nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Libertate: @szigetva: @aphelion: Márpedig vannak arra adatok, hogy a nyelvek leszármazására a Darwini...
    2020. 07. 15, 09:45  Mi is az az Uralonet?
  • szigetva: @aphelion: A korlátolt felfogású ember (ezt mindannyiunkra, de mindenesetre magamra is ért...
    2020. 07. 15, 09:06  Mi is az az Uralonet?
  • aphelion: @Libertate: OK, akkor a magyar nyelvnek az ősugor az apja, és a türk, a szláv, a latin, a ...
    2020. 07. 15, 08:54  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @durek: „Ezekhez társulnak azok a vélemények, amelyek azonosnak tekintve nyelv és nép ered...
    2020. 07. 15, 08:41  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @Libertate: Van gond, nem is kevés. :) Ha egy magát tudósnak tekintő ember nem képes felfo...
    2020. 07. 14, 22:22  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Jedi- és tűzlovagok
Új barátunk, a kibővített valóság

Okostelefonunk lézerkarddá vagy tűzoltófecskendővé alakulhat át, képernyőjén keresztül elolvashatunk ismeretlen nyelven írt feliratokat, és egy könnyű séta során elvezethet minket új lakásunkhoz. Mindez nem egy új tini-sci-fiben történik, hanem a valóságban. Illetve nem a valóságban, hanem... vagyis persze a valóságban, de...

Marosvölgyi Rita | 2011. január 6.
|  

Okostelefon. Ennek segítségével válaszolunk a befutott e-mailekre, a szomszéd sávban mellettünk vezető sofőr ezt használja navigációs rendszerként, a lány a szemközti asztalnál pedig bőszen posztolgat Facebookra a smartphone-jával. Nem kérdés, hogy a szellem kiszabadult a palackból, napvilágot látnak olyan újítások, melyekre talán még a notórius sci-fi rajongók szeme is kikerekedik. Nincs más hát, mint előkapni okostelefonunkat, és becsületes lézerkard-párbajban eldönteni, hogy ki az igazabb jedi lovag. Ez nem vicc, ez a kiterjesztett valóság.

Többé nem kérdés, merre is láttuk az ufót.
Többé nem kérdés, merre is láttuk az ufót.
(Forrás: mashable.com)

A és R

Augmented reality, de ismerősöknek csak AR. Nincs abban semmi meglepő, ha egyre többször botlunk ebbe a két betűbe, épp ezért jó tudni, hogy pontosan mit is takarnak. Maga a kifejezés Thomas Caudell nevéhez köthető, ellenben Ronald Azuma volt az, aki elsőként definiálta pontosan a kiterjesztett valóságot. Azuma jelenleg a Nokia vezető kutatója, szerinte az Augmented Reality a következő három kritériummal jellemezhető: a valóság és a virtualitás egyesülése, interaktívitás valós időben, továbbá háromdimenziósság.

Négy évvel Azuma definícióját megelőzően, 1994-ben Paul Milgram és Fumio Kishino kutatók is mélyrehatóan tanulmányozták a kiterjesztett valóság témakörét. A Milgram valós–virtuális kontinuum megalkotásával (Milgram's Reality–Virtuality Continuum) kimondta, hogy a virtualitást nem lehet élesen elválasztani a valóságtól. Modelljét úgy kell elképzelni, mint egy egyenest, melynek egyik végén a valóságos, másik végén pedig a virtuális környezetünk áll. A valós pólushoz közelebb fekszik a kiterjesztett valóság, vagyis az AR, míg a virtuális környezet szomszédja értelemszerűen a kiterjesztett virtualitás. Az AR elterjedésével egyértelművé vált, hogy a kezdeti valós környezetünktől eltávolodva, az Augmented Ralityn át erősen haladunk a teljes virtualitás irányába. Talán ez az a pont aminél Philip K. Dick bölcsen elmosolyodna...

A valós–virtuális kontinuum.
A valós–virtuális kontinuum.
(Forrás: Wikimedia commons)

A mobilom nélkül soha

A Vissza a jövőbe készítői önmagát bekötő cipőben, és szélsebes, lebegő gördeszkában látták manifesztálódni a 21. század nagy technikai vívmányait, de egyelőre ezek egyike sem része a mindennapjainknak. Nem úgy, mint a kiterjesztett valóság, ami valahol a virtualitás és a valóság között található félúton, a Milgram-kontinuum részeként. Megannyi ingyenes és fizetős alkalmazás közül letölthetjük azt, amelyre épp szükségünk van, hiszen tudjuk jól, hogy okostelefonunk mindaddig csak egy újabb személytelen kütyü, míg nem formáljuk saját igényeink és kedvünk szerint. Igények márpedig akadnak bőven, többségük pedig remekül rámutat, hogy életünk mely szegmensét könnyítheti meg egy okos alkalmazás, hogyan láthatjuk másként a világot az AR „szemüvegen” keresztül. Míg néhány évvel ezelőtt a 007-es mindenttudó szemüvege csupán megfoghatatlan fikció volt, addig mára közelebb kerültünk hozzá, mint azt bármelyik forgatókönyvíró valaha gondolta volna.

A Nokia 1996-os csúcsmodelje, a Mátrixot is megjárt 8110-es.
A Nokia 1996-os csúcsmodelje, a Mátrixot is megjárt 8110-es.
(Forrás: Wikimedia commons)

Tegyük fel, hogy a kedves olvasó lakást szeretne bérelni, vagy vásárolni. Mit tesz elsőként? Elszalad az első újságosig és vesz egy Expresszt? Ha 1996-ot írnánk, bizonyára így tenne. 2011-ben ehelyett bizonyára böngészni kezd a neten, esetleg regisztrál, hogy a kívánt ingatlan paramétereit megadva naponta értesüljön a kritériumoknak megfelelő lakásokról. Ez már igencsak modern megoldás, de korántsem a legegyszerűbb. Mit szólna ahhoz kedves olvasó, ha csak egy sétát tenne a kiszemelt kerületben, és okostelefonját a kezében tartva sorra megjelennének szeme előtt a kiadó ingatlanok?

Pontosan erről szól a kiterjesztett valóság. Pofonegyszerűen teszi elérhetővé az éppen keresett információkat, megválaszolja a kérdéseket, egyszóval megkönnyíti az életünket.

Csak lehúzok egy appot

A Foursquare-ről szóló írásunk is rámutatott már, hogy nincs az az elmebeteg elképzelés, amire ne lehetne alkalmazást, azaz applikációt (appot) fejleszteni. Akkor fifikás virtuális randigururól írtunk, ami csupán egy egyszerű szoftver létére, képes összeboronálni vadidegen embereket, hozzájárulva ezzel akár az ország demográfiai helyzetében bekövetkező kedvező változásokhoz is. Nézzük, hogy az AR alkalmazásai milyen, eddig zárt kapukat nyitnak meg előttünk.

Shrek félnótás Szamár barátja hiába kérdezgette, hogy „Ott vagyunk már?”, mennyivel egyszerűbb lett volna a dolga, ha telepíti a Layar alkalmazást iPhonejára vagy az androidos okostelefonjára. Nekünk már sokkal egyszerűbb: elővesszük a telefont, belőjük az alkalmazást, magunk elé tartjuk a készüléket, ami rögtön megmondja, hogy a kiszemelt tereptárgy milyen messze van tőlünk. Saját szemünk mellett most már a mobilunk kamerájára is hasonlóképp érdemes vigyázni, mert ha nincs kamera, nincs kibővített valóság sem.

„...és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat”
„...és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat”
(Forrás: flickr, plantronicsgermany)

Ahhoz, hogy bármilyen alkalmazást használni tudjunk, muszáj egy összekötő csatornát használnunk a valóság és a virtualitás között, ami nem más, mint az okostelefonunk kamerája. A kamera által leképezett valóságot használja majd az adott alkalmazás, hogy információt szolgáltasson, vagy csak szórakoztasson.

Tény, hogy a jedikardos alkalmazás telepítésének jóval kevesebb értelme van, mint mondjuk annak az appnak, ami a bankautomatákat térképezi fel nekünk. Mekkora szerencse, hogy a sok gigabyte-nyi tárhellyel rendelkező kütyükön már nem kell ide-oda sakkozni a megabyteokkal.

Mindenki lehet fordító

Habár eddig még nem esett szó róla, természetesen a nyelv és a fordítás sem esik ki az kiterjesztett valóság holdudvarából. Vegyük például a Word Lens alkalmazást! Képzeljük el, hogy egy kellemes vakáción értetlenül bámulunk az étlapra, mert hát fogalmunk sincs, hogy épp az italokat nézegetjük-e, vagy az előételeket. A Word Lens-szel tökéletesen áthidalható minden ilyesféle probléma, hiszen csak bepötyögjük, hogy mely nyelvről szeretnénk fordítani, illetve megadjuk a célnyelvet és nyomás!

Az intelligens alkalmazás játszi könnyedséggel alakítja használható információvá az addig értelmezhetetlen betűhalmazt. Mivel appokból sohasem elég, végezetül következzen a méltán híres Mashable tízes iPhone applikációs listája, melyen olyan hiánypótoló gyöngyszemet találhatunk, mint a Firefighter 360, ami kétségkívül az önjelölt, hobbi tűzoltók egyik kedvence alkalmazása: segítségével virtuális tüzeket olthatunk el virtuális fecskendőnkkel. A Nincs lehetetlen, csak tehetetlen mondás időszerűbb mint valaha: nem létezik olyan alkalmazás, amit ne fejlesztene le valaki, ha nem bukkanunk rá, az csakis mi a sarunk.

Források

Az angol és a magyar Wikipédia vonatkozó szócikkei.

Címkék: Tech, Társadalom
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X