nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Tehetséggondozás a szakkolégiumokban

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bibó István Szakkollégium, valamint a mindössze néhány éve alakult ELTE Illyés Sándor Szakkollégium végzett annak a listának az élén, mely a szakkollégiumok országos feltérképezését, valamint a tehetséggondozásban és az elitképzésben betöltött szerepük feltárását célzó tanulmány alapján készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) megbízásából.

Edupress | 2012. június 5.
|  

A tanulmány kitér arra, hogy a hazai szakkollégiumok a hazai felsőoktatás sajátos szegmensét alkotják; gyakran sorolják őket a tehetséggondozási rendszer elemei közé, máskor a civil szféra részeként említik őket. A dokumentum készítői emlékeztetnek: az elmúlt két évtizedben több kezdeményezés indult a szakkollégiumok minősítési rendszerének meghatározására s ezzel párhuzamosan az erre épülő támogatási rendszer kidolgozására, megvalósítására (Soros Alapítvány, NKKA-, OKM-pályázat, Szakkollégiumi Charta). A szakkollégiumok tehetséggondozásban vagy az elitképzésben betöltött szerepéről azonban mindeddig nem készült átfogó kutatás.

Ezt a hiányt igyekezett pótolni az OFI-vizsgálat, melynek alapvető célja a szakkollégiumok helyzetének feltárása, feltérképezése volt. A kutatással átfogó képet kívántak nyújtani a szakkollégiumok típusairól, ezek felsőoktatási intézményekhez való kapcsolódásáról, a szakkollégiumi képzés és a formális képzés egymáshoz való viszonyáról. A helyzetkép kiterjed a szakkollégiumok által biztosított egyéb szolgáltatásokra és az általuk fejleszteni kívánt készségekre is. Vizsgálták a fejlesztés direkt és indirekt módjait, továbbá a tagsággal járó externáliákat, mint a kapcsolati erőforrásokat és tőkét, információk elérését, valamint a mobilitási lehetőségeket.

A kutatás első lépése a magyarországi szakkollégiumok lehetséges körének feltárása volt, vagyis azoknak a felsőoktatásban működő diákszervezeteknek és kollégiumoknak az összegyűjtése, amelyek szakkollégiumnak nevezik magukat. A gyűjtés alapját az Oktatási Hivatal regisztrációs listája és a Szakkollégiumi Mozgalom által működtetett portálon feltűnő szervezetek listája jelentette. Az Oktatási Hivatal nyilvántartásában összesen 95 szakkollégiumként regisztrált szervezet szerepel – ez a lista a szakkoli.hu és más gyűjtés alapján 37 újonnan alakult vagy nem regisztrált szakkollégiummal egészült ki.

A tanulmány alapján a lista élén a BCE Rajk László Szakkollégium, az ELTE Bibó István Szakkollégium és az ELTE Illyés Sándor Szakkollégium végzett.

Szabó Zoltán András szerint az Illyés Sándor Szakkollégium előkelő helyezése több tényezőnek köszönhető: egyrészről a kutatóegyetemi pályázatban – az ELTE szakkollégiumai közül egyedüliként – az ELTE ISSZK önálló elemi projekttel szerepelt, ami döntően a szakkollégisták kutató hallgatóvá válását, másrészről az intézmény infrastrukturális fejlesztését célozta. „Emellett fontos, hogy a 2010-2011-es tanévtől kezdődően kifejezett hangsúlyt fektetünk a szakkollégisták szakmai orientációjára, s ez a különböző fórumokon (OTDK, hazai és nemzetközi konferenciák, ösztöndíjak) nyújtott teljesítményekben is megmutatkozik” –fejtette ki az Illyés Sándor Szakkollégium mentora.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X