nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @mederi: kiegészítés A hosszú magánhangzót megháromszorozva írom: A magyar nyelvben tovább...
    2023. 02. 04, 09:06  A mi latinunk
  • mederi: @bm: Szerintem a gond a kálcium szó ajánlott leírásával és kiejtésével az, hogy nem csak a...
    2023. 02. 04, 08:18  A mi latinunk
  • bm: @rofia: Ha végigolvastad volna a cikket, bölcs maradtál volna.
    2023. 02. 04, 00:14  A mi latinunk
  • mederi: @szigetva: Az ezer évvel ezelőtti tévedés a "gy" hang írását illetően nem éppen mulandó, r...
    2023. 02. 03, 18:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Abszolút tények nyilván nincsenek. A te hozzászólásaidra azonban a „jelen tudásun...
    2023. 02. 02, 10:55  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Tanulhatnánk a hangyáktól!

A hatékony együttműködés a hangyák sikerének kulcsa – állítják a kutatók, akik szerint az apró rovarok munkamódszere az embereket is hozzásegítheti a jobb döntéshozatalhoz.

MTI | 2012. szeptember 28.
|  

 A Current Biology című folyóiratban közölt tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogy az egyedül és a csoportban élő hangyák, miként választanak fészket maguknak. A hangyáknak először két, majd nyolc fészek közül kellett választaniuk. A potenciális otthonok fele mindkét esetben sérült, illetve lakhatatlan volt – adta hírül a Yahoo amerikai hírportál.

Az eredmények szerint az egyedül élő hangyák rosszabb döntéseket hoztak, amikor nyolc fészek közül kellett választaniuk, mint akkor, amikor csak két lehetőségük volt. A csoportban élő hangyák azonban mindkét helyszínen jobban szerepeltek. „Azt hiszem, hogy az emberek esetében azért lehet mindez érdekes, mert hajlamosak vagyunk túltöltődni az információkkal – és ez az egészségünkre, valamint a hatékony döntéshozatali képességünkre is kártékony hatással lehet” – magyarázta Stephen Pratt, az Arizonai Állami Egyetem élettudományi intézetének munkatársa, aki a laboratóriumában dolgozó hallgatóval, Szaszaki Takaóval közösen végezte a vizsgálatot.

Magányos hangya
Magányos hangya
(Forrás: Wikimedia Commons / CC-BY-NC)

Az eredmények azt sugallják, hogy az egyedül élő hangyák jobb döntéseket hoztak, amikor kevesebb lehetőség közül kellett választaniuk, mivel ekkor nem voltak elárasztva információkkal. A csoportban élő társaik pedig azért teljesítettek jobban, mert a tagok a döntéshozatali eljárás csupán egy-egy részéért voltak felelősek.

„A közösségben élés sok áldozatot követel a tagoktól, éppen ezért a hangyáknak némi előnyt is kell szerezniük belőle” – húzta alá a szakember. – A döntéshozatal terhének megosztásával a kolóniák elkerülik azokat a hibákat, amelyeket az egyedül élő állatok követnek el, amikor túl sok információ árasztja el őket. A hangyák esetében pedig az a legnagyszerűbb, hogy pontosan látjuk, miként viszik véghez mindezt anélkül, hogy bármelyiküket is túlterhelnék”.

Pratt szerint a kutatók most teljesebb képet szeretnének kapni arról, hogy miként képes ez a hangyatársadalom úgy dolgozni, mint egy részekre darabolt agy.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X