-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Egy központozási kérdés kapcsán azt is megtudhatja az olvasó, hogy van olyan nyelvi változás, amelynek során egy egész tagmondat válik egyetlen kicsi szóvá.
Olvasónk, knauszi a szerintem utáni vesszőhasználatról szóló cikkünk után kommentben kérdezi:
Kell-e vessző az „ugye” után? És ha igen, miért nem?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kérdés így pontos. Az ugye esete ugyanis sokkal kevésbé egyértelmű, mint a szerintem-é. A helyesírási szabályzatban (AkH.) nem találtunk kifejezetten az ugye környéki vesszőhasználatra utaló információt. Mert nemcsak az az érdekes, hogy utána kell-e vessző, hanem, hogy elé kell-e. Ez a kis szó ugyanis legtöbbször vagy az eldöntendő kérdő mondatok elején, vagy a végükön jelenik meg.
(1) A szerintem után nem kell vessző(,) ugye?
(2) Ugye(,) a szerintem után nem kell vessző?
Az ugye mind a két esetben a beszélőnek a kérdésre adandó válaszhoz való viszonyulását fejezi ki. Ha így tesszük föl a kérdést, akkor egyfajta megerősítést várunk: nyugtasson meg minket a beszélgetőpartnerünk, hogy igazunk van, hogy jól tudjuk, hogy a szerintem után nem kell vessző. Rendszeres olvasóink már biztosan rájöttek, hogy az ugye úgynevezett diskurzusjelölő (vagy diskurzuspartikula). Ilyen minőségében többet nem is szólunk róla, de megígérjük, a diskurzusjelölőkről szóló sorozatunk további részeiben esik majd róla még szó. Itt a helyesírási problémára koncentrálunk.
Ehhez azonban nem árt, ha tudjuk, hogy az ugye az úgy-e szerkezetből jött létre, tehát nagyjából annak a rövidítése, hogy úgy van-e, hogy... Az ugye formában összevont alak első fönnmaradt írásos emléke 1558-ból való. Az etimológia pedig azért érdekes ebben az esetben, mert azt látjuk, hogy egy külön tagmondatnak a rövidítése maga az ugye szó. Így már érthetőbb, hogy miért vacillálunk a körülötte elhelyezkedő vesszők kitételén. Mert ha a szó etimológiáját (és funkcióját) tekintjük, akkor tehetünk vesszőt. Ha azonban ezzel nem foglalkozunk, akkor talán föl sem merül a vesszőhasználat.
Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a vesszőhasználat az ugye esetében opcionális: nem tekinthető hibának, ha nincs kitéve, de az sem, ha ki van téve. Az AkH.-ban szerepel néhány idézetben az ugye, ezekben vessző áll utána: Ugye, hiszel nekem?
Érdekes még az az eset, amikor az ugye „beékelődik” a mondatba:
(3) A szerintem után(,) ugye(,) nem kell vessző?
(4) ?A szerintem után nem kell(,) ugye(,) vessző?
Mindkét esetben az az érzésünk, hogy az ugyé-t körülvevő vesszők kitétele megkönnyíti az olvasást. Lehetséges, hogy az ennek az oka, hogy ezeknél a furcsa szórendeknél sokkal inkább érezhető, hogy valamiféle beékelt tagmondat csökevényéről van szó.