-
mederi: @szigetva: 16 Azt gondolom, hogy a véleményem nem "saját bugyor"-ból való kitekintés, hane...2023. 06. 05, 10:54 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
szigetva: @mederi: Írtam, hogy mitől látod így a magyar nyelvet. A tudomány (többek közt) arra jó, h...2023. 06. 05, 09:44 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
mederi: @szigetva: A magyar nyelvet Kazinczy Ferenc modernizálta. Azt írta, hogy először le kell r...2023. 06. 05, 09:31 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
szigetva: @mederi: Te úgy képzeled, hogy a magyar az valami különleges nyelv, ami egészen más, mint ...2023. 06. 05, 09:07 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
mederi: @mederi: Kiegészítés: Amiért helytelen az "e" kérdő szó alábbi használata (összhangban a 1...2023. 06. 05, 08:50 Az eltévedt kérdőszó nyomában
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Megjelent az Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI. kötete, melynek fókuszában a nyelvfilozófia áll.
Megjelent az Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI. kötete, amely ezúttal a nyelvfilozófia területére kalauzolja el az érdeklődő olvasót. Túl a nyelvfilozófián – szól a kötet címe, és a legtöbb fejezet is olyan címet kapott, hogy mely jelentős gondolkodók elméletein jutott már túl a nyelvfilozófia: Túl Kanton és Fregén, Túl Wittgensteinen, Túl Chomskyn. A kötet utolsó fejezete pedig A szón innen és túl címet kapta, és már közelebbről érint szemantikai (jelentéstani) kérdéseket.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az új kötetet Kelemen János, az ELTE Széchenyi-díjas filozófiaprofesszora szerkesztette. Ő írt egy igen részletes bevezető tanulmányt is a kötethez. Ebben azt olvashatjuk, hogy a kötet címe egyáltalán nem azt kívánja jelenteni, hogy a nyelvfilozófusok által fölvetett problémákon általánosságban véve túljutott volna a nyelvészet és a filozófia, hanem azt, hogy egy korszak, és bizonyos típusú kérdésfölvetések lezárultak ebben a tudományágban. A kötet szerzőinek túlnyomó többsége filozófus, de akad köztük nyelvész, sőt pszichológus is.
Egy kis kedvcsináló a kötethez; íme a tartalomjegyzék:
Kelemen János: Bevezetés: A nyelvfilozófia tegnap és ma
Túl Kanton és Fregén
- Huoranszki Ferenc: Fogalmi igazságok
- Szabó Gendler Zoltán: A ló fogalma és a természetes nyelvi szemantika
- Klima Gyula: Ontológiai elkötelezettség és a hazug‐paradoxon szemantikailag zárt nyelvekben
- Bodnár István: Hazug korrespondencia-mondatok egy buridáni rendszerben
- Klima Gyula: A hazug korrespondencia-mondatok buridáni kezelése: Válasz Bodnár Istvánnak
Túl Wittgensteinen
- Neumer Katalin: Nemzeti és nemzetközi fájdalmak: Töprengések Wittgenstein privátnyelv-kritikájának magyar és orosz fordítása kapcsán
- Tőzsér János: A kései Wittgenstein a filozófiáról, a filozófiai problémákról és a nyelvről
- Ullmann Tamás: Tőzsér János a kései Wittgenstein filozófiájáról
- Tőzsér János: Wittgenstein-értelmezésem védelmében
Túl Chomskyn
- Pléh Csaba: Az innátizmus színeváltozásai – a filozófiától a genetikáig
A szón innen és túl
- Szabolcsi Anna: Építőköve-e a kompozicionális szemantikának a szó?
- Zvolenszky Zsófia: Egy filozófiai mítosz John Searle névelméletéről
- Bárány Tibor: Intenzionalitás és felcserélhetetlenség: Az „egyszerű mondatok” bonyolult problémája
- Márton Miklós: Mit mond a kell? A normalogika néhány szemantikai és nyelvfilozófiai problémájáról
Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok legújabb kötetének bemutatója 2014. december 3-án, délután 18 órakor lesz az ELTE Tanári Klubjában (Budapest, V. kerület, Szerb. u. 21–23.). A bemutatón ott lesz Kenesei István, az Általános Nyelvészeti Tanulmányok főszerkesztője, Kelemen János, a kötet szerkesztője és a kötet Magyarországon tartózkodó szerzői. Az eseményre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.