A Magyar - mongol nyelvegyezés valós, hiszen a Xiongnu Hun birodalomban törzsszövetségben éltünk (külön eredettel)

A Hunok Y-dnsei az andronovói-preszkítza R1a1 (Magyarok), az urali N (manysik ősei), a szibero-amerind-őstürk Q (Spencer wells szerint) és a mongol manchu népekre jellemző C haplocsoportok voltak.

Petrovski, Kim at al.

"(pl. Ark ~ Árok, Arba ~ Árpa, Alema ~ Alma, Arslan ~ Oroſzlány, Gar ~ Kar, Taka ~ Tyúk, Ucker ~ Ökör, Une ~ Ünö, Tara ~ Dara, stb.). Ezek azonban – mint szó volt róla – török eredetű szavak a magyarban (s jórészt a mongolban is)"

Ezek ősmagyar szabír szavak a törökben és a mongolban egyaránt.

@SzabírHunOgur: Kíváncsian várom a cikkben említett szavakból vett DNS minták elemzésének eredményét, különös tekintettel apai és anyai felmenőikre.

A szó összehasonlító módszerekkel kapcsolatban azt gondolom, hogy a jelenlegi egységes szóeredet vizsgálati módszer bármennyire "hibátlannak tűnik", talán időben nagyon is behatárolt..

-Vannak olyan szavak pl. a magyarban, amiket ha saját csoportjukban vizsgálunk, nyilván valamilyen szinten összetartoznak.

Pl.

az alábbi késztetés-eredmény szópárok:

i-jeszt/ i-jed(t),

ger-jeszt/ger-jed(t),

gör-n-jeszt/ gör-n-jed(t)/ gur-n-jaszt/ gur-n-jad(t)..

-Ami közös ezekben a szavakban, az a toldalékuk:

"*-jeszt/ *-jed(t)" az a=e..

Ha ezeknek a "toldalék szavaknak" (valahol talán önálló szótári szavak, de nem magyarul) az eredete nem kimutathatóan ugyanabból a nyelvcsaládból való a jelenlegi módszereket követve mint maguk a magyar teljes szavak, akkor feltehetően más féle, kiegészítő vizsgálati módszer lenne alkalmas hasonló esetekben..

A toldalékok formailag kisértetiesen az angol "jes(s)z, jet" szavakat idézik..

-Mivel a toldalék szavak állítólag nagyon stabil képletek, talán "létüket" el lehetne fogadni egyfajta "forrásként", mert lehetséges, hogy időben visszafelé, túlmutatnak a jelenlegi nyelvcsaládok életkorán, és a jelenlegi nyelvrokoni kapcsolatokon..

@mederi:

Kise'rteties me'g az angol, to:ro:k e's lengyel JEST, a cseh/szlova'k e's szerb JED, stb.

@geo:

:)

Na nézzük, hasonlítanak-e mongol-kalmük-magyar szavak a héberhez is? Hát persze:-).

arcsigul/-r – arcsul: kendő, törlőrongy. A héber aruc=vízmosás, aruz=becsomagolt... Hm. Hát ez nagyon kétséges.

jeke, uck – ik: nagy, ük. A héber jekár=tisztelet, okev=követő, ukáv=köbözve van /ükapa/.

temege, teuve – teme: teve. Nem hasonlít a héberre, de mégis? A téva=láda, teveülés.

Mongol–magyar–héber

ger: ház, jurta A héber gár=lakik, gur=fióka, gér=idegen.

sira, sar: sárga és /agyag/sár. A héber sraga=lámpás.

toguragon, torun, dagaru: darumadár, emelődaru, torony. A héber tóren=árbóc, doger=kotlik /a darunál mindkét szülő/.

maga a török szó se volt akkor, hanem türk. a "török"-öt az oszmán törökre értjük, ami jóval későbbi. ez a tévutasság.

a türk jelentése "törzsek". azaz azonosság nélküli népcsoport. lehet közvetítő, de nem tőle származik.

"Más nyelvekkel is így jár el: az egyértelműen szláv eredetű dolog szón..." HAHAHA

miért nem dolog → dlug длъг? az -og magyar képző! ez a tévutasság.

gundig dogon dogogh → dolog

@hun: "maga a török szó se volt akkor, hanem türk. a "török"-öt az oszmán törökre értjük, ami jóval későbbi. ez a tévutasság."

1) Mikor van az akkor?

2) Milyen relevanciája van a "török" szó mainál korábbi alakjának, illetve esetleges eltérő jelentésének a cikk tartalmával kapcsolatban? Meglepő lehet, de a cikk mai magyar nyelven íródott, a szavak mai magyar jelentéseinek felhasználásával (fura lehet számodra, de ma a "török" szónak több jelentése is van: jelenti a törökországi török nyelvet és népet, illetve összefoglalóan az egymással rokonságban levő török nyelveket és beszélőiket /kazak, kirgiz, jakut, ujgur, tatár, stb./).

3) A "török" szó tulajdonnevekben adatolt a magyarból évszázadokkal az oszmán-törökök felbukkanása előttről (ami nem meglepő, hisz széles körben ismert etnikai elnevezés). Hogy pontosan milyen népet jelölhetett, egy konkrétat-e (egyesek a kazárokat vélik mögötte) vagy összefoglalóan többet, egyelőre nem igazán tudni, de idővel ez lett a felbukkanó oszmánok neve is a magyarban. Mindenesetre mindez persze nem befolyásolja, hogy ma (és a cikkben) mit jelent a "török" és a "török nyelvek" kifejezés.

"a türk jelentése "törzsek". azaz azonosság nélküli népcsoport." lehet közvetítő, de nem tőle származik.

1) Félreérthettél valamit - a türk nem jelent "törzsek"-et, hanem bizonyos törzsek a türk nevet használták magukra. Bár mint etnikai elnevezés az eredete és a jelentése nem teljesen tisztázott, az ótörök türk szó jelentése egyébként kb. 'erős, érett, ereje teljében levő' (az etnikai név - aminek ótörök formája egyébként türkü vagy türük - nem feltétlenül egyezik ezzel a szóval)

2) A nyelvészetben egy-egy átvett szó forrásaként a közvetlen átadó nyelvet jelölik meg függetlenül attól, hogy abba honnan és hogyan került az adott szó, lévén hogy az átvevő nyelv beszélői nem rendelkeznek nyelvtörténeti ismeretekkel az átadó nyelvről. Hogy a szóban forgó szavak a török nyelvekben milyen eredetűek, az itt nem igazán számít (legfeljebb a cikk témája miatt az lehet érdekes, ha vmelyik mongol eredetű a törökben).

"miért nem dolog → dlug длъг?"

Pl. talán mert a magyarban elemezhetetlen, nincs nyoma a rokon nyelvekben (ellenben a szláv nyelvekben elterjedt, s megvan a gótban is, ahonnan akár a szláv szó is származhat), s jól illeszkedik jelentésileg is az ómagyar kori szláv jövevényszavaink közé. Továbbá míg a magyar "dolog" alakban jól magyarázható gyakori jelenség az átvett mássalhangzótorlódás feloldása, fordítva ez már nem egészen így lenne.

"az -og magyar képző!"

És vajon mit jelent a "dol"?

"gundig dogon dogogh → dolog"

A klingon és tünde nyelvnek kevés jelentősége van ebben a kérdésben.

@Krizsa:

A héber-mongol-magyar-türk népeket a szumír világ köti össze úgy, hogy a magyar és héber ősei ott éltek a többi népekhez pedig mi vittük a nyelvet!

Az Oroszlán pl a szumír Úr gyökre épül ami nem csak urat, hanem ragadozó állatot is jelent, Komoróczy szerint kutyát is.

Az árokban ott az ár etimon , mint az áradás .

Ünő és nő , nőstény etimon azonos. Árpád arámi város és a mi fejedelmünk neve az árpa és a kicsinyítő D, Árpa, Zab és Köles szkíta ősök voltak. Hiányolom tőled a héber kevuró-temetés, kavoó végrendelet, kéverovos-ősök sírja szavakat amik a zend baktriai papi magyarban is megvoltak, innen a Cuweazoa amit tévesen keveházának fordítanak és temetkezési helyre utal a Kézai krónikában :). Szubartu-Baktria-Khwarezm a nyelváramlás útja délen, innen terjed el a Xiongnuban is. A Magyarok őshazái ezek tehát.

@tenegri:

Tessék kismókus okulj!

Xiongnu anyai dns (az Andronovói is ez) a Magyarokéval (is) rokon.

scontent-b-fra.xx.fbcdn.net/hphotos-ash2/t1.0-9/q71/s720x720/523666_

Van Oven Kayser 2009.

Xiongnu apai dns-ek összevetve Raskó "urali" honfoglalóival= azonosság!

fbcdn-sphotos-b-a.akamaihd.net/hphotos-ak-xfp1/t1.0-9/10296644_15347

Kim, Petrovski 2006, 2010

A finn-Magyar helyes kapcsolat= nem urál és nagyon nagyon régi!

Ott a közel keleti J is.

scontent-a-fra.xx.fbcdn.net/hphotos-xfp1/t1.0-9/1377607_143521444670

A szumír-etruszk-szemita J1 haplo EU ban

scontent-a-fra.xx.fbcdn.net/hphotos-xap1/t1.0-9/603052_1438301053063

Keleti szkíta genetikai vizsgálat

s155239215.onlinehome.us/turkic/60_Genetics/KeyserDNASiberianKurgan2

Keyes at all.

Sakk-Matt.

@SzabírHunOgur: Köszönöm szépen! Kérlek mutass rá, hogy melyik DNS mintát melyik említett szóból vették! Köszi :)

@tenegri:

Genetikai, antropológiai, régészeti és nyelvészeti kapcsolatokat keres a kutató régiókra, kultúrákra korokra vonatkoztatva. A troll pedig trollkodik, nem érdekli a magyarság őstörténelme, valamely perverzióját éli ki közösségi oldalak fórumain. Olvasd vissza a hozzászólásaidat és döntsd el tenn magad hova tartozol.

A Türk és a Török ténylegesen ugyanaz a kifejezés, de nem ugyanazt jelenti. Nem maga a szó, hanem amire használjuk. A legjobb hasonlat a Türk/Törökre a Szlovén/Szlovák, ahol a Словѣне a Szlávok ősi önelnevezése, míg a Szlovák ennek az egyenes következménye, de nem azonos vele, ahogy mi magyarok se vagyunk Ugorok már, mert az Ugor nép felbomlott ránk és az obi Ugorokra. A saját nyelvünkön ez a Manyca/Magyar lenne, ha használnák a Manycát az Ugor helyett. A Türk megnevezés a még differenciálatlan ősnépet jelöli nagyjából a tizedik század előtt. A Török pedig az anatóliai Türköket a középkor végétől, ugyanakkor Töröknek nyelveknek nevezzük a többi Türk nyelvet is. Ez tényleg egy kis kavarodást okoz, mintha a Szlovák nyelvcsaládról beszélnénk a Szláv helyett. Bár ott sem az egykori önelnevezésük alapján nevezzük az Szláv népet Szlovéneknek, hanem Szlávoknak hívjuk őket.

@SzabírHunOgur: Ez esetben bizonyára félreértetted a cikket. A cikk a magyar és a mongol _nyelv_ kapcsolatáról szólt, semmiféle régészeti, antropológiai avagy épp genetikai kérdéssel nem foglalkozott, ezeket csak te láttad rejtélyes okból kifolyólag valamiért számon kérendőnek. Természetesen ha mégis sikerül DNS mintád vennek valamelyik szóból, esetleg tudsz olyan régészeti lelőhelyről, ahol szavakat is kiástak, vagy esetleg olyan antropológiai jellemzőt fedezel fel, amiből kiderül, hogy egy csontváz milyen nyelveket ismert, örömmel venném a jelentkezésedet.

@blogen: "A Türk megnevezés a még differenciálatlan ősnépet jelöli nagyjából a tizedik század előtt"

Nem egészen: a türk egy elég jól meghatározott nép/birodalom megnevezése volt, akik előtt, mellett és után még számos más eltérő nevű (magát nem türknek nevező), ám velük rokon (török) nyelvet beszélő nép létezett és létezhetett (sokszor akár pont ellenséges viszonyban a türkökkel). A mai török népek és nyelvek nem mind a türk birodalmat létrehozó török nyelvű népből és nyelvéből származnak (de jó részük elődei részei lehettek a türk birodalomnak, ha nem is a vezető rétegének). Természetesen azóta a törökhöz hasonlóan a türknek is van egy általánosabb, 'török nyelvek és népek' jelentése, bár a magyarországi szaknyelvben épp nem jellemző, inkább laikusok használják így (bizonyára más nyelvekbeli használat mintájára).

@blogen: Természetesen a török és a türk szó etimológiailag ettől még ugyanabból a szóból származik.

1O-11 @SzabírHunOgur: 10 SzabírHunOgur írta: A héber-mongol-magyar-türk népeket a szumír világ köti össze úgy, hogy a magyar és héber ősei ott éltek, a többi népekhez pedig mi vittük a nyelvet!

Előzetes-em: továbbra is fenntartom, hogy a sumér nyelv nincs (alig van) megfejtve éspedig azért, mert nem magyar anyanyelvűek próbálták megfejteni. Sémik is megpróbálták, de a legrégibb Közel-Kelet-sémi, az akkád nyelv is csak 5OOO éves, a proto-magyar pedig sokkal több. Tehát a sémi hozzáállás is KEVÉS ehhez. A sumér szerintem főleg a tonális nyelvekkel (Távol-Kelet, kínai, stb.) fog összekötni minket. Az eddigi véleményeim azonban nem tud. megalapozottak, tehát aki jobban ismeri a témát, mindezt hagyja figyelmen kívül.

SzabirHun ért a genetikához, én nem. Én az ókori történelemhez sem értek. S mivel a történeti nyelvészetben 6OOO év szerintem már nem releváns, én pedig pár nap mulva 7O éves leszek, nem is fogok már érteni ezekhez.

A 3 nagy monoteista vallás elsője a héber, de még az is csak Mezo. után kb. 15OO évvel pattant ki valamely Ábrahám nevezetű agyából. Mivel vallásos sem vagyok, a vallási egymásra fújdogálás az én szememben „haggyá békén”, vagyis irreleváns. A keresztény és az arab vallás meg még 3-35OO évvel fiatalabbak.

Vissza az első mondathoz: NEM a többi népekhez vittük le délre a KM-ből a proto-magyar nyelvet. Mert a héberrel annyira gazdag a magánhangzókkal feltöltött mássalhangzó váz – egyben a szavak értelmi megegyezése (kb. 4OOO szó!),

plusz a két nyelv archaikus nyelvtanának hasonlósága is annyira világos, hogy ennek szerintem csak egyetlen magyarázata lehet: a proto-héber nyelv is a KM-ból származik. Nem baj, ha ez nem tetszik. TANULJÁL gyöknyelvészetet és akkor nem fogsz tudni kitérni ezelől. S ehhez, amit én 5 év alatt fejlesztettem ki, de 3O éve gondolkoztam rajta, mindenki másnak min. másfél évet kell tanulnia: mert egy komplett, új nyelvészeti ágazatról van szó. A proto-szláv-magyar nyelv itt a legősibb, de még ez előtt is volt már a KM-ben proto-kelta-szláv-magyar, még régebbről. A „FINNES-legészakibb” kisnyelvek azonban, a 6 db. hiányzó magánhangzójukkal biztos, hogy még ennél is régebbiek. Minden genetikai kutatás ezt igazolja és a gyöknyelvészettel én is – pontosan ezt. S a (az indoeurópaival nagyon lerontott) baszkot még én se tudom időben besorolni...

Höhö: a Neander-Sapiens is a KM-ból származik. De még a Rudi (majomember, 1O millió év) is a KM-ból jutott le 7 millió éve a többször is kiszáradt Földközi-tengerből az afrikai Csád-tó partjára (ami szintén a Földközi-tenger) maradványa. S ezt a ma már (végre) előembernek tartott leletet TOUMAI-nak hívják.

Tehát én itt tartok (ennyit tartok biztosnak): hogy a magyarnak közös előnyelve volt a szlávokkal, de korábban a keltával is és a közel-keleti (nem afrikai) sémi ős-nyelvvel is.

@tenegri: Az tény, hogy a magyar terminológiában e téren semmilyen következetesség nincs. Mindenesetre én is az angol nyelvterületen használt megkülönböztetés Turkic/Turkish alapján használom így felosztva.

@tenegri: "miért nem dolog → dlug длъг?"

"Pl. talán mert a magyarban elemezhetetlen, nincs nyoma a rokon nyelvekben (ellenben a szláv nyelvekben elterjedt, s megvan a gótban is, ahonnan akár a szláv szó is származhat), s jól illeszkedik jelentésileg is az ómagyar kori szláv jövevényszavaink közé. Továbbá míg a magyar "dolog" alakban jól magyarázható gyakori jelenség az átvett mássalhangzótorlódás feloldása, fordítva ez már nem egészen így lenne."

a dogma nem valódi tudás. a "jól illeszkedik" meg a "fordítva nem így lenne" üres süketelés, kitaláció.

1. alapvető történelem:

a hunok, avarok és magyarok voltak azok akiknek az ÖSSZES szláv nép az adófizetője volt, és nem fordítva.

2. a 'dolog' tágabb értelmű szó, mint a tartozás ('dlug'). a 'dolog'-ból lehet 'tartozás', fordítva nem. a dolog lefedi a tartozás jelentéskörét, a tartozás nem fedi le a dologét.

lássuk hogy néz ki a szláv nyelvekben:

bolgár dulg

szerb horvát dug

orosz szlovén dolg

szlovák cseh dlh

lengyel dlug

belorusz doug

tessék megfigyelni az orosz és szlovén közti térbeli távolságot és szóbeli azonosságot! és a közöttük levő szerbből, horvátból, beloruszból hiányzó L betűt!

3. mind a msh-torlódás, mind a msh-feloldás a szláv nyelvek jellemzője!

lássad:

'murder' Old Norse morð Old Saxon morth Old English morðor

'dead' Latin mortem French mort Spanish muerte Italian morte

bolgár mürtav

szerb horvát mrtav

orosz mertvij

szlovák cseh mrtvy

szlovén mrtvi

lengyel martvi

belorusz miortvy

German bart Latin barba Old English beard:

bolgár brada

szerb horvát brada

orosz boroda

szlovák cseh brada

szlovén brada

lengyel broda

belorusz barada

4. a gótban 'dulg' a tartozás (amivel ha jól látom, a szótár készítői nem tudtak felmutatni semmilyen folytonosságot német és angol nyelvben!), a 'dulga-haitja' a tartozó fél (a 'haitan' lett 'heizzan', és irregular). és ahogy azt illene tudni, a gótok is a hunok adófizetői voltak.

elnézést, a 'dulga-haitja' nem a tartozó fél, hanem a behajtó fél. (aka creditor)

@hun: "1. alapvető történelem:

a hunok, avarok és magyarok voltak azok akiknek az ÖSSZES szláv nép az adófizetője volt, és nem fordítva."

Értem. Minden szó a hunból származik, mert ők a világ urai, pont. A fő probléma ezzel, hogy hun nyelvi forrás gyakorlatilag nincs (avar sincs), így az, hogy a hun nyelvből származna a szó üres lehetőség (adatok hiányában nem lehet sem bizonyítani, sem cáfolni, ellenben hasonló üres lehetőség más összetevőkkel korlátlan számban előállítható).

"2. a 'dolog' tágabb értelmű szó, mint a tartozás ('dlug'). a 'dolog'-ból lehet 'tartozás', fordítva nem. a dolog lefedi a tartozás jelentéskörét, a tartozás nem fedi le a dologét."

A 'kötelesség, feladat' (> 'adósság') jelentésből kiválóan levezethetők a mai magyar jelentései a szónak (feladat/kötelesség, amivel foglalkozni kell > valami/tárgy/stb. amivel foglalkozni kell > vki feladata/tárgya/valamije > valaki dolga/bármije > valami/bármi/dolog) és a belőle képzett szavak jelentése is(dolgos, dolgozik, stb.), számomra pont a fordítottja nehezebben elképzelhető. Egy-egy szó forrásnyelvének meghatározásakor amúgy valóban szempont szokott lenni (egy a sok közül), hogy szűkebb vagy bővebb jelentéstartománnyal rendelkezik-e (de nem mindegy milyen jellegű a különbség, pl. az, hogy földrajzilag távoli szláv nyelvekben is nagyon hasonló jelentése van épp arra utal, hogy ez az eredeti jelentése, hisz valószínűtlen, hogy egyformán változott volna mindenhol - inkább pont nem nagyon változott), van-e hozzá kapcsolódó szóbokor (magyarban és szlávban is van a dolog/dolg szóból képezve, bár mintha a szlávban bővebb lenne), de ez mindig egyedileg vizsgálandó, főleg régi jövevények esetén, amikor is bőven van idő a jelentésváltozásra és továbbképzésre. Ahogy más szempontok is egyedileg vizsgálandók, s magukban többnyire nem döntők (pl. hol adatolt korábban, ahogy itt a szlávban már a 11., míg a magyarban csak a 15. századból).

"tessék megfigyelni az orosz és szlovén közti térbeli távolságot és szóbeli azonosságot! és a közöttük levő szerbből, horvátból, beloruszból hiányzó L betűt!"

Azért nyelveknél mégis inkább hangokról beszéljünk és ne betűkről - bár persze itt most nem ezen múlik. Még elárulhatod, hogy milyen komoly következtetést vontál le az orosz és szlovén alakkal, illetve az l meglétével vagy hiányával kapcsolatban (már olyat, ami a szláv nyelvtörténeti ismeretekhez képest új lenne).

" mind a msh-torlódás, mind a msh-feloldás a szláv nyelvek jellemzője!"

Nem értetted mit jelentett a "fordítva": fordított irányú átvételt, azaz a "dolog" alak átkerülését szláv nyelvekben. Ebben az esetben nem lenne igazán várható a magánhangzók eltűnése a szláv nyelvekben (más hasonló alakú szavak nem viselkednek így).

"4. a gótban 'dulg' a tartozás (amivel ha jól látom, a szótár készítői nem tudtak felmutatni semmilyen folytonosságot német és angol nyelvben!), a 'dulga-haitja' a tartozó fél (a 'haitan' lett 'heizzan', és irregular). és ahogy azt illene tudni, a gótok is a hunok adófizetői voltak."

A gót szó eredetén, de még a szlávba kerülés forrásán (gót-e vagy akár indoeurópai örökség) is lehet elmélkedni. A szlávban lehet akár gót eredetű is, a gótban meg hun. De mivel hun adat megint csak nincs tkp. egy szál sem (a klingon és társai továbbra sem érdekesek itt), újabb üres lehetőséget sikerült felmutatnod. Ilyen alapon egyrészt bármilyen szláv vagy gót/germán szó származhat a hunból (hisz ellenőrizni semmilyen formában nem lehet), másrészt miért pont a hun legyen kiemelve, nyugodtan feltételezhetünk egy olyan átadó nyelvet, aminek mára nem maradt semmi nyoma (ahogy a hunnak sem sokkal több). Természetesen ettől még lehetnek számos nyelvben hun eredetű szavak, csak hun adatok hiányában nehéz lenne megmondani melyek ezek.

@hun: "a dogma nem valódi tudás. a "jól illeszkedik" meg a "fordítva nem így lenne" üres süketelés, kitaláció."

Csak példának pár szláv eredetű szó, amihez a "dolog" mint 'kötelesség, feladat, adósság' jól illeszkedik (államhoz, joghoz kapcsolódó kifejezések): munka, robot, szolga, pénz, kamat, iga, poroszló, rab, panasz, parancsol, pecsét, szabad, stb.

Dolog. A G hang nem régi, az már a "műveltségi" szavak korából való. Ezért az alább idézett "munka, robot, szolga, pénz, kamat, iga, poroszló, rab, panasz", stb. nem lehetnek ősi értelmek.

Következtetés: a DLG vázhoz nem a szláv nyelv(ek) hordozzák az ősi értelmet. A DLK igen? Mert a G elődhangja a K. De ezt a szlávból még nem vizsgáltam (az orosszal foglalkozom mostanában).

A D is hangváltozás ugyan (az ősi T-ből), de az sokkal régebbi a G-nél. (Ilyesmiket a hangok és hangkapcsolatok statisztikai vizsgálatából lehet tudni).

A G helyett K: "Ég a kezében a munka." Ilyen szólásokat százával lehet találni, mert bármennyire hihetetlen, a magyar nyelv (az anyanyevű agy) olyan dolgokat is "tud"... mindjárt látni fogjuk, milyeneket.

A héber dolek = ég (tűz), daluk = gyúlékony, dalak aharáv = "üldözte utána", értsd: üldözőbe vette.

Térjünk vissza a G-re: dileg = áturotta, doleg = kihagyja (lobog a láng).

Térjünk vissza egészen a gyökvázig: DL, a héber "rövid" szavak:

dal = szegényes, sovány, dole = kimerít (vizet), dlí = vödör, dléka = felgyulladás, tűz.

Magyar gyökszavak: dal, dél, dél (égtáj), dől-dűl, dúl.

A DL váz a forró égövre vándorlásról beszél - s hogy ott se igazán jó... Mikor merészel a gyöknyelvész ilyen konklúziókat levonni?

Akkor ha az összhasonlítandó két nyelven MINDEN

MINDEN

szó eléggé beleillik az ősi képbe, a feltételezett, velünkszületett "fogalom hálóba". Ha nem illik bele, akkor... kevésbé nagylélegzetű következtetésekkel érjük be. Vagy nem következtetünk.

Tehát nincs olyan, hogy innen is, onnan is kapkodunk és bármit bármivel hasonlítgatunk. A gyöknyelvész a mássalhangzó váznak mindig a teljes (ragozatlan) szókincsét veszi figyelembe.

@tenegri: "A 'kötelesség, feladat' (> 'adósság') jelentésből kiválóan levezethetők a mai magyar jelentései a szónak (feladat/kötelesség, amivel foglalkozni kell > valami/tárgy/stb. amivel foglalkozni kell > vki feladata/tárgya/valamije > valaki dolga/bármije > valami/bármi/dolog) és a belőle képzett szavak jelentése is(dolgos, dolgozik, stb.), számomra pont a fordítottja nehezebben elképzelhető."

pont azt jelenti, h a dolog fogalomköre fölötte van a feladatnak/kötelességnek/tartozásnak.

pont az az elképzelhetetlen, h egy szigorúan tartozást jelentő szóból ÉRTELEMKIBŐVÍTÉSSEL 'dolog' jelentésű szó lesz. (most komolyan, miért a magyarral akarod magyarázni a szláv 'dlug'-ot, ami kevesebbet jelent. magyarázd a dluggal, okoska!)

@Krizsa: talán azért ilyen féloldalasak ezek az egyezések, mert a váz a DG, a +L későbbi fejlemény

szenüdogogh szenvelgő

.(dogon=hajtóerő...szenv(edély) által hajtott v szenv(edélyt) hajtó/hajszoló)

dinedogh sínylődő

kapidogh kapcsolódó

valdogh vállaló

@tenegri: Nyelvi kapcsolathoz együttélést, szomszédolást kell bizonyítani amit csak a nyelvészettel nem lehet! A régész meghatározza a sír kultúrához tartozását a biológus meg megvizsgálja a földi maradványt. Ebből látszik, hogy te is a helytelen csak nyelvészeti eredményekre húzol fel hipotéziseket a többi tudomány ágra nem támaszkodva.

@SzabírHunOgur: A tücsköknek, madaraknak, emlősöknek nem kell szomszédságban lenniük ahhoz, hogy ugyanolyan ciripelést, koncertet, az emlősök akár 2OO féle megkülönböztethető hangjelzést adjanak le - mert mindez VELÜK SZÜLETIK! Az emberrel is veleszületik az összes életfontosságú természeti hanghatások (veszély, kaja, viz, üzekedés, szopás, nyafogás, stb.) megértése. Majd minimum 1 millió éve ezek utánzásának a képessége is megjelent. Sokkal később az artikulált beszéd (zöngések és magánhangzók kiejtésének) képessége is megjelent.

Az viszont igaz, hogy a hivatalos nyelvészet ilyesmiről még nem is hallott, tehát valóban nem képes történeti nyelvészettel foglalkozni. A gyöknyelvészethez nem (feltétlenül) szükséges együttélés, vagy "szomszédolás", mert a legősibb értelmek kifejezésének képességét az ember is örökli. A differenciált beszéd ennek már csak a variálását jelenti.

@SzabírHunOgur: Na ja, a régész megnézi, milyen kardja volt, és ebből tudja, milyen nyelven beszélt. A genetikus meg ugyanezt a kromoszómákból állapítja meg.

@hun: "pont az az elképzelhetetlen, h egy szigorúan tartozást jelentő szóból ÉRTELEMKIBŐVÍTÉSSEL 'dolog' jelentésű szó lesz"

Pedig épp ezt vezettem le neked abban a részben, amit idéztél is.

"(most komolyan, miért a magyarral akarod magyarázni a szláv 'dlug'-ot, ami kevesebbet jelent. magyarázd a dluggal, okoska!)"

Nem látom, hogy magyaráztam volna bármilyen magyar jelentéssel a szláv szavak jelentését vagy annak változását. Ha nem lett volna egyértelmű: a magyarban történt jelentéváltozásról írtam (láthatólag a szlávban amúgy sokkal kisebb mértékben történt ilyen).

Se régész, se biológus nem tudja megállapítani a régészetileg feltárható maradványok etnikai hovatartozását, hacsak nem mellékeltek valamilyen feliratot a maradványokhoz, hogy "XY voltam a nép nagy fia".

A történész az, aki a feldolgozva a segédtudományai összegyűjtött anyagait, kizárólag az ismert tényekből kiindulva megkísérelheti visszavezetni az etnikai egységeket a múltba. Mindezt lépésről-lépésre, kultúráról-kultúrára. Például azt állítani, hogy az urnamezős kultúra felbomlott óeurópai nép egyik kultúrája volt történetileg helytálló hipotézis, ugyanakkor régészetileg tudománytalan, ha úgy tetszik erős érvek szólnak mellette. Míg arra következtetni, hogy a jóval korábbi vonaldíszes kerámia népe volt ez az óeurópai nép, történetileg már egy mindössze kizárásos alapon tartható hipotézis csak, míg az óeurópaiakat a Balkánon át Anatóliába visszavezetni csak egy gyenge hipotézis lesz a sok lehetséges megoldás közül. A történészek megoldásai közül, mert kizárólag nekik adatott meg a tudomány berkein belül, hogy ilyen narratívákkal dolgozzanak, ez az ő tudományuk feladata. Elképzelések készítése a múltról a jelenkor igényeinek kielégítése céljából, persze ez nem valami program, hiszen mást úgyse tudnának csinálni, míg ha ezt jól csinálják, akkor hatalmas segítséget jelentenek a tudomány fejlődésének, függetlenül a hipotéziseik helytállóságától. Gondoljunk csak László Gyula tévedésére a kettős honfoglalás kapcsán, ami nélkül ma nem ismernénk igazán a Kárpát-medence kilencedik és tizedik századát, mert ez a felvetés katalizálta a segédtudományok aktivitását a korszakkal kapcsolatban.

Azon segédtudományokét, amelyek csak az igazságot képesek megismerni, de beszélni csak korlátozottan tudnak róla, szemben a történelemmel, amely nem tud az igazságról beszélni, de igen részletes képet tud kreálni az igazság helyett, a saját elképzeléseiről az igazság feltárásának ürügyén.

@SzabírHunOgur: Két nyelvben több okból keletkezhetnek párhuzamok, ezek közül csak az egyik a beszélők egymás mellett élése és közvetlen kapcsolata. Senki nem kétli, hogy nyelvi, régészeti és genetikai adatok mutathatnak egymással (változó mértékű) korrelációt (igen, mutatnak), de köztük az összefüggés nem ok-okozati, mint azt látni szeretnéd, hanem ezek embercsoportok különböző tényezők által befolyásolt _párhuzamos_ jellemzői. Vagyis nem azért beszél vki X nyelven mert Y jellegű genetikai jellemzőkkel bír vagy mert Z kulturális vonásokkal rendelkezik (és mindegyik tényezőre fordítva is), s nem azért beszél vki bajorul mert bőrgatyát és stüszikalapot hord, s aki bőrgatyát vagy stüszikalapot hord ettől még nem fog bajorul beszélni (még ha meg is figyelhető korreláció a kettő közt), stb. Mivel ezen korrelációk mértéke folyamatosan változik, ahogy az is, hogy épp milyen jellemzők közelítenek egymáshoz, s melyek távolodnak, nem érdemes túlzottan hagyatkozni rájuk egymás meghatározásában, azaz nem érdemes egyik tényező alapján (nyelv/genetika/kultúra) megpróbálni magától értetődőnek venni a másikat, amire amúgy az adott viszonylatban nincs adat.

Az egyfajú (ha szaporodni voltak képesek egymással, akkor egyfajú) emberiséggel a mai napig veleszületik az ősgyökök (a mai 1 és 2 mássalhangzós vázak) megértésének és utánzásának képessége.

Eddig a vázak a legősibb természetet kódolják az ember agyában. Tehát a TR az kő-szikla-törik-összetör-veszélyt. Teljesen mindegy, hogy milyen nyelven.

Aztán az ember - a régészeti leletek által kimutatott - különböző életformákban, majd kultúrákban élt. De a sss, sssz, kt-kt-kt, tk-tk, nyjau, phú, gr-gr-gr (galamb), kár-kár-kár (varjú ül a fa tetején, "köröző"-hangon figyelmezteti a többit)

mindig ugyanazt kódolja azóta is az ember fejében. Mert úgy születik! Csak amikor már volt szándékos tűzgyújtás, akkor a tűzben készült és sokmindenre felhasznált eszközök fogalmaira is átszármaztak a tűz lobogás-pattogás-pusztítás értelmek. Ezért a különböző kultúrák régészeti leletei is, igenis rengeteget adhatnak hozzá a nyelvek kifejlődésének történetéhez. Ha a hivatalos nyelvészet nem tartana még mindig a DARWIN ELŐTTI, tudománytalan sötétségben.

Nem kell a szomszédból áthallani a másik földművest ahhoz, hogy az udvar-dvor-dvír a magyarban-szlávban-héberben közös értelemre menjen vissza. Hogy az állattartás szavai magyarban-törökben-szlávban-héberben SZÁZÁVAL legyenek hasonló szavak (bika, ökör, üsző, sore, stb.) a nyilvánvalóan hasonló értelmekkel. S ezrével mindenféle más közös szavak. Hogy - másféle hasonlóság - a PEREG a héberben MÁK-ot jelentsen. A mák meg az oroszban is mákot. Hogy a tudat-todaá-tiede (finn, tudomány) ugyanazt jelentse. Pedig holtbiztos, hogy ennek a szónak a megjelenésekor már mind a három nyelv pontosan ugyanott volt, ahol most és nem hallott át egyik a másiktól semmit.

Hogy a szar kis magánhangzókat nem volna szabad figyelembe venni az etimológiáknál, mert a legrégibb rövid szavak még minden nyelvben flektáltak.

Az IND-FN nyelvészet NEM véletlenül nem hasonlít soha semmit az afro-sémi és a "fenti-sémi" nyelvekhez, pedig az eu nyelvek mind "déli" hatásra fejlődtek azzá, amik lettek. Hanem szándékosan teszi ezt. Éspedig a 2OOO éve (a rómaiak óta) bevált kirablás-gyarmatosítás, a hazug kultúrfölény és a mai kultúrgyarmatosítás (azóta is nyomuló hazug kultúrfölény) fenntartása érdekében.

@tenegri: "Nem látom, hogy magyaráztam volna bármilyen magyar jelentéssel a szláv szavak jelentését vagy annak változását. Ha nem lett volna egyértelmű: a magyarban történt jelentéváltozásról írtam (láthatólag a szlávban amúgy sokkal kisebb mértékben történt ilyen)."

HA-HA-HA

az általad feltételezett "magyar jelentésváltozás"-sal feltételezed, h feladat/kötelességből lett bővebb értelmű dolog, miközben a szlávban (és a gótban is!!!) még feladatot se jelent a dlug szó, hanem csak adósságot, tartozást!

a magyarban kétszeres(!) (bővülő!) jelentésváltozást feltételezel, h a konkrét jelentésből először fogalom, aztán általános jelentésű tárgy lett volna, miközben - (és a magyarban (a te feltételezésedből kiindulva) nem is maradt meg konkrét jelentése a szónak, mármint h a dolog tartozást, adósságot jelentene! abszurdum! mindennek a teteje!) - ennek ellentmond a gyakorlat (az átvevő nyelvek szinte mindig egy bizonyos konkrét specifikus (szűken vett) értelmében vesznek át szavakat) és maga a történelem is!

amit csinálsz, azt a fasiszták és bolsevisták csinálják.

@hun: "amit csinálsz, azt a fasiszták és bolsevisták csinálják."

Úgy tűnik nincs több tárgyalnivalóm veled, ha már így világossá tetted, hogy felesleges erőlködés volt veled megpróbálni kommunikálni.

@Krizsa: "A tücsköknek, madaraknak, emlősöknek nem kell szomszédságban lenniük ahhoz, hogy ugyanolyan ciripelést, koncertet, az emlősök akár 2OO féle megkülönböztethető hangjelzést adjanak le - mert mindez VELÜK SZÜLETIK!"

Én olvastam olyan kísérletekről, hogy azonos fajú varjaknak bejátszottak tőlük több száz km-re élő populációban felvett jelzéseket (pl. különböző riadójeleket) és egyáltalán nem reagáltak rájuk, épp úgy, mintha emberek között a csoport számára érthetetlen nyelven próbálna valaki figyelmeztetni egy veszélyre. (A csoport saját riadójeleire akkor is reagáltak, ha magnóról hallották őket.)

Szóval még a varjakra se igaz, hogy velük születik a nyelvük, nemhogy az emberekre...

@tenegri: kapaszkodj! találj magadnak kifogásokat! csak ne kelljen észrevenni az igazat! egy szégyen vagy!

hazug süketelés mögé rejtetted gondolkodásra való képtelenségedet. és csak jártattad a szád. már múltkor is bebizonyítottad, a mongol hit tényeinek tagadásával, h egy fasiszta dogmatikus tekintélyelvű talpnyaló veszett(?) el benned.

@hun: Ha már nem tudod tisztelni a hozzáértők véleményét, legalább a normális stílust őrizd meg. Ezen a fórumon nem kívánatos egymás gyalázásának semmilyen formája sem. Ha nem értesz egyet, a magad ügye, de ezt a stílust légy olyan kedves és máshol gyakorold.

hozzáértők? röhej. ahhoz meg kéne tanulni gondolkozni!

@hun: Az első gondolat talán legyen az, hogy nem találhatunk ki mindent mi, érdemes előbb elsajátítani az előző generációk által felhalmozott tudást, utána hozzáadni a magunkét. Ellenkező esetben ugyanott fogunk tévelyegni, ahol elődeink.

@Fejes László (nyest.hu): Felmerült bennetek valaha a honfoglalás bolgár modellje ? Azaz az érkező -nem a helyi nyelvet beszélő- nép adja az elnevezéseket, de a nyelvet a helyiek, úgy hogy a nyelv neve megváltozik az érkezőkére ?

Mert szerintem itt lett nagyon elb....va anno. A nyelvünk finnugornak finnugor, csak nem a honfoglalók beszélték. Ami arra utal, pl. nyék, megyer törzsnevek, vagy Álmos, Árpád neve, tévesen lettek magyarként meghatározva, és szerintem ez a tévedés meghatározta aztán az egész őstörténetünket. Így lett a kárpát medence korai helynévanyaga tele magyar nevekkel, mert minden ismeretlen eredetű név ami magyaros hangzású ragot kapott magyarként lett elkönyvelve. Ha belegondoltok, az urak és a szolgák nevei a km.-ben teljesen más nyelvből származnak, míg az előző nem, utóbbi gyakorlatilag tisztán finnugor nevekből áll.

stb stb stb,

@benzin:

benzin a tüzre...Nem most kezdtem-olvasmányaim alapján-azon gondolkozni,hogy miért nem akarjuk tudomásul venni azt az egyáltalán nem délibábos alternatívát,hogy esetleg évszázadokig párhuzamos történelmet írtunk.Ezt mondja a megmosolygott erdélyi régész-történészünk is.Árpád népe nem azonos a finnugor magyarsággal!Árpád és ivadékai a dicsö uralkodók,az elit.A finnugorok a szolgák,a jobbágyok,a köznép.Nyelvünk népe.

Nem mi vagyunk a legfurcsábbak Európában.A "non"- indoeurópai nyelvet beszélö baszkok tök indoeurópai ösapukától származó R1b népesség.Olyannyira,hogy eleinte azt gondolták,ez az ág onnan terjedt szét Európában úgy negyvenezer évvel ezelött.Most már világos,hogy legfeljebb négyezer éve vannak itt.

@tenegri: Ha ilyen jól tudod ne irkálj olyan hülyeséget, hogy az oroszlán, árpa stb török jövevényszó!

@SzabírHunOgur: Nem látom hol következne abból, amit írtam, hogy az árpa és az oroszlán ne török jövevényszó lenne a magyarban.

@SzabírHunOgur: "Nyelvi kapcsolathoz együttélést, szomszédolást kell bizonyítani amit csak a nyelvészettel nem lehet! ". Szerintem pont csak a nyelvészettel lehet nyelvi kapcsolatot bizonyítani. Különben a definíció szerint nem nyelvi kapcsolatot vizsgálunk, hanem mást.

@benzin: Nem merülhet fel, mivel alapjaiban eltérő volt a szituáció a Kárpát-medencében. A XI. századi állapotokat rekonstruáló Kniezsa térkép:

www.szekelyfoldert.info/sznm/setak/terkepek/img/magy_nepei_n.jpg

alapján hozzávetőleg így lehet rekonstruálni a magyar honfoglalás előestéjét:

s27.postimg.org/m5l4gbj8j/n_ps_r_s_g.jpg

És ez alapján az itt lezajlott népesedési folyamatot:

s27.postimg.org/xvz1xpc0z/t_bla.jpg

Az a találgatás, ami a hatvanas-hetvenes években még megvolt, ma már eltűnt. Nagyjából ismerjük a népességeket, azok településterületét és feltételezhető lakósűrűségét. Nincs hely jelentékeny magyar népességnek a kilencedik század vége előtt a medencében.

@blogen: Ezek a lapok az óvodai kifestő könyvekben esetleg használhatók. :-)

A tudományos megalapozottságot illetően csak egy "következetes" olvtársunkat idézhetem:

31 blogen 2014. június 26. 23:52

Se régész, se biológus nem tudja megállapítani a régészetileg feltárható maradványok etnikai hovatartozását, hacsak nem mellékeltek valamilyen feliratot a maradványokhoz, hogy "XY voltam a nép nagy fia".

@mondoga: Kniezsa nyelvész volt és a fennmaradt helynévanyag alapján rekonstruált egy 11. századi állapotot. Ami egy igen pontos és erős hipotézisnek tekinthető az adott kor viszonyaira. És ez a 11. századi állapot közvetlen következménye volt a tizedik századinak, ami a honfoglalás kori szituáció kifejeződése lényegében.

Szal ezt számításba kell venni minden spekulációban. Ez pedig egy egyértelmű tényt mutat arról, hogy volt itt a 11. században egy szláv többség lakta periféria és egy magyar többség lakta síkság, aminek az előzményét jó okkal feltételezhetjük egy szlávok lakta perifériában és Dunántúlban és egy avar, avaro-szláv maradványok lakta síkságban. Ami önmagában megmagyarázza, hogy miért volt minden tekintetben homlokegyenest ellentétes a szituáció itt, mint a Dél-Balkánon, ahol kevés bolgár rátelepedett sok szlávra, míg itt kevés magyar betelepedett hatalmas majdnem lakatlan, vagy gyéren lakott területekre sok szláv KÖZÉ.

@blogen: Hiába magyarázkodnál, nem lehet védeni a védhetetlent. A térképeken népek és/vagy nyelvek vannak feltüntetve. A tény csak annyi, amennyi a helynévanyagból kiolvasható - ha eltekintünk az adatok esetlegesen hibás nyelvi besorolásától.

Minden további spekuláció szánalmasan nevetséges, hiszen nem tudjuk, hogy milyen nyelven, pontosabban nyelveken beszélt az avarnak mondott népesség, de azt se tudjuk, hogy a honfoglalók milyen nyelveken beszéltek.

Egy gyenge prekoncepció még gyengébb alátámasztási kísérlete az egész mutatvány.

Nincs olyan matematikai modell, bármennyire megbuherálnánk is, amelynek a segítségével igazolható volna, hogy ilyen rövid idő alatt a semmiből a helynevek ezrei "magyarosodtak". Főleg annak tükrében, hogy a földrajzi nevek jelentős része régről megmaradt...

@tenegri:

A szógyökökből. Leírtam korábban. Mivel bizonyítod, hogy török?

@Janika: A nyelvtudomány mégsem ezzel teszi, hanem a különböző fák meg méhek feltételezett korokban, feltételezett helyeken történő előfordulásával XD

Finnugor-Uráli-Magyarszkíta szomszédolások.

1. Gravetti kultúra, Európa jégkor.(Közös anyai génvonal)

2. Kurgán vs Fésűs kerámiás, Európa kőkor. (Szomszédolás)

3. Afanaszjevó kultúrán belül.

4. Vaskori Szkíta-Magyarok, manysik ősei

5. Xiongnu hun birodalom.

@blogen: nem tudjuk, hogy a késő avarkori lakosság milyen nyelven beszélt. Arról nem beszélve, hogy a késő avarkori sírok sokkal többen vannak mint a honfoglalónak tartottak. Vékony Gábor 1:100-hoz arányt állapított meg.

Fizikailag képtelenség, hogy egy idegen neveket hordozó, idegen nemzetségneveken hívott, genetikailag és antropológiailag egy finnugor népre sem hasonlító honfoglalók a nyelvünket beszélték volna, sajnálom.

@benzin: Lényegtelen milyen nyelven beszélt a késő-avarkori lakosság, mivel a régészeti anyag szerint csak csekély számban élte meg a honfoglalás idejét, ennek következtében a tizedik századi népességnek egy egészen jelentéktelen 1-5%-os részét alkothatta.

@mondoga: A helynévanyag az annak az esete, amikor konkrétan ott van, hogy "XY nép fiai és leányai itt éltünk". Tehát pontosan tudjuk, hogy milyen nyelven beszéltek egymás között, ha magyar neveket adtak a lakókörnyezetüknek a magyar helynévadás korabeli formáit használva ehhez.

Ezek a magyar helynevek pedig jelentős többségükben új helynevek, tehát jellegüknél fogva szinte biztos, hogy nem volt szláv párhuzamuk. Mi több, egyes területeken abszolút dominálnak, elszórt szláv helynévadásra van csak példa a síkságok nagy részén. Ebből adódóan az is nyilvánvaló, hogy a síkságok jelentős részén nem élt jelentős szláv lakosság, mi több, néhány foltot leszámítva, ezeken a területeken semmilyen szláv lakosság. A magyarok lakatlan földeket népesítettek be a síkságon, és betelepültek a szlávok közé a dombvidékeken és a hegyek lejtőin és völgyeibe/medencéibe.

Közel tíz éve evidencia szintjén tudjuk a feltárt későavar kontinuitás csekély mértékére alapozva, hogy a későavar népesség a magyar etnogenezis Kárpát-medencei szakaszának egy teljesen jelentéktelen eleme volt. A kettős-honfoglalás elméletének alapvetése teljes tévedés volt, a magyar nyelv a IX. század végén a magyar honfoglalókkal érkezett a Kárpát-medencébe, mert korábbi időpont kizárható, mivel semmilyen korábbi kora-középkori bevándorló népesség nem érte meg a magyar honfoglalás idejét az ekkorra már jelentéktelennél számú késő-avar népességet leszámítva.

@blogen: ez nem igaz, sokkal több késő avar kori sír van mint honfoglaló, amire te utalsz az a közös temetkezésű sírok aránya az összeshez képest.

@blogen: még egyszer mondom, minden ismeretlen eredetű nevet ami magyaros toldalékkal van ellátva magyar névnek vettek.

Annak ellenére, hogy pl. Győrffy kijelenti, hogy a 12. századig a személynévi eredetű helyneveink toldalék nélküliek. Így aztán a kárpát medencében mindenhol jelenlevő (ezen könnyű tetten érni a jelenséget) -an -ian végződésű nevek magyar neveknek számítanak, annak ellenére, hogy elvileg ugye toldalékolt személynevek nincsenek a korai helynévanyagban a korai névadási szokások alapján.

@benzin: László Gy. szerint magyarul. A késő avarok vagy fehér-magyarok egy köznépi tömeg avar fennhatóság alatt, amely helyére fekete vagy árpádi magyar vezetőréteg kerül az idegen elemek (morva, bolgár) kiverése után! A késő avar vagy griffes indás nép elkeveredett a helyiekkel és falvakban lakott. A medencei ősnép nyelve is lehetett magyar, de Árpádéké biztosan az volt! Erre utal neveik magyar jelentése mint Árpa, Álom, Előd (bár ez lehetett fogalom is utalva az ősre!), Ügy stb. vagy a gyula (gyullad ige) szakrális tűzgyújtó tisztség, a Kende pedig a Kün (nap törökül, hun szumírul fény-hunyorít igénk innen) és a D kicsinyítés.

A szumír -szkíta kétnyelvűségünk ékes bizonyítéka a nap és huny szavaink különbözősége. Napos a Diadoros mondából ismert szkíta királyfi testvére Pálos mint a rend, vagy a palócok vagy Palac-os szkíta király (későbbi neve). A szkíta nevek egyáltalán nem irániak! Csak magyarul értelmes a gyökük és többnyire görög os végződést kaptak . Nap tehát az égitest míg huny a fénnyel kapcsolatos szavaink gyöke lett. hunyorít, el-huny, huny-ászkodik, hunyad, le-huny-ja szemét stb.

"Tévutas nyelvészet" a cím - de az érvek és ellenérvek rég átcsúsztak a történelem és régészet területére.

Mit számít a magyar nyelvnek, ha megváltoznak sírbolt leletei? Mitől biztos, hogy a másképp temetkezők nem ugyanazon (hasonló) nyelven beszéltek és nem voltak akár féltestvérek?

Mit számít, ha már kevesen voltak is a "késői-avar" jellegű (beltartalmú) temetők? Egy idő után másképp temetkeztek, lehet, hogy parancsra... na és?

Hogy a korai avarok legyőzése után a sírleletek is megváltoztak? Jó. S ez azt jelenti, hogy mind kiirtották őket? Ha azt, akkor bizonyítsd be: hol vannak a tömegsírok? Ha nem azt, akkor meg tovább éltek. S akkor tovább is beszéltek.

Mi köze mindennek ahhoz, hogy mióta beszélnek a KM-ben egy olyan protonyelvet, amiből a szláv-magyar ved / a szláv / a magyar kialakult?

Mi köze a KM beli előnyelv(ek)nek ahhoz, hogy hogyan hívják ma azt a nyelvet, vagy a beszélőit? A 2-4-8-18 ezer évvel ezelőtti elnevezéseiket úgyse írhatták még le sem a rómaiak, sem a bizánciak.

***

Ha az IND-FN nyelvészet állításai ködbeveszők, akkor a nagy hangon ismételgetett jelmondatuk ellenére: "a genetikának és a nyelveknek nincs közük egymáshoz" - mindig a történelmi-régészeti témákra csúsztatják át a társalgást. Miért biztos, hogy a korai / késői avarok nem magyarul beszéltek, ha (állítólag) nem ismerjük a nyelvüket? Pláne, hogy nem is ugyanazok. A héber avar = átmenő, folyón átkelő, elkötöző, elmúló. Egyszerű: a környezet átvonulóknak nevezte az átvonulókat.

Ablak (magyar) - oblok (szlovák). Okno (orosz) - ikkuna (finn). Persze, ami nem illik bele az előregyártott nyelvcsaládokba, az csak jövevényszó lehet. Ugyanaz a közös előnyelv - az nem! Most akkor az orosz, vagy a finn vette át az ablak szót a másiktól?

@benzin: Mégegyszer írom: a késő-avarkori temetőkben a temetkezéseknek végük szakad a kilencedik század során kevés kivételtől eltekintve és az esetek jelentős részében nincs semmilyen párhuzamos hagyomány sem, ami valamilyen kulturális változásra utalna (ahol van, mint a Dunántúlon, ott a kereszténység felvételével és elszlávosodással együtt járó változásokhoz köthető a Római (germán) birodalom keretei között. Ezenkívül a törzsnévi és pszeudo-törzsnévi helynevek, a puszta személynévi eredetű helynevek, a különféle magyar szavakból képzett és képzetlen eredetű helynevek egy része és más hasonló esetek azok, melyek a tizedik századba visszavezethető magyar helynévanyagot alkotják. Ráadásul az Árpád-kor és a honfoglalás kora sok tekintetben nem választható szét a helynévadásban. Ezeknek a helyneveknek a sűrűbb elterjedése összefügg a magyar köznép jelenlétét jelző leletanyagokkal, mint a cserépbográcsok, félig földbe ásott lakóházak, S végű karikák, stb. leteivel temetkező népességgel és erre a területre esik a magyar nomád arisztokrácia "klasszikus honfoglaló" névvel jelölt temetkezési hagyományának java is. Van egy egyidejűség itt a névadásban, a temetkezésben és a kultúrában. Na ezt nevezhetjük magyarnak a tizedik században.

És ez nem áll összhangban a késő-avar kor szlávként nem, vagy inkább nehézkesen azonosítható régészeti kultúrájával:

"A korszakot dinamikájában bemutató településtörténet kiindulópontja becslésen alapul: a nemrég (és ismét) elindított avar kori és magyar honfoglalás kori, illetve Árpád-kori lelőhelykataszterek alapján körülbelül 3000 lelőhellyel számolhatunk a 7. század vége/8. század eleje és a 11. század vége között, amelyből körülbelül fele-fele arányban oszlik meg a késő avar kori lakossághoz, illetve a honfoglalás kori, majd államalapítás kori magyar népességhez kapcsolható lelőhelyek száma. A 8–11. századi temetkezési helyek számához képest az alább fölsorolt lelőhelyek száma – már ahol eddig egyáltalán felmerült az azonos temető közös használatának kérdése – meglehetősen csekély, azaz semmiképpen nem mondható általános érvényűnek."

Szentpéteri József: Kritikai megjegyzések az avar-magyar asszimiláció kérdésköréhez

@blogen: Látom, nem érted.

Azt írtam, hogy annyi a tény, amennyi az adatbázisban található. A magyar helyneveket magyar nyelvűek, a szláv nyelven értelmes (értelmezhető) helyneveket szláv nyelvűek adhatták.

Minden egyéb csak spekuláció.

Mivel a kérdés alapvetően az, hogy a magyar nyelv a honfoglalókkal érkezett-e a KM-be, vagy már korábban is jelen volt, azt kellene bizonyítanod, hogy a honfoglalók magyar nyelven beszéltek. Erre az általad választott érvelés alkalmatlan.

Ha azoknak van igazuk, akik szerint magyar nyelven beszélők a honfoglalást megelőző időkben már jelen voltak a KM-ben, akkor ezeknek a helyneveknek a névadói is lehettek ezek a népek, világosabban fogalmazva az avarok egy (magyarul beszélő) része.

Nyilván ugyancsak lehetett névadó a honfoglalóknak a magyar nyelvű része, illetve későbbi alapítású település esetén ezek v. azok leszármazottai, utódai.

Ami a honfoglalókat illeti, a források - ha egyáltalán említik, - a honfoglaló "magyarokat" török(ös) nyelvűnek mondják. Ha nincs ebben tévedés, akkor ez az állítás valószínűleg a honfoglaló elitre vonatkoztatható. (Nagyon nehéz lenne a bizánciakat azzal vádolni, hogy fogadtak egy küldöttséget, akiket következetesen türköknek neveztek, de nem tudták, milyen nyelven beszéltek.)

Szóval a térképek és diagramok csak tudományos mezbe öltöztetett silány spekuláció eredményei.

@blogen: Akkor én is még egyszer mondom: nem igaz. :-)

Fárasztó volna minden egyes csúsztatásod elemzése, legyen elég itt annyi, hogy Szentpéteri se azt mondta, írta, amit kiollóztál, hanem lényegében inkább az ellenkezőjét, csak "politikusan" ollóztál.

A 2013-as őstörténeti konferencia előadói gyakorlatilag egyöntetűen azt hangsúlyozták, hogy a honfoglalás vitás kérdéseiben továbbra se dőlt el semmi, szó sincs semmiféle evidenciáról, se tíz, se húsz, se akárhány éve. Sőt, jól érzékelhető tendencia, hogy egyre több kutatás erősíti a másik lehetőséget, egyszerűsítve László Gyula igazát. Annyi viszont igaz, hogy döntő, áttörő bizonyíték még nincsen...

www.btk.mta.hu/magyar-ostorteneti-temacsoport-hu/tudomany-es-hagyoma

Nekem semmit nem kell bizonyítanom, te állítasz dolgokat, neked kell bizonyítanod azokat. Én felhívtam a figyelmet arra, hogy a későavar kontinuitás minimális volt, és a sík vidékeken domináns volt a magyar helyneveket adó és honfoglalókhoz köthető kultúrájú népelem a tizedik században. Ha ez neked nem tetszik, az a te bajod, de ezzel már nem tudsz mit kezdeni, pont a kettős-honfoglalás elmélete miatt fókuszáltak a kutatók az elmúlt évtizedekben a kilenc-tizedik század népesedési viszonyaira és váltak ezek a tények egyértelművé. Abból kell kiindulnod, hogy most már nagyjából véglegesen nincs más lehetőség, mint az az erős hipotézis, hogy a magyar nyelv a magyar honfoglalókkal érkezett. Minden más elképzelés a tényekkel, vagy a józan ésszel ellentétes spekuláció lenne.Ezenkívül pontosan ott a Szentpéteri dolgozatban a lényeg: az avar kontinuitás minimális volt. Erre perdőntő bizonyíték a kontinuitásra utaló nyomok majdnem teljes hiánya a maroknyi részben vitatható kivételt leszámítva.

Ha habókos elméleteid voltak, akkor itt az ideje, hogy feladd őket, mert az avarok itt már biztosan nem közvetítették nekünk a nyelvüket. Szerencsésnek mondhatta magát az a honfoglaló, aki életében ha egy élő avart látott a saját szemével.

És mindezt (hogy a kétféle avarok semmiképpen nem beszélhettek magyarul), az bizonyítja, hogy

1. a külföldi szerzők avar néven említik őket - hát az nem magyar,

2. az avarokra jellemző temetkezés, a csecsebecsék, haszn. tárgyak másfélékre cserélődtek fel.

Az sem jelentene semmiféle bizonyítékot a NYELVRE, de most már érdekes: milyen a fenotípus (csontváz) és a genetika a korai avaroknál és a késői avaroknál? Mert a szláv és a "honfoglaló" típust, gondolom már mindenki ismeri.

@mondoga: Szoke Bela Miklos mostanaban azt mondogatja, hogy a magyarok mar a 9. szazad kozepen megkezdtek a betelepedest a Karpat-medencebe.

@blogen:

"Ezenkívül pontosan ott a Szentpéteri dolgozatban a lényeg: az avar kontinuitás minimális volt. "

*-

Hm, az MTA BTK TTI konferencián viszont pont ő mondta: semmi nem támasztja alá azt, hogy az kizárólag az írott forrásokra támaszkodó történettudomány és a nyelvészet kihalasztja az avarokat a honfoglalás előtt ... :)

@blogen:

"mint az az erős hipotézis, hogy a magyar nyelv a magyar honfoglalókkal érkezett. "

*

Az a baj, hogy az echte honfoglaló leletek (lovas temetkezős, szablyás-tarsolylemezes) nem ismertek, vagy csak igen kis számban olyan KM-i régiókban, ahol mindmáig a magyar a domináns nyelv. Pl. a Dunántúlon.

Az S-végű hajkarika meg sajna nem etnikumjelző: egész Kelet-Eu-ban előfordul, tehát gusztus kérdése, hogy leigázott szlávnak nézzük (mint tették ezt Szőke Béla előtt), vagy honfoglaló magyar köznépnek...

@blogen:

A Kniezsa-térképre hivatkozni 2014-ben eléggé necces. Egy közel 80 évvel ezelőtti kutatási eredményt mutat, ráadásul Kniezsa torzított az adatfeldolgozás során, mert a kérdéses terminológiákat szépen berakta a szlávok közé (pozitívan elfogult volt), plusz ekkor mindenki azt tartotta, hogy az avarok elszlávosodtak.

Rámutatok egy, a Kniezsa-térkép egyik jellegzetes, korából adódó hibájára:

Az erdélyi bolgárokat egyszerűen bepakolta a bolgárszlávok közé. Holott pont az 1960-as évekbeli kutatások mutatták ki, hogy az erdélyi bolgárok jelentős része nem szláv, hanem bolgártörök volt (maroskarnai, csombordi temetők).

@bloggerman77: Egy komplex leletanyagról írtam, nem egyéni leletekről. Ha minden együtt van, beleértve a kisebb-nagyobb az arisztokrácia stílusát követő ékszereket, fegyvereket is, akkor ők a magyar köznép.

@bloggerman77: Amíg nincs jobb, addig a Kniezsa térkép több mint tökéletes, mivel:

@bloggerman77: Szentpéteri írja azt is, hogy a létező kontinuitás gyenge és esetleges volt és bár az avarok nem haltak ki, de továbbélésük nem jelentős. Éppen ez a lényeg, a kontinuitás létezik, de csekély.

És lemaradt, de itt vannak a magyar elit lovastemetkezései a Kárpát-medencében:

s27.postimg.org/yj2k0yyar/image.jpg

Ez az ún. "klasszikus honfoglaló" leletanyag elterjedése.

A felnőttkori tejemésztés. Témába vágó cikk:

antalvali.com/hirek/bioguzuk-vagyunk.html

Szerintem téves az a felfogás, hogy elválasztható a kisgyerekkor után is tejemésztők és az egyáltalán nem emésztők tábora. Köztük, az én véleményem szerint hatalmas tömegek HOZZÁSZOKNAK a tejhez és kész. Példák: kisgyermekkori vonatkozásaim felderíthetetlenek, mert migrénesnek születtem, ami hányásokkal, stb. is jár. Jó. Viszont amióta emlékszem, azóta nagyon jó nekem a tej. De az összes gyerekem azonnal hasmenéses lett, amikor elválasztottam őket és higított tehéntejes kajákra tértünk át. Egy kis súlyvisszaesés, megijedés - erre "kititráltam", milyen összetételű kaja jobb nekik - a továbbiakban nem volt probléma. De a nagyszüleim (Vas megye) sose ittak friss tejet. Maximum hűtött aludttejet. Ált. az ottani falusiak is így szokták. Egyszer meg is kérdeztem, miért? Az csak gyerekeknek való, felelték. Diploma ott nem volt, hogyhogynem maguktól tudták.

Tovább. Ha rendben vagyok a gyomrommal, mindenféle tejes dolog jó. De ha valami miatt felborul az egyensúly - gyomorrontás, hasmenés, s könnyű ételnek tejet ajánlottak - még egy hét mulva sem nem állt helyre a rend. Hasmenés napokig. Már semmit sem ettem, hogy végre leálljon (csak tejecskét:-), hát akkor se. (Orvoshoz - ilyen semmiségek miatt pláne nem - nem szoktam járni.)

Végül megtanultam, hogy a tej mégse jó nekem se "savlekötőnek", se könnyű ételnek, stb. hanem ilyenkor más folyadék kell (legjobb a tiszta víz). Melyik orvos tanul az egyetemen az átmeneti állapotokról, a részleges, vagy később-hozzászokós tejemésztés képességéről - ami valszeg a nagy többségre jellemző? Semelyik.

Szóval ez se működik a genetikai felmérések céljaira. Hogy vagy tejemésztő valaki, vagy nem az.

@Krizsa:

A laktózérzékenység vagy laktózintolerancia a laktóz, egy a tejben és a tejtermékekben megtalálható cukorféle lebontásának a képtelensége. Ennek oka a lebontáshoz szükséges laktáz enzim hiánya vagy alacsony szintje. Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség 75%-a nem képes teljes egészében lebontani a tejcukrot.[1] Ez az arány Észak-Európában 5, míg Dél-Európában 71%, de egyes ázsiai és afrikai országokban akár 90% is lehet.[2]

antalvali:

Négy éve jöttek csak rá, hogy az afrikai pásztorkodó népek szervezete egy másik, körülbelül 3–6 ezer éve kialakult mutáció segítségével jutott az észak-európaiakéhoz hasonló előnyökhöz. Az afrikai génváltozat ráadásul az érintett törzsek körében még az evolúciós léptékkel mérve viharos gyorsasággal hódító, mintegy 9-10 ezer évvel ezelőtt kezdődött európai mutációnál is sebesebben terjedt el.

Abból, hogy a 8. századi temetők elterjedése és a 11–13. századi magyar helynévadású területek egybeesnek, nem feltétlenül következik az, hogy a 11. században itt magyarul beszéltek – mint azt könnyen feltételezhetjük. Hogy ez valószínűsíthető legyen, az összekötő kapcsokat is meg kell találni. A fenti összefüggés legfeljebb arra elég, hogy elfogadjuk: a 8. századi népesség nagy tömege nem szláv nyelven beszélt (ellenkező esetben ugyanis a szláv hely névadású területeknek sokkal nagyobbaknak kellene lenniük.

www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/81-02/ch01.html

@bloggerman77: „A Kniezsa-térképre hivatkozni 2014-ben eléggé necces.” Mit ajánlasz helyette?

Egyébként az mindenkinek megvan még, hogy ez a cikk a mongol és a magyar 18-19. századi rokonítási kísérleteiről szól, nem a Kárpát-medence 7-12. századi etnikai viszonyairól?

@SzabírHunOgur: "A nyelvtudomány mégsem ezzel teszi, hanem a különböző fák meg méhek feltételezett korokban, feltételezett helyeken történő előfordulásával "

Hm.. ez érdekes, ezt még nem hallottam. Esetleg tudsz linket adni, ahol a nyelvtudomány a méhek előfordulásával foglalkozik?

Azért abban szerintem mindketten egyetérthetünk, hogy a nyelvészet a definiíciója szerint a nyelvekkel foglakozik. A fákkal, méhekkel foglalkozzanak a méhészek és a botanikusok.

Ha a fenti állításod igaz, akkor az már nem lehet nyelvtudomány.

Viszont a nyelvek közötti kapcsolat kereséshez, meg pontosan a csak erre van szükség és nem többre. És ezzel csak és kizárólag a nyelvek közötti kapcsolatot lehet vizsgálni, nem többet. A nyelvi kapcsolatból nem következik a biológiai és fordítva sem. Ezért visz félre, ha nyelvi kapcsolat keresése közben génekkel, és DNS markerekkel kezdünk foglakozni.

@Fejes László (nyest.hu): "Egyébként az mindenkinek megvan még, hogy ez a cikk a mongol és a magyar 18-19. századi rokonítási kísérleteiről szól, nem a Kárpát-medence 7-12. századi etnikai viszonyairól?".

Na igen, ez mondat a lényeg. Azt feltételezem, hogy sokan el sem olvassák a cikket, hanem élből reagálnak.

Ha elolvasnák kiderülne, hogy itt nincs szó semmi másról csak nyelvi összehasonlítási kísérletről. Nincs szó együttélésről, szomszédolásról, hun és török birodalomról, DNS markerekről stb.

@Fejes László (nyest.hu): Azert "ostorteneszkedik" itt mindenki,mert sajnos nincs szinvonalas es megfelelo magyar interntetes forum ezen temak kibeszelesere. A NYEST viszont erintolegesen sokszor hoz le magyar ostortenethez kapcsolodo aranylag szinvonalas cikkeket, ami sokszor megfelelo vitaindito alap.

En speciel orulnek ha "kijonne" egy-ket nyelvesz az elefantcsont toronybol es megirana itt a NYEST-en egy cikksorozatban, hogy mit gondolnak az avarok nyelverol, az avar-magyar-(hun) kapcsolatokrol es ezen problematikak nyelveszeti vonatkozasairol. Eleg csak Kiraly Peter vagy Feher Bence felveteteseire gondolni. Mi van ha "bukik" Arpadek magyar nyelve? (azert eleg sok erv szol amellett hogy torok nyelvuek voltak)

Nem hiszem hogy leragott csont a tema.

@Fejes László (nyest.hu):

Ezt miért pont nekem írtad? Kettő hozzászólás volt offtopik, itt meg egy rakás más off hsz másoktól.

@fakir:

Ott a pont.

@Fejes László (nyest.hu):

Értem.De azt már kevésbé,hogy hogy lehet megmagyarázni a nyelvi jelenségeket más kutatási területektöl elszigetelten.Lehet,hogy pl.a magyar-mongol nyelvészeti kérdések megértésében az embertan is segíthet?Fóthi Erzsébet a Kárpát-medencébe több hullámban érkezö jelentös mongóliai eredetü mongolid-mongoloid népességröl beszél.A felvétel minösége nem valami jó,de érdemes végignézni.

videotorium.hu/hu/recordings/details/5956

Speciel az avarok kapcsán felmerülhet, hogy egy részük talán mongol nyelvet beszélt. Erre gyanút ad, hogy az avar népességnek volt egy szűk, de nagyon mongoloid rétege. Persze ők lehettek törökök is. Ugyanakkor az avar nyelvhez gyakorlatilag a környező szláv nyelvek korai török jövevényszavain keresztül vezethet az út.

@blogen:

Gondolom látod, hogy Vas megyében 2 azaz kettő lelőhely van feltüntetve, Zalában a Keszthelyi-medencére koncentrálódnak a magyar leletek, Somogyban is a Balaton melléke mutat honfoglaló leleteket (máshol a megyében nincs).

Ezek a területek maszív magyar nyelvi tömbök voltak a középkorban. Ha pl. Vas megyében kettő magyar sír ismert, akkor ez a gyér népesség hogyan tudott asszimilálni?

Ráadásul a betett térképed is hamisít, mert 200 év leleteit veszi egy kalap alá - ugye jól sejtem, hogy csak a piros pöttyök az igazi, általában magányosként elkönyvelt honfoglaló sírok? :)

@Janika: A nyelvtudomány kapcsolatokat tár fel ez igaz, de azt se feledd hogy ha nem akar akkor meg nem tár fel, lásd kihalt nyelvek, valamint azt, hogy ki volt az átadó és az átvevő manipulatív módon felcserélte! A DNS lézerfegyver, de azzal is lehet manipulálni pl Raskó urali bélyegei a honalapítók közt ugyanúgy megtalálhatóak a Xiongnu minták között, erről nem beszél!

@blogen: Az avarok nyelvéről már több spekuláció volt, török, mongol és tunguz nyelvűséggel egyaránt meg voltak gyanúsítva, de még iráni is felmerült (meglehetősen hasonlít a dolog a hun nyelvvel kapcsolatos ötletekre). Nehézsége a dolognak, hogy nincs számottevő avar nyelvemlék, amiből különösebb következtetések levonhatók lennének, s hogy az sem egyértelmű, hogy egy vagy több nyelvről lehet szó.

Mondjuk talán ezért:

enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/novenytn.jpg

www.tortenelmitar.hu/images/Terkeptar/1000karpatm.jpg

www.erdeszetilapok.hu/archimages/1996/7/1996_3-12-100.jpg

Zala majdnem teljes területe zárt erdő volt. Amúgy itt van a Kniezsa térkép és a klasszikus honfoglaló leletek elterjedése:

s27.postimg.org/cl6376jab/kniezsamegelit.jpg

@bloggerman77: "Ha pl. Vas megyében kettő magyar sír ismert, akkor ez a gyér népesség hogyan tudott asszimilálni?"

Azt mondjuk fel nem tudom fogni, hogy hányszor kell még hangsúlyozni a "klasszikus honfoglaló" sírok azok gazdag sírok. Olyan hülyeséget mondasz, mintha azt mondanád, hogy lehet, hogy majd a huszonegyedik század második felében Hódmezővásárhely lakosságának többsége magyarul beszélt, miközben a század elején, mindössze három családé volt ott minden trafik, az Audi-k és a város körül a földek többsége? Vajon hogy asszimilálta ez a néhány klasszikus politikuskultúrát hordozó személy a többséget?

Na hogy?

@blogen:

Zárt erdő. Persze. A Hóman-Szegfű-féle térkép szerint a KM úgy nézet ki, mint a szibériai tajga.

Ezzel szemben egymással gyakorlatilag összeérő aprófalvak jellemezték a KM teljes területét, az egyes falvak között nem volt több 2.5-3 km-nél.

@blogen:

Mert köznép nélkül nem lehet asszimilálni senkit.

@bloggerman77: Ja, az Árpád kor végén. Ezenkívül tényleg itt az ideje, hogy megismerkedj a népes tizedik századi magyar köznéppel!

@Janika: "Hm.. ez érdekes, ezt még nem hallottam. Esetleg tudsz linket adni, ahol a nyelvtudomány a méhek előfordulásával foglalkozik?"

SzabírHunOgur bizonyára arra akart utalni, hogy a finnugor nyelvek őshazáját (az alapnyelv beszélőinek lakhelyét) az egyes nyelvekben előforduló közös eredetű növénynevek, illetve ezen növények elterjedési területének összevetésével próbálták meghatározni (a növénytakaró változása miatt régebbi korokra pollenanalízissel vizsgálva). Természetesen ez a vizsgálat nem nyelvi kapcsolatok bizonyítását vagy megállapítását szolgálta, ahogy azt SzabírHunOgur próbálta sugallni.

@blogen linkje: s27.postimg.org/cl6376jab/kniezsamegelit.jpg

Az életben nem láttam még ilyen térképet, egyébként sem törődtem sokat a történelemmel.

PUSZTÁN a mássalhangzó vázak hasonlításából már évekkel ezelőtt jöttem rá, hogy a szláv-magyar, az biztosan ugyanaz volt. Ugyanaz a nyelv. Ráadásul az öregebb változata nem is a protomagyar volt, hanem inkább egy szlávos, mássalhangzó torlasztó előnyelv. Szláv jövevényszavak! Egy frászt. Ugyanazok a szavak.

S még ez volna még a legegyszerűbb része a magyar nyelv történetének. De sajnos ez csak a legújabb része. Ami megelőzi (pl. az avarok, és az azok előttiek) az lesz az igazi feladat. Igen, legalábbis az avarok kvázi-magyarul beszéltek. Délies-magyarul, pl.: Aba. Mivel a mai nyelvtanok még sehol se voltak - minden ragozó nyelv elég hasonló volt. Még nem is láncragozók voltak, csak "röviden-ragozók" Az egy-mássalhangzós ragok pedig kozmopoliták (közel ugyanazt jelentik minden nyelvben). A koranyelvtanok, archaikus nyelvtanok feltárása a NYELVTUDOMÁNY feladata lett volna. Vagy 1OO éve - lett volna.

De azt se tudja, hogy mi az.

@Krizsa: Blogen ezzel nyomul a nemzetközi zsidó fórumon is, csakhogy ez már Szt Isti utáni állapot! A honalapításkor itt nemigen élt szláv, pár sziget úszkált nekik és kész.

Felmerült az asszimiláció.Több formája lehetséges.Lehet vallási,kulturális,nyelvi,többségi...

A magyarság esetében ez fogas kérdés.Olyan sokrétü,összetett,hogy tulajdonképpen ebböl él a tudomány.

Ezért kellene örülni minden tudományág minden kis eredményének.

@blogen:

"Ezenkívül tényleg itt az ideje, hogy megismerkedj a népes tizedik századi magyar köznéppel!"

>>

Akikről, mint írtam, nem lehet eldönteni, hogy kik voltak; hiszen, mint már szintén írtam, az S-végű hajkarikásokat Szőke Béla előtt szimplán leigázott szlávnak tartották, és csak Szőke Béla utántól ők a magyar köznép.

Ugyanis az S-végű hajkarika egész Kelet-Eu-ban elterjedt.

@bloggerman77: És hatalmas hülyeséget írtál, mivel a köznépi temetőket alapvetően a szegényesebb leletanyag választja el az elit kis sírkertjeitől, sírjaitól. Ám ez a szegényes leletanyag csak részben képviseli a helyi avar és szláv eredetű hagyományok szintézisét, mivel döntően a honfoglaló elit kultúrájának egy verziója.

Arra pedig pont a szláv országok régészei hívták fel a figyelmet, hogy nem lehet szlávnak tekinteni ezeket a temetőket:

jegyzet-tetel-puska.hu/jegyzet-jegyzetek/a-koznepi-temetkezesek-jell

Az S végű karikák pedig a Kárpát-medence területének nagyobbik felén a tizedik században terjedtek el, pont a magyar köznép divatjaként. Tényszerű, hogy a morva végeken nehézkes önmagában etnikumjelzőként használni, de az Alföldön és pláne Erdélyben már épp ellentétes a helyzet!

@blogen: Az avaroknak több ága ismert a JuanJuanok mongolok és részben türkök a heftalita Hun várkonyok pedig Magyarok voltak. Pseudo avari.

@blogen:

Azok nem köznépi temetők, hanem a szanlyás-tarsolylemezesek kíséretének tagjainak temetői. Az egyszeri földtúró honfoglalóknak nincs nyoma, pedig nagyon szerették volna megtalálni őket.

Afölött is elsiklasz, hogy az általad beidézett anyagban is leírják: a korábbi hiányos(abb), de a felső réteghez kulturálisan köthető temetkezések a 10. században válnak egyre szegényesebbé, válnak köznépivé.

Itt viszont arról vitatkozunk, mi szerint 896-ban volt-e ilyen köznép.

@SzabírHunOgur: Köszönöm. A genetikai vonalhoz annyit tudok, hozzátenni, (a belinkelt vizsgálat szerint) a mai magyarok legközelebbi rokonai a (mai) lengyelek, horvátok, ukránok. Mindezt 40.000 évre visszamenően európa területén! A székelyek, és szlovákok meg gyakorlatikag megkülönböztethetetlenek a magyaroktól. (egy kutató egy magyar egy szlovák és egy székely ember génjeit vizsgálva nem tudná jobban megkülönböztetni őket, mintha csak vaktában tipplelne.) Azaz a genetika igazolja a földrajzi közelségből eredő génáramlást.

Egyedül a nyelveink különbözőek. Azt meg gének útján nem lehet vizsgálni.

források:

epa.oszk.hu/02300/02387/00002/pdf/%C5%90si%20Gy%C3%B6k%C3%A9r_2012_2

www.mszgyms.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=144

@Janika: Ez a Semino féle tanulmány, a magas R1a1 el ami kurgán-szkíta marker. Igen a tót is magyar nép, Varga több mint ezer magyar gyökű szót tipizált, a top 20 vezetéknevük is magyar. A lengyel szarmata nép a horvát is ami a magyarral azonos, alánok fejedelme Duló.

@bloggerman77: Ezek a hatalmas köznépi temetők. Kíséretnek egy kicsit sokan voltak. :D

Ja, és itt az ekevas a borsodi földvárt, annak területén közvetlenül megelőző leégett tizedik századi faluból, na ezek viszont az a bizonyos kíséret voltak, a kőalapú lakóház mutatja, hogy az elithez tartozó személyiség is élt a faluban:

mek.oszk.hu/12900/12962/12962.pdf

Ha elolvasod a linkelt tanulmányt, akkor láthatod, hogy a köznép kultúrája alapvetően a kilencedik századi sztyeppére vezet vissza az kerámiaművessségtől a zablákig. Csak a miheztartás végett, még egy darab odaégett gulyást is találtak. A háziasszony mentségére legyen mondva, hogy a faluval együtt kozmált oda.

@blogen:

@bloggerman77:

regeszet.elte.hu/uploads/File/siklosi/lango_siklosi_2013.pdf

@blogen: El vagy tévedve, kiscsákó! Nekem nincsenek elméleteim, se habókosak, se habóktalanok. Azok neked vannak.

Amit nekem bizonyítanom kellett, azt megtettem. A konferencia anyagának linkelésével bemutattam, hogy hazudozol.

Érdemi vitára alkalmatlan vagy, mert minél többször lebuktatnak, annál agresszívabb hazudozással válaszolsz.

Részvétem bloggerman77 olvtársnak és sorstársainak... :-)

@Janika:

Kár ezeken a vizsgálati eredményeken vitatkozni,mert rég elavultak.Csak két példa:az a bizonyos 40.000 év mára 4.000 évre zsugorodott,az R1a1-röl pedig kiderült,hogy rengeteg leágazása van,tehát nem közeli rokona mindenki mindenkinek.Ha naprakész anyag kell,angolul találsz.

R1a L62/M513/PF6200, L63/M511/PF6203, L145/M449/PF6175, L146/M420/PF6229

• • • R1a* -

• • • R1a1 M459/PF6235, L120/M516/PF6236, L122/M448/PF6237, Page65.2/PF6234/SRY1532.2/SRY10831.2

• • • • R1a1* -

• • • • R1a1a M512/PF6239, L168, L449/PF6223, M17, M198/PF6238, M514/PF6240, M515

• • • • • R1a1a* -

• • • • • R1a1a1 M417, Page7

• • • • • • R1a1a1* -

• • • • • • R1a1a1a L664/CTS7083/S298

• • • • • • R1a1a1b S224/Z645, S441/Z647

• • • • • • • R1a1a1b* -

• • • • • • • R1a1a1b1 PF6217/S339/Z283

• • • • • • • • R1a1a1b1* -

• • • • • • • • R1a1a1b1a Z282/S198

• • • • • • • • • R1a1a1b1a* -

• • • • • • • • • R1a1a1b1a1 M458/PF6241

• • • • • • • • • • R1a1a1b1a1* -

• • • • • • • • • • R1a1a1b1a1a L260/S222

• • • • • • • • • • R1a1a1b1a1b CTS11962

• • • • • • • • • • • R1a1a1b1a1b* -

• • • • • • • • • • • R1a1a1b1a1b1 L1029/S4554

• • • • • • • • • R1a1a1b1a2 Z280/S466, S204/Z91

• • • • • • • • • • R1a1a1b1a2* -

• • • • • • • • • • R1a1a1b1a2a S205/Z92, S344/Z660, S446/Z661

• • • • • • • • • • R1a1a1b1a2b CTS1211

• • • • • • • • • • • R1a1a1b1a2b* -

• • • • • • • • • • • R1a1a1b1a2b1 P278.2

• • • • • • • • • • • R1a1a1b1a2b2 L784

• • • • • • • • • • • R1a1a1b1a2b3 CTS3402/S3361

• • • • • • • • • • • • R1a1a1b1a2b3* -

• • • • • • • • • • • • R1a1a1b1a2b3a L365/S468

• • • • • • • • • • • • • R1a1a1b1a2b3a* -

• • • • • • • • • • • • • R1a1a1b1a2b3a1 F2686

• • • • • • • • • • • • R1a1a1b1a2b3b L366

• • • • • • • • • • • • R1a1a1b1a2b3c L1280

• • • • • • • • • R1a1a1b1a3 S221/Z284, S443/Z289

• • • • • • • • • • R1a1a1b1a3* -

• • • • • • • • • • R1a1a1b1a3a L448/S200

• • • • • • • • • • • R1a1a1b1a3a* -

• • • • • • • • • • • R1a1a1b1a3a1 CTS4179

• • • • • • • • • • • • R1a1a1b1a3a1* -

• • • • • • • • • • • • R1a1a1b1a3a1a L176.1/S179.1

• • • • • • • • • • R1a1a1b1a3b Z287/S223, S345/Z288

• • • • • • • • • • • R1a1a1b1a3b* -

• • • • • • • • • • • R1a1a1b1a3b1 CTS8401

• • • • • • • • • • • • R1a1a1b1a3b1* -

• • • • • • • • • • • • R1a1a1b1a3b1a S201/Z87, S342/Z88

• • • • • • • • • • • R1a1a1b1a3b2 CTS8277

• • • • • • • • • • R1a1a1b1a3c CTS4027

• • • • • • • R1a1a1b2 Z93/F992/S202

• • • • • • • • R1a1a1b2* -

• • • • • • • • R1a1a1b2a Z94/F3105, S340, L342.2/S278.2

• • • • • • • • • R1a1a1b2a* -

• • • • • • • • • R1a1a1b2a1 L657/S347

• • • • • • • • • • R1a1a1b2a1* -

• • • • • • • • • • R1a1a1b2a1a Y7

• • • • • • • • • • R1a1a1b2a1b Y6

• • • • • • • • • R1a1a1b2a2 Z2124

• • • • • • • • • • R1a1a1b2a2* -

• • • • • • • • • • R1a1a1b2a2a Z2123

• • • • • • • • • • R1a1a1b2a2b S4576/Z2122

• • • • • • • • • • • R1a1a1b2a2b* -

• • • • • • • • • • • R1a1a1b2a2b1 F1345

• • • • • • • • • • • • R1a1a1b2a2b1* -

• • • • • • • • • • • • R1a1a1b2a2b1a CTS6/S3403

• • • • • • • • • • • • R1a1a1b2a2b1b F2935

• • • • • • • • • • • R1a1a1b2a2b2 Y57

www.isogg.org/tree/ISOGG_HapgrpR.html

@mondoga: Látom nehezen fogadod a fejleményt, hogy a késő-avar népesség továbbélésére nem tudsz építeni semmilyen elméletet, mert a kontinuitás elhanyagolható volt.

@blogen: Anonymous : "és a nagy számban összegyűjtött parasztsággal a Boldva vize mellett várat építtetett; ezt az a nép Borsodnak hívta"

Van egy érkező Bors vagy Bars nevű emberünk, akinek a várát a helyik hívják magyar raggal Borsodnak.

Érdekes lenne ha ugyanez a Bors/Borsa név az északi szláv nyelvekben Barc/Barca, a délszlávoknál meg Barcs/Barcsa lenne.

@benzin:

Nem értek hozzá,egy török szerint a bars meg ennek kül. formái egy türk népcsoport nevét örzik.BARCELONA,BARSEBÄCK Svédországban és sorolja,mind ebböl erednek.Meredeknek tünik,de csak mai szemmel nézve.A régi skandináv hagyományban-általában a germánban- Attila neve Atle,az ösi föistenük Odin pedig Uldin,Attila ükapja volt.Ez lehet a magyarázata a svéd "asagudarna" hagyománynak is.

Legyinthetnénk rá,de egy fiatal norvég régész-antropológus ásatásai kapcsán kijelentette,hogy a hunok eljjutottak Skandináviába és nagy hatással voltak a társadalmi életre.Ugyanezt erösíti meg az a történészi megállapítás,hogy a nyugati feudalizmus a német neveket felvevö hun elökelök hatására jött létre.Elnézést kérek,amiért nem mellékelem a forrásokat-egyébként valahol megvannak-de most nincs türelmem ezer izét végignézni

blogen: "[a régészek] még egy darab odaégett gulyást is találtak. A háziasszony mentségére legyen mondva, hogy a faluval együtt kozmált oda."

----

Nincs annál kellemesebb, mint amikor szórakozva tanul az ember.

@okeyo: valaki azon is szórakozik, ha lakóházakat ágyúznak...

avar Baian az hun Bős (mint ahogy az az ashkatan szótárban 'bai bő baiün bőven baijum bőség' és az arvisurában is van. VÉLETLENÜL, hogy ne legyen tévedés)

@istentudja:

"Nem értek hozzá,egy török szerint a bars meg ennek kül. formái egy türk népcsoport nevét örzik."

**

Akkor minek égeted magad, ha nem értesz hozzá? A Barsz szó azt jelenti: párduc. Ez került át az oroszba is, ugyanebben az alakban.

@benzin:

"Van egy érkező Bors vagy Bars nevű emberünk, akinek a várát a helyik hívják magyar raggal Borsodnak.

Érdekes lenne ha ugyanez a Bors/Borsa név az északi szláv nyelvekben Barc/Barca, a délszlávoknál meg Barcs/Barcsa lenne."

**

Borsod megye neve középkor végéről adatolt, az Árpád-korban Borsova, Barsova néven ismerték. A szláv birtokos eset a név végén mutatja, kiket gyűjtött össze Bors vezér várat építeni... :) (Gyengébbek kedvéért: Borsova = Borsé)

@fakir:

Eben a tanulmányban is az olvasható, hogy az elszórt leleteket is mutató térkép szerint a Dunántúlon pl. Somogy megye Balaton melléki részén vannak honfoglaló sírok.

Egy másik tanulmányban Vas megye kapcsán konkrétan megfogalmazták: a megye területén a honfoglaló népesség megjelenése 955 előtt nem adatolható... Ha ilyen későn jöttek, hogyan tudtak asszimilálni, hiszen 100 év múlva itt már magyarok éltek...

@bloggerman77: az -ov nem csak szlávban vane. a végin a -a főnévképző mint a -u. (aztán férfitulajdonjelző lett)

az ov:

magajov magából, magától

meilov melyből

nutov szükségből

...

a Bars az Bar(ogh) Barshigh (Bárs/B4rsh/Xᛩᚺⴷⵜᚣᛝ, Athira hadtársa) jelentése bársony/párduc

Borsod pedig (Botond kortásra?)

borsot tör borsódzik sava-borsa

...

Odin szvsz →ogyin → egyin (vareg→szláv)

jedin-i

aztán az a kérdés h barashi v boroshi a hideoshi

...

Vas megye előtt

Karinthia

Avar birodalom délszláv vidéke (gótoktól szerzett) a bajorok szerzik meg 800-850 után

az egyház terjedése után a nemtomelyik (salzburg?) érsekség alá tartozott

Bulcsú törzsével határos terület (Savaria - Sabaria(szombathel)

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6d/Gesta_hungarorum_map.jpg

a 896-os Tas kortársa szerintem Vas

@bloggerman77: Azt hiszen Revesznel olvastam valahol azt, hogy valoszinuleg Taksony ideje alatt kezdodott egy szervezett betelepites a dunantuli regiokba, ezzel egyidoben tortent a fejedelmi kozpont attelepitese a Felso-Tisza videkerol Szekesfehervar es Esztergom tersegeibe.

a Pray-művek melyik ország birtokában vannak?

miért nem letölthetőek? azt látom, h szerb kiadást 60euróért lehet kapni!

Annales veteres Hunnorum, Avarum et Hungarorum, ab anno ante natum Christum CCX. ad annum Christi CMXCVII. deducti ac maximam partem ex orientis, occidentique rerum scriptoribus congesti (Bécs, 1761)

Annales regum Hungariae ab anno Christi CMXCVII ad annum MDLXIV. Deducti ac maximam partem ex scriptoribus coaevis, diplomatibus, tabulis publicis et id genus litterariis instrumentis congesti I–V. (Bécs, 1763–1764, 1766–1767, 1770)

Vita S. Elisabethae viduae landgraviae Thuringiae, ducis Saxoniae, Hassiae principis et comitis palatinae, nec non B. Margarithae virginis quarum illa Andreae II. haec Belae IV. Hungariae regum filia erat. Ex mss. codicibus eruta, ac praeviis dissertationibus illustrata (Nagyszombat, 1770)

@benzin: A vár a XI. században épült, a falu alatta X. századi. Jellemző, hogy Anonymus nem tudott erről (sem) és azt feltételezte, hogy a vár száz évvel korábban épült.

MINDEN egy-mássalhangzós rag / képző kb. ugyanazt jelenti az összes eurázsiai nyelvben. Minden egy és két mássalhangzós szókezdő szócska is ugyanazt az értelmet jelenti. Az eurázsiai nyelvek közös "tőről" indultak. S ezt ma már nem nehéz ellenőrizni.

MINDEN egy-mássalhangzós rag / képző kb. ugyanazt jelenti az összes eurázsiai nyelvben. Minden egy és két mássalhangzós szókezdő szócska is ugyanazt az értelmet jelenti. Az eurázsiai nyelvek közös "tőről" indultak. S ezt ma már nem nehéz ellenőrizni.

@hun: Bár valószínűleg itt is az eltüntetésben érdekelt gonoszok keze van a dologban, megosztok veled egy csak beavatottaknak elérhető forrást :)

books.google.hu/books?id=JqUAAAAAcAAJ

books.google.hu/books?id=WS1PAAAAcAAJ

books.google.hu/books?id=XXxUAAAAcAAJ

books.google.hu/books?id=i31UAAAAcAAJ

books.google.hu/books?id=dfdSYTSx2kcC

books.google.hu/books?id=_7lMAAAAcAAJ

Továbbiak:

www.google.hu/search?hl=hu&tbo=p&tbm=bks&q=inauthor:%22Georg+Pray%22

pedig gugliztam...

Annales veteres Hunnorum, Avarum et Hungarorum, ab anno ante natum Christum CCX. ad annum Christi CMXCVII. deducti ac maximam partem ex orientis, occidentique rerum scriptoribus congesti

az első link

Annales veteres Hunnorum, Avarum et Hungarorum, congestos

a 3.-ban ő ír valamit az avar kontinuitásról

imgur.com/whjsm0p

a fennica az föníciai? vagy a finn nyelv változott ennyit 300 év alatt

imgur.com/dO7KGAi

ez a mongol megáll?

árok árk

kender kindur

komló kumola

köpönyeg köbnek

zeke cege?

imgur.com/CMxtAZ8

18.századi székely

imgur.com/tLP1nBr

Alexander moldáv vayvoda és Wladislao Jagellone a Pruth meg Szereth folyónál

imgur.com/lLwwAA5

tényleg nem kéne még egy magyar fordítás? az Annales regum Hungariae-ról? complectens res gestas ab coronatione Mathiae Corvini, így 300 év után, mielőtt kihal a latin...

@hun: A fennica bizonyára finn, de nem vagyok szakképzett hozzá, hogy ránézésre ellenőrizni tudjam az egyeztetett szavak alapján, hogy a szavak is tényleg azok-e. A konrét esettől függetlenül egyébként ekkoriban nem mindig sikerült helyesen felcímkézni az ilyen nyelvi anyagokat, lévén hogy sok esetben többszörös közvetítéssel átvett szövegekről van szó, s mivel az átvevők nem ismerték ezeket a nyelveket, van hogy X nyelvűként tüntetik fel, aztán ránézve kiderül, hogy mégis Y nyelvű.

Ami az említett mongol-magyar egyeztetéseket illeti:

- árok árk: Van ilyen szó (ärg) mongol nyelvekben (leginkább öntözőcsatornát jelent), de csak nyugati mongolban. Ott is azért, mert ők azok, akik az elmúlt pár száz évben szoros kapcsolatban voltak török nyelvű népekkel (ez a keleti mongolokra jó ideje nem jellemző), köztük közép-ázsiai földművelőkkel, s tőlük az öntözéses földműveléssel együtt vették át műszóként nem is túl régen. A magyarban is török eredetű.

kender kindur: Ha nem is egészen ilyen formában, de van. Nyugat-mongolban kinčr/kenčr 'vászon, szövetféle', keleti (írott) mongolban kinǰir [kindzsir] 'egyfajta kötél'. A mongolban török eredetű. A [d] megléte a szóban több dologra utalhat: 1) nem is feltétlenül mongol adatról van szó, hanem vmelyik környékbeli, pl. nogaj vagy tatár nyelvjárásbeli (pl. nogaj kändir, tatár kinder); 2) a lejegyzés idején még nagyon friss átvétel lehetett (és ekkor csak nyugat-mongol lehet; erre utalna egyébként a jelentése is), mert a mongol nem szereti a ti/di hangkapcsolatokat és villámgyorsan č/ǰ-t (cs/dzs) csinál belőlük; 3) Pray kicsit ferdített a forrásán, mert pl. Strahlenbergnél (ha őt használta forrásként, ami elég valószínű) még kindschur formában szerepel a szó. Amúgy a magyar kender is ugyanezen török szóból ered.

komló kumola: Strahlenbergnél ez még kumælack formában szerepel. Nem tudok róla, hogy ma meglenne ez a szó a mongol nyelvekben, de nyugati-mongolban elképzelhető, hogy létezett jövevényszóként (viszont akkor némileg más formát várnánk). Amúgy török szó, valószínűleg megint csak a nyugat-mongolok környékén elő vmelyik török nép nyelvéből került ide (pl. tatár qumlaġ, baskír qomalaq, stb.). A magyarban is török eredetű.

köpönyeg köbnek: az írott mongol kebeneg, mai mongol хэвнэг [hewneg], nyugati mongol kewng, kemng '(eső)köpeny' megfelelője. Török szó a mongolban (a kemng forma újabb keletű átvétel lehet a kirgiz kemenek-ből) és a magyarban is. Strahlenbergnél még chæbnæch alakban van.

zeke cege: itt a mongol szó azonosítása nem teljesen egyértelmű, Strahlenbergnél "cegepoy" formában áll és utal a tzegmundæbel kifejezésre is, mint egyező jelentésűre. Ez utóbbi a kalmük ceŋm dewl 'gyapjú köntös' megfelelője, s talán a cege is ceŋm (írott mongol čengme/čengbe/čembe) 'gyapjúszövet' torzult formája akar lenni, esetleg akár a cegän 'világos' szó is lehetne. A mongol szavak hangtani problémák miatt sem igazán lehetnek összefüggésben a magyar zeke szóval, ami egyébként német/bajor eredetű (ott meg latin).

Az előzők: "A mongol szavak hangtani problémák miatt sem igazán lehetnek összefüggésben a magyar zeke szóval, ami egyébként német / bajor eredetű (ott meg latin).

A latin az csak a tegnapi kor. Eredetüket meg állítólag senki nem ismeri (99%, hogy már az alapítók is kelták voltak).

A hangtani problémáitok: ZAGY.

Még azt se tudjátok, hogy a G nagyon új hang (de attól még legalább 6 ezer éves). Azt sem, hogy a KM-ből és Észak-Afrikából spriccelt szét az Eurázsiában levő összes nyelv.

Pedig a mai (számítógépes) statisztikai módszerekkel mindezt már ellenőrizni lehet.

@hun: „vagy a finn nyelv változott ennyit 300 év alatt”

Szerintem a példákból jól felismerhetőek a finn szavak, ami különbség van, az minimális, főként helyesírási, esetleg nyelvjárási vagy sajtóhiba lehet (pl. alambi – mai irodalmi alempi). Sajtóhiba lehet az elle (elän). Nyilván vannak erősebb torzítások is, pl. alaheito valójában alleheitto (ami így szerkezetként elég mesterkélt) ’aládobás’. Az aenikes (äänikäs) pedig nem ’énekes’, hanem kb. ’hangos’: nem túl gyakori szó, de van pl. ilyen nevű énekegyüttes.

@tenegri: "...elképzelhető, hogy létezett jövevényszóként (viszont akkor némileg más formát várnánk). Amúgy török szó, valószínűleg megint csak a nyugat-mongolok környékén elő vmelyik török nép nyelvéből került ide (pl. tatár qumlaġ, baskír qomalaq, stb.). A magyarban is török eredetű"

most komolyan, mennyire nehéz kimondani azt, h ez mind ugyanaz a szó, ugyanazon az egy nyelven, annak különböző tájnyelvén.

ha a zeke német, hát a zakó?

hát a zekele (Szabó D.), czedele (Kászonban), szokmány, v. zokmány (Udvarhelyszéken), másutt: czondra, darócz (Túry Ignácz), Molnár A.

szerént megfelel neki a latin sagum. Mandsu nyelven 'szeke' Gabelentz szerént am. Zobel. Arab-persa nyelven: szikka v. szikke am. indumentum, vestis

...az árok argosh-t már Ashurban (asszíriában) is beszélték

Argosh nevű hely Irakban

www.indexmundi.com/z/?lat=37.135&lon=44.1794444&t=p&r=1280&p=argosh&

Argosh hegy Beludzsisztan

www.google.com/maps/@25.3068173,64.3466261,12z/data=!5m1!1e4

@Fejes László (nyest.hu): nekem pl. a finn 'orca' nem jött elő, és ha az van, h a többi (többé-kevésbé) egyezik, ez meg nem, akkor az lesz a valószínű, h a mai irodalmi finn és a 18.sz.-i finn bizony eltér (éspedig szóvesztésről van szó). nem kell sajtóhibát és torzítást látni 300 év különbségnél. szerintem ellenőrizhető., ha a 18.századi finnben is a mai alak van, akkor lehet tényleg tévedés/sajtóhiba.

@hun: Én vigyáznék ezekkel a ma neten elérhető ódonnak tűnő feljegyzésekkel, hiszen a levéltárak digitalizása csak 1700 as évekig történt és a közelben csak Ausztriában végezték el. Ergo a többi anyag 1 kamu, 2 lenyomozhatatlan levéltári kapcsolatokkal bír. Lásd több elem bedőlése a kamu Orosius szövegnek, aminél olyan hivatkozások vannak melyek forrása teljesen más volt XD És a forrás volt a rossz természetesen.

@Fejes László (nyest.hu):

Sehol nem ezt írtam.

A nyelvész meghatároz két nép között nyelvi kapcsolatot.

Ezek lehetnek ma már nemlétező de nyelvi emlékkel (írásos) bíró kultúrák is.

Utána jön a genetikus, antropológus, aki megvizsgálja, hogy e nyelvi egyezés miként jöhetett létre. Itt mentek sokan lépre időben és térben. Mert nem ismertek más tudományokat! Szakosodtatok!

Majd a régész belövi a közös kultúrát ami két népet köt össze. Bakay Kornél 10 ilyet ír le a szkítákra pl. 10 egyezés a csengőktől a lovas temetkezésig nem lehet véletlen, ahogyan az antropológus által belőtt taxon sem!

Minél több fronton van egyezés annál biztosabban jelenthető ki bármi.

@tenegri: Jaj ne terelj , nem vagy te vlach pásztor!

Nyelvegyezéseket a nyelvészet kimutatja ? Igen! Ezek mikéntjére tud magyarázatot adni? Nem! Olyan, hogy finnugor nép sosem létezett pláne nem 6 meg 3 ezer éve! olyan, hogy Gravetti nép létezett és ez régészeti fogalom! CSAK ez lehet közös őse Kelet-Európa ragozónyelvű őslakóinak, de ez a kultúra 30 000 éves! Na ha ez a kapocs Magyar és Finn között akkor:

1. milyen régi is a közös szókincs?

2. Miért is nem lehettünk később x ezer évvel bármik is? pl szkíta vagy szabír?

3. Kik is akkor a ma itt élő "árja " nyelvűek és

4. mikor is érkeztek?