Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára és kutatócsoportja egy több mint négy évtizeddel ezelőtti kísérletet ismételt meg, felhasználva a komplex rendszerek legújabb kutatási módszereit és a világ egyik legelterjedtebb szociális hálózatát. A Twitter-kutatásról a PLOS One folyóirat novemberi számában számoltak be.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az úgynevezett „hat lépés távolság” elmélete Stanley Milgram nevéhez fűződik: az amerikai szociálpszichológus az 1960-as években végzett kísérletet az Amerikai Egyesült Államok középnyugati részén. Arra kérte az önkénteseket, hogy saját ismerőseik láncolatán keresztül, egy képeslap küldésével találjanak meg egy bostoni ismeretlent. A kísérlet szerint akkor átlagosan öt emberre volt szükség: így hat lépésen át lehetett eljutni egyik embertől bármelyik másikig a világon.

Az elmúlt években a számítógépes modellezés – a kétségek ellenére – igazolta, hogy Milgram valószínűleg a pontos számot találta meg. A képeslapok azonban kis százalékban érnek el a címzettekhez, számos csomag el is tűnik a kísérletek közben. A kutatócsoport a felmerülő kérdésekkel foglalkozott a publikációban.

Hat lépésre bárkitől
(Forrás: elte.hu)

A Komplex Rendszerek Fizikája Tanszéken működő csoport két és fél éve kezdte meg annak az adatbázisnak, „az emberi barátság virtuális térképének” az építését, amely Twitter-adatokon alapul: összesen 6 millió csomópontot és 122 millió élt határoztak meg. Véletlenszerűen választottak ki párokat egymástól földrajzilag távol eső nagyvárosi agglomerációkból, majd egy algoritmus segítségével a közös barátokon keresztül igyekeztek őket összekötni, megtalálva a legközelebb élő barátot. Az útvonal nagy távolságokban – három-hat lépésen belül, például Chicago és New York között – jól működött. Az algoritmus ezt követően azonban összeomlott és az üzenetek mindössze húsz százaléka ért célba: a sűrűn lakott városi területeken alig működött az útvonal. „Ha egy nagyvárosban élsz, a barátaid geoföldrajzi helyzete nagyon változatos. Az algoritmus körbe-körbe jár, de nem ér el a címzetthez, elveszik a metropoliszban” – magyarázta a kutatócsoport vezetője.

A kapott eredmények összhangban vannak Milgram megfigyeléseivel: az amerikai pszichológus csomagjai relatíve gyorsan célba értek, de aztán körbejártak, míg megtalálták a helyes utat. Az akkori alanyok a földrajzi helyzet mellett más információkat (például az illető foglalkozását) is használhattak a továbbküldéshez. Az ELTE-s kutatók kísérletében nem volt ilyen faktor, mégis hasonló eredményre jutottak. A kutatásban Szüle János és Kondor Dániel PhD-hallgatók, Dobos László egyetemi tanársegéd és Csabai István egyetemi tanár vettek részt.

További olvasnivaló

Lost in the City: Revisiting Milgram's Experiment in the Age of Social Networks