyanazokon az oldalakon, mint amelyet a Gyurcsány szakdolgozatára vonatkozó bírálat említ. Ha pedig a dolgozatokkal valami nem volt rendben, akkor óhatatlanul az merül fel, hogy a dolgozatok eltűnésében Gyurcsány működött közre. Amint kirobbant a Schmitt-ügy, tudnia kellett, hogy előbb-utóbb ő is sorra kerül, és az egyetlen lehetősége a dolgozat eltüntetése volt – és akkor egy füst alatt gondoskodhatott a Rozs-féle szakdolgozat eltüntetéséről is.

Schmitt Pál a bizonyítványát magyarázza
Schmitt Pál a bizonyítványát magyarázza
(Forrás: MTI / Kovács Attila)

Persze az, hogy a jobboldali sajtónak csak többedik nekifutásra sikerül ennyivel előállnia, azt a benyomást is keltheti, hogy ezek a bizonyítékok sem megalapozottak, és ki fog róluk derülni, hogy semmit sem érnek. Nem világos, hogy mire fel ez a nagy sietség: ebben a pillanatban igazán nem mondhatjuk, hogy Gyurcsány jól kiépített pozíciókkal rendelkezne, közel állna a hatalomátvételhez. Kívülállóként azt tartanánk logikusnak, hogy politikai ellenfelei csendben gyűjtögessék a bizonyítékokat, és akkor robbantsanak egy nagyot, amikor Gyurcsány valóban veszélyezteti érdekeiket. Persze az sem zárható ki, hogy a bizonyítékok a kezükben vannak – csak céljuk éppen az, hogy Gyurcsány minél többféleképpen próbálja kimagyarázni a helyzetét, minél több ellentmondásba keveredjen. Hiszen Schmitt sem egyszerűen abba bukott bele, hogy plagizált. Ha azonnal elismerte volna a másolást, előállt volna azzal, hogy neki azt mondták, nem baj, ha az anyag nagy részét mástól veszi, bőven elég, ha a művet feltünteti az irodalomjegyzékben – és ha felajánlotta volna, hogy ha nem méltó rá, azonnal le is mond doktori címéről: köztársasági elnökként akár meg is úszhatta volna. A játék talán arra megy ki, hogy Gyurcsány nehogy kikerülhessen egy karakán elismeréssel és elnézéskéréssel a helyzetből.

Mindenesetre ebben a pillanatban nem tudjuk, mi az igazság. Már nem intézhetjük el a dolgot azzal, hogy üres vádaskodásról van szó, de azt sem állíthatjuk, hogy bizonyítékok kerültek elő. Az egyszerű állampolgárok bizonyára pártreferenciájuk alapján döntik el, mit hisznek. A pillanatnyi helyzet a lehető legrosszabb: mindenkinek az az érdeke, hogy a vádak vagy végleg beigazolódjanak, vagy végleg megbukjanak. A Schmitt-ügyben ilyen szakaszt nem éltünk át: ott az első perctől fogva senki nem gondolhatta komolyan, hogy Schmitt Pál doktori értekezésével nincsenek súlyos problémák.

Gyurcsány Ferenc a bizonyítványát magyarázza
Gyurcsány Ferenc a bizonyítványát magyarázza
(Forrás: MTI / Beliczay László)

Oktatás és tudomány

Egy egyetemi szakdolgozat megírása olyan, mint egy vizsga: a hallgatónak számot kell adnia arról, hogy elsajátított bizonyos ismereteket. Igaz, a vizsgával szemben itt nem megadott kérdésekre kell válaszolnia, hanem egy megadott témával kapcsolatban magának kell összegyűjtenie az anyagot, és azt értelmes szöveggé formálni. Egy szakdolgozatnak nem kell önálló kutatási eredményeket felmutatnia. Egy szakdolgozat mindössze egy lépés a diploma felé vezető soklépcsős úton – még ha az egyik legfontosabb lépés is.

A doktori értekezés megírása már nem az oktatás része: tudományos fokozat megszerzéséhez kell. Ne tévesszen meg minket, hogy a kisdoktori címet ma már nem tartjuk tudományos fokozatként számon: amikor megszerezhető volt, még tudományos fokozat volt. Ráadásul a kisdoktori cím megszerzéséhez szinte kizárólagos követelmény volt az értekezés felmutatása. A doktori címre pedig annak volt szüksége, aki a tudományos életben akart magával valamit kezdeni.

Egyéniben és csapatban

A fenti különbségek azonban nem túl érdekesek, hiszen csak az érintettek tetteinek megítélésére vonatkoznak. Márpedig mindig lehetnek olyan csalók, akik mások műveit nyújtják be saját írásművükként. A technika idővel egyre több lehetőséget ad ezek kiküszöbölésére, de tökéletes megoldás valószínűleg sosem lesz. (Egyes pletykák szerint a plágiumszűrő szoftverek ma leginkább a tisztességtelen diákok körében népszerűek: ők ezek segítségével szűrik ki, min bukhatnak le, és addig módosítgatják a szöveget, míg a szoftver már nem veszi észre a hasonlóságot.)

Gyurcsány Ferenc esetében, ha csalt is, minden jel arra utal, hogy egyedül követte el a csalást. Korábban volt ugyan olyan verzió, hogy az egyetem segítette szakdolgozat nélkül diplomához, de ez alaptalannak bizonyult. A jelenlegi vádak szerint egyszerűen ugyanazt a dolgozatot nyújtotta be, a bírálónak pedig sejtelme sem lehetett arról, hogy nem eredeti munkát bírál. (Ha mégsem így volt, remélhetőleg erre is fény derül.)

Egyszerű csalás
Egyszerű csalás
(Forrás: Wikimedia Commons / Hariadhi / GNU-FDL 1.2)

Schmitt Pál esetében azonban nem erről volt szó. Tény ugyan, hogy ő is más dolgozatát adta be, de ez a dolgozat akkor sem lett volna elfogadható, ha ő maga írta volna: mivel nem jelölte meg az elvárható módon a forrásait, műve akkor is plágiumnak (vagy egyszerűen értékelhetetlennek) minősült volna. Ennek ellenére a két bíráló, Takács Ferenc egyetemi tanár és Kertész István ókortörténész nem csupán elfogadta, de a legmagasabb summa cum laude minősítést javasolta neki. Nyilvánvaló, hogy ők ketten közreműködtek abban, hogy Schmitt érdemtelenül jusson doktori fokozatához. Az ő felelősségüket állapította meg a Semmelweis Egyetem által felállított bizottság is. 

Következmények nélküli ország

Takács Ferenc honlapja szerint továbbra is a Semmelweis Egyetem oktatója. Arról, hogy az egyetem fegyelmi eljárást indított volna ellene, az oktatástól, a témavezetéstől vagy a dolgozatok bírálatától eltiltotta volna, vagy akár korábbi ilyen tevékenységének felülvizsgálatát kezdeményezte volna, nincs hír. 

Kertész István honlapja szerint az MTA doktora, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola egyetemi rangú Történeti Intézetének kinevezett professzora, az MTA Sporttudományi Szakbizottságának és az MTA II. Osztálya Ókortörténeti Bizottságának tagja. Sem arról nincs hír, hogy munkáltatója felfüggesztette volna oktató, vizsgáztatói, témavezetői vagy bírálói jogait, sem arról, hogy az MTA kezdeményezett volna vele szemben bármilyen etikai vizsgálatot, vagy hogy felfüggesztette volna bármilyen pozíciójából. Mindezt annak ellenére, hogy korábbi nyilatkozatában az MTA is a bírálók felelőssége mellett foglalt állást.

Ha Gyurcsány Ferencről kiderül, hogy sógora dolgozatát adta be, távoznia kell a közéletből, és ezzel az ügy le van zárva. Schmitt Pál lemondásával azonban nem tarthatjuk lezártnak az ő plágiumügyét. Az ügy következményeit viselniük kell azoknak is, akik a csalást „belülről” segítették. Enélkül ugyanis továbbra sem mondhatjuk el, hogy olyan országban élünk, ahol a tettek következményeit viselni kell. 

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 peterbodo 2012. május 3. 09:41

(disclaimer: baloldali gondolkozású vagyok, de...)

Gyurcsány esetében irreleváns kérdés, hogy plagizált-e, mert róla 6 éve tudjuk, hogy hazug ember, ráadásul sokkal fajsúlyosabb kérdésben. Neki 6 éve kellett volna távoznia a közéletből, örökre. Közvetve neki köszönhetjük a 2/3-ot (és így Schmitt Pál elnökségét is), illetve, hogy a baloldal a mai napig a földön fekszik.

Információ
X