-
Gelmerja: Mivel a magyar nyelv nem finnugor, hanem indogermán, ezért az íj szó se finnugor, mert nem...2021. 03. 05, 20:24 Madártávlatból
-
tenzo: Sztem az ocsúdik szláv lesz. Oroszul ocsúdik - очнуться, szem - око, очи. Felnyílik a szem...2021. 03. 04, 19:14 Ocsú és ocsúdik
-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Párizs városa legmagasabb kitüntetését, a Grande médaille de Vermeilt (Vermeil-nagyérem) adományozta Kertész Imre írónak Bertrand Delanoe főpolgármester „a hála, a csodálat, a bizalom és a remény jeleként”.
A Nobel-díjas szerző csütörtökön vette át a rangos elismerést a párizsi városházán. Az ünnepségen megjelentek a magyar külképviselet és a kulturális intézet képviselői.
Bertrand Delanoe méltatásában arról beszélt, hogy a mai változó társadalomban a kultúrára és azon belül is az irodalomra olyan referenciaként van szükségünk, amely segít megérteni a világ történéseit. Kertész Imre „személyisége és művészete azonban sokkal szélesebb értelemben vett referencia, mert kulturális örökséget és civilizációs jellegű válaszokat hordoz magában” – mutatott rá Delanoe.
A polgármester kiemelte: óriási hatással van rá az, hogy Kertész Imre mennyire elegánsan és gyakran ironikusan adja át olvasóinak a művein keresztül mindazt, amit átélt, különösen a Sorstalanság című regényében. „Ugyanakkor tény, hogy az olvasó egyfajta sérülést él át, de ez a sérülés fontos, helyénvaló és jelentéssel bíró” – tette hozzá.
„Ráadásul amikor (Kertész) a másik totalitarizmussal szembesült, nem hódolt be neki, és a közöny elleni szükségszerű lázadásról beszélt. Nemet kell tudni mondani ahhoz, hogy ne legyen barbarizmus. Ha nem lettek voltak közönyös és gyáva emberek, barbarizmus sem lett volna” – folytatta Delanoe. Véleménye szerint csodálatraméltó dolog az, hogy Kertész mindig visszautasította a közönyt, de az még inkább csodálatraméltó, hogy azt az írással tette.
„Párizs csodálja önt azért, amit a közös kulturális örökségüknek adott, amely remélhetőleg segít elkerülni bizonyos veszélyeket az egyre törékenyebb Európában, amit ön annyira szeret” – mondta a főpolgármester Kertész Imréhez fordulva. Hozzátette: „Párizs köszönetet mond azért, hogy a létezés kérdéseire választ kereső emberekként azért érezhetjük úgy, hogy nem reménytelen a sorsunk, mert vannak olyan művek és életpályák, mint az öné, amelyek szembesítenek önmagunkkal és tulajdonképpen optimistává tesznek„.
Kertész Imre elmondta: azért érzi különös megtiszteltetésnek, hogy átveheti Párizs város díját, mert a francia irodalom kitüntetett szerepet töltött be a modern európai irodalom megszületésében, s rá külön is nagy hatással voltak a modern francia szerzők, nevezetesen Albert Camus.
„A művészet általában tetszeni akar az embereknek, de az európai művészet abban különbözik a többi földrész művészetétől, hogy nem egyszerűen dekoráció” – hangsúlyozta az író. Kifejtette, hogy az európai művészet mindig is a történelmet követte, hogy annak szörnyűségeitől megtisztítsa az embereket és reményt adjon. Szerinte a művészetnek bátornak és szabadnak kell lennie. „Tehát ha a történelem csúnya, akkor az irodalom is csúnya” – hívta fel a figyelmet.
Kertész Imre az idén harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Paris en toutes lettres elnevezésű irodalmi fesztivál egyik kiemelt vendége: a vasárnapig, több fővárosi helyszínen zajló rendezvények keretében a magyar író dedikálásokon és közönségtalálkozókon vesz részt. A 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott szerző valamennyi regénye megjelent franciául az Actes Sud kiadó gondozásában.