nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Közösségi blog
Tumblr: egy fura öszvér

Szerencsére már nyoma sincs annak a pánikhangulatnak, melyet egyes körökben a Tumblr leállása okozott. De mi volt ez a hiszti, miért akadtak ki annyian? Cikkünk azoknak szól, akik (még) nem értik.

Marosvölgyi Rita | 2010. december 11.
|  

Néhány nappal ezelőtt szomorú reggelre virradtak a Tumblr-rajongók, ugyanis a népszerű mikroblog bizonytalannak tűnő időre leállt. A leállást az adatbázis meghibásodásával magyarázták, ami persze kicsit sem nyugtatta meg a felhasználók millióit. Igen, milliókról beszélhetünk, hiszen az idén márciusban publikált statisztikai adatok szerint egyetlen nap mintegy kétmillió poszt születik és tizenötezer új felhasználó csatlakozik a „tumbász”-ok táborához. A lenyűgöző statisztikai adatok sora itt természetesen még nem ért véget: a Tech Crunch júliusban több mint hatmillióra becsülte a Tumblr felhasználók számát: ők havonta másfél milliárd oldalletöltést produkálnak. Minden kétséget kizáróan igazi sikertörténet a Tumblr-sztori, így érthető, hogy sokak fantáziáját izgatja, mégis hogyan válhatott az egyik legbefolyásosabb online  platformmá.

Pörgés a köbön
Pörgés a köbön

Furcsa fúzió

2007-ben különös gondolat fogant meg az akkor huszonegy éves David Krap fejében: miért ne egyesíthetnénk a közösségi médiát a blogszolgáltatással? Az ötlet sikeresnek bizonyult, így ma már David is az  internetből jócskán meggazdagodott kreatív fiatalok csapatához tartozik. (Ezen a ponton meg kell említeni a The Social Network című, a Facebook-sztorit feldolgozó filmet, amiben a Marc Zuckerberg megformáló színész kijelenti, hogy eljött az idő, hogy öltönyös üzletemberek helyett egyetemista srácok alkossanak igazán nagyot.) Induláskor persze éppen a közösség hiányzott a Tumblrről, viszont nem kellett sokáig várni, míg az internetezők megszerették az új szolgáltatást.

Az új mikroblog lehetővé tette a videóval, hanganyaggal és fotóval illusztrált posztok könnyű közlését. Viszont ha csak ennyit tudna, nem csupán egy lenne a sok blogszolgáltató közül. Krap innovatív gondolatának zsenialitása a blog, illetve a közösségi média összefésüléséből adódik, melyek kettőse elsőre talán furcsa hibridnek tűnik. A puding próbája az evés, így most kanalazzunk a Tumblr legmélyére.

Tumblr gyorstalpaló

Kívülállóként bonyolultnak tűnhet a Tumblr működése, hiszen csak záporoznak a reblogged, liked, via és source szintű „förmedvények”. Kezdjük az elején! Több szakértő is hangoztatta különböző fórumokon és konferencián, hogy a Tumblr sikere az egyszerűségében rejlik. Ez már a regisztrációkor megmutatkozik, hiszen egy szövegbeviteli mezőbe írhatjuk be a kívánt felhasználónevet. Mialatt mi a vágyott felhasználónevet pötyögjük, a rendszer folyamatos keresést végez a már regisztrált felhasználók között. Ez eddig tiszta sor, hiszen nincs az a szolgáltatás, ami engedélyezne két azonos nevű júzert. A Tumblr esetében azonban nincs az „ez a felhasználónév már foglalt” szintű bugyuta disclaimer, a hibát elegánsan egy piros sáv jelzi.

Megelőztek!
Megelőztek!

Addig természetesen nem zárul le a regisztrációnk, míg a „pirosság” el nem tűnik az oldalról. Ha „piros mentes utat” kaptunk, máris nekiláthatunk a posztolásnak, amihez nagy segítségünkre van az egyszerű és átlátható kezelőfelület. Különböző posztolni kívánt tartalmak közül választhatunk, mint például sima szöveg, fotó, videó, hanganyag, vagy idézet.

Így lehet posztolni
Így lehet posztolni

Ez utóbbi úgy jelenik meg saját Tumblrünkön, hogy a bejegyzés alatt látható lesz a forrás linkje, amire kattintva természetesen a céloldalon találja magát a lelkes olvasónk.

Itt álljunk meg egy szóra. A Tumblr másik nagy előnye, hogy regisztráció nélkül olvashatjuk mások bejegyzéseit, ami mondjuk egy levédett Facebook profil esetében lehetetlen. Ha viszont regisztrált felhasználók vagyunk, dönthetünk, hogy kiket akarunk követni (angolul follow, egyértelműen a Twitter-től lenyúlt elgondolás), illetve minket is követhetnek mások. Ez azért lényeges – és most áttérünk a Tumblr-gépezet másik előnyére –, mert az általunk követett felhasználók posztjairól, a belépést követően azonnal értesülünk. Ezt a megoldás igencsak hasonlít az RSS feedek által generált hírfolyamhoz, hiszen tökéletesen látszik, hogy ki, mikor, milyen tartalmat ömlesztett a köz javára.

A Tumblr legérdekesebb témája a nyelv
A Tumblr legérdekesebb témája a nyelv

A fenti képen például azt látjuk, hogy egy, a nyelvet naivan szemlélő tumblász posztját egy tudatos és értő nyelvhasználó újra megosztotta, és szakszerű magyarázatot fűzött hozzá. Alul látszik, hogy ezt a posztot egy harmadik felhasználó minden komment nélkül megosztotta, illetve azt, hogy az első posztot más is megosztotta, és szintén kommentálta. (Az ő meglátása is helyes volt, de kevéssé szakszerű megjegyzése képünkre már nem fért rá.)

Az úgynevezett dashboard, amin összesítve látjuk saját, illetve követett felhasználótársaink bejegyzéseit, tálcán kínálja a közösségi médiából ismert olyan aktivitási lehetőségeket, mint a lájkolás és a megosztás. Ez azért fontos, mert így egykönnyen fenntartható a közösségi „flow” (folyam), továbbá könnyűszerrel kialakulhat egy olyan helyzet, amiben például egy Kuala Lumpuri, számunkra vadidegen felhasználó kontentjét (értsd: tartalmát) továbbítjuk. Hoppá, máris Marc Zuckerberg sokak számára utópisztikus világban találjuk magunkat, amiben a tartalom megosztása vezérli a júzert. Mondhatjuk, Alizként bóklászunk a nyúl üregében, hiszen folyamatosan megújuló koncepcióval van dolgunk, a lényeg csupán az, hogy dobálózzunk a tartalommal.

A dashboard
A dashboard

Szép új világ

Ha már utópia, hát legyen maradéktalanul az, így Tumblr-folyamunkat természetesen átirányíthatjuk a Facebookra, no meg persze a Twitterre is. Ezzel a kényelmes megoldással virtuális identitásunk egyszerre három helyen manőverezhet, jóllehet mi csak egyetlen egyszer posztoltunk. Talán már mondanunk sem kell, de a szolgáltatás Blackberryn, iPhone-on és Androidon is használható, sőt, posztunkat mailben is elküldhetjük.

A Tumblr-felület okostelefonokon
A Tumblr-felület okostelefonokon

A belbecshez persze mutatós külcsínyt is párosíthatunk, már ha van idegrendszerünk átnyálazni a több száz theme-et, megjelenési formát. Ha igazán egyedi és stílusos tumbászok (eloszlatjuk a homályt: a kifejezés a Tumblr felhasználóit takarja) akarunk lenni, mi magunk is összekalapálhatunk egy layoutot, ami kellően kifejezi ízlésvilágunkat. Hiszen itt az ideje elfogadnunk, hogy fizikai valónkon túl digitális énünk legalább annyira meghatározó – ha nem még inkább. Az vagy, amit megosztasz – talán egyikünk sem lepődik majd meg, hogy az ismert közmondást eképp update-eljük a közösségi média korához. Végezetül következzen egy kis statisztika:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 Fejes László (nyest.hu) 2010. december 13. 19:34

Reggel én is arra a gondolatra ébredtem, hogy csakis nyelvújításkori szó lehet. Meg is néztem Szilynél, de nem volt benne, pedig felsorol egy halom kül- kezdetűt. Most néztem a csínnál, és ott sincs.

Természetesen én is megkérdeztem Mártonfit, de én azt a választ kaptam, hogy ez az első előfordulása: „Az uj házak ugyan magasra ’s olly szilárdul épitvék, hogy hasonló árviz esetére dőledés alig történhetnék; de azonfelül, hogy több házhelyek üresek, némellyek pedig csak félig vannak fölépitve, nézzük bár legnagyobb számát az illy rögtönzött és költségkimélés tekintetéből mindenfelül összeszoritott házaknak, mindennütt nélkülezendjük a’ kéjelemmel párosult izletességet, mit az angol comfortnak nevez, és azon ajánlkozó külcsint, melly eddig Pestnek majdnem minden ujonan épült házait kitünteté.” (Pesti Hírlap 1841.01.09. Frankenburg Adolf: A’ pesti kétkamatos-kölcsönkezelő hivatal.) Gyanús nekem ez a Mártonfi! :)

Én a külcsínyre nem kaptam adatot. Természetesen nem zárható ki, hogy kései népetimológia, de ezt ezek az adatok aligha bizonyítják. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy korábban egyszerűen korrektúrázták az ilyeneket. (Mondtam már, hogy a korrektor a nyelvtörténész legnagyobb ellensége?) Ettől még a beszélt nyelvben (ha nem is feltétlenül nyelvjárásban) sokkal régebben is meglehetett. Az mindenesetre legalább olyan gyanús, mint Mártonfi, hogy amint rendelkezésünkre áll nagy mennyiségű korrektúrázatlan szöveg, a korábban nem létező alak azonnal számbeli fölénybe kerül... Persze mondhatnánk, hogy azért, mert a szókincs periferiális része: ugyanakkor éppen ezért csak a "művelt, választékos" réteg használja, akinek tisztában kellene lennie a "helyes" alakkal -- ha lenne ilyen.

5 don B 2010. december 13. 16:26

Nos, a külcsínről a TESs. és az EWUng. nem tud, viszont A magyar nyelvújítás szótára igen (köszönet Mártonfi Attilának!):

Külcsín, Baróti Szabó Dávid 1786 (Verskoszor. 2:34). "Kül tsínodra ha néz, versenghet Frantzia, Német". – Hierolex. (1845) elegantia externa; azóta egy szótárban sincs meg.

Vagyis, mint az sejthető volt, nyelvújítási szó (akkorra elvált a csín és a csíny).

A külcsínyre az első adat:

"Az üzlet világában – hangsúlyozza a szakember – elsősorban nem a külcsínynek, hanem az intellektusnak kell hódítania, ám ennek belátása és alkalmazása követel némi önkritikát" (Figyelő 1996.03.21)

Tehát meglehetősen valószínűnek látom, hogy az ny-es változat egészen újkeletű. Népetimológiát gyanítok...

4 Fejes László (nyest.hu) 2010. december 13. 00:41

@don B: Én inkább arra tippelnék, hogy nyelvjárási alakváltozat volt eredetileg, de -- talán éppen a fentiek hatására (is?) -- normává vált a külcsín helyett (függetlenül attól, hogy a szabályzat mit mond).

3 don B 2010. december 12. 16:49

Hát, az y, nyilván. Ennek is utána lehetne menni. Gyanítom, a külcsín (kontra belbecs) a csín-csíny hasadás után keletkezett (ugyanaz a szláv tő, persze). Most engem nagyon meglepett, hogy a külcsínyre sokkal több guglitalálat van, mint a külcsínre, pedig a helyesírás-ellenőrzők is jelzik, hogy. Gondolom, újabb divat, oszt mivel a csín csak származékaiban él már (csinos, csinál), a csíny betolakodott a helyére.

2 Fejes László (nyest.hu) 2010. december 12. 15:57

@kergezerge: Mi a baj a külcsínnyel?

1 kergezerge 2010. december 12. 02:41

Külcsíny? Az meg mi? Már a nyestek sem tudnak magyarul?

Információ
X