Az Európa Tanácsot (ET) segítő, független jogi szakértőkből álló Velencei Bizottság küldöttsége a szlovákiai magyar kisebbség aggodalmaival ismerkedett. A küldöttség kedden, Dunaszerdahelyen meghallgatta a város polgármesterét, aki ismertette a csallóközi magyarok véleményét az államnyelvtörvényről.

„A magyar nemzetiségű polgárok attól tartanak, hogy megbüntetik őket, ha a közéletben az anyanyelvüket fogják használni, még annak ellenére is, hogy a törvény azt mondja: fizikai személyek nem büntethetőek” – nyilatkozta Hájos Zoltán polgármester újságíróknak a találkozó után. Szerinte ilyen aggodalmak mind a közéletben, mind a magánéletben vannak.

„A dunaszerdahelyi városi hivatal alkalmazottainak aggályaik vannak azzal kapcsolatban, hogy beszélhetnek-e a polgárokkal magyarul. A polgároknak pedig kétségeik vannak afelől, hogy használhatják-e anyanyelvüket. Ez befolyással van az emberek mindennapi életére” – fejtette ki Hájos. Elmondta: a szakértők leginkább az oktatásügy, az iskolák helyzete iránt érdeklődtek. A kisebbségi tanítóknak, tanároknak ezentúl két nyelven kell vezetniük a dokumentációt, ami jelentős többletmunkát igényel. Hájos szerint politikai kérdésekről a találkozón nem volt szó.

A nap folyamán az európai jogi szakértőket Dusan Caplovic kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes is fogadta. Caplovic a találkozón „kifejtette meggyőződését, hogy távlatilag el kellene gondolkodni egy egységes jogi alap megteremtésén, ami magába foglalná a nemzeti kisebbségeket érintő összes törvényt, s így egy a kisebbségeket érintő áttekinthető jogi norma alakulna ki. Ezt az elvi célkitűzést a Velencei Bizottság képviselői is támogatták. Meggyőződésük, hogy az összes kisebbségi törvény egyesítése egy jogszabályba áttekinthetővé teszi a kisebbségi jogokat” – mondta újságíróknak a találkozó után Michal Kalinák, Caplovic szóvivője.

A szlovák kormány mindezidáig elzárkózott attól, hogy speciális törvény rendelkezzen a kisebbségi jogok védelméről.

A Velencei Bizottság négytagú küldöttsége hétfőn kezdett kétnapos tájékozódó látogatást Szlovákiában az államnyelvtörvény ügyében. A látogatás során Pozsonyban és Dunaszerdahelyen tisztázó jellegű beszélgetéseket folytatott a nemzeti kisebbségek, a civil szervezetek és az állami szervek képviselőivel. A Velencei Bizottság újabb háttéranyagot kért a szlovák kormánytól, amire a szakvélemény kidolgozásához van szükség – közölte újságírókkal a látogatás végén Sergio Bartole, a küldöttség tagja.

A szakvéleménnyel első ízben a Velencei Bizottság márciusi plenáris ülése fog foglalkozni, de nem várható, hogy a szlovák államnyelvtörvény ügyét mindjárt le is zárják. „Ez nemcsak tőlünk függ, hanem a szlovák kormánytól is, aminek még újabb háttéranyagot kell átadnia nekünk, s ezt pedig le kell fordítani” – mutatott rá a jogi szakértő.

A független nemzetközi szakértőkből álló Velencei Bizottságot (a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságot) az Európa Tanács tanácsadó szerveként 1990 májusában hozták létre. A bizottság főleg az alkotmányozás, a közjog, a választási kérdések és az alkotmánybíráskodás kérdéseivel foglalkozik, és a múltban olyan fontos kérdésekben foglalt állást, mint a magyar státustörvény, a választójogi kódexek elvei, a bírói függetlenség, illetve a titkos CIA-repülések. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a szlovák nyelvtörvény megfelel-e az európai normáknak.