-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az emberekhez hasonlóan a csimpánzoknál is megfigyelhetők kulturális különbségek, ám náluk nem a haj- és ruhaviselet vagy a beszédstílus tér el, hanem például az egyes csoportok diótörőstílusa.
„Embereknél a kulturális eltérések igen fontosak abban, hogy megkülönböztessék magukat a nagyon hasonló környezetben élő szomszédos csoportok” – magyarázta közleményében Lydia Luncz kutatásvezető, a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa.
Luncz kiemelte, hogy először figyeltek meg nagyon hasonló helyzetet vadon élő csimpánzoknál az elefántcsontparti Tai Nemzeti Parkban. Kiderült, hogy a csimpánzok – hasonlóan az emberekhez – képesek a kulturális eltérések finomhangolására.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
2008-tól három év diótörőszezonjában kísérték figyelemmel a kutatók, hogy a három szomszédos csoportban élő összesen 45 csimpánz milyen módszerrel töri fel a coula diót, amely a Coula edulis nevű trópusi afrikai fa termése. Az állatok a környezetükben talált anyagokból készített szerszámokat használják a diók feltörésére. A termés a szezon elején igen kemény, ám később megpuhul és könnyebb felnyitni.
A három állatcsoport a nemzeti park 4 négyzetkilométeres területén osztozik, mindegyik csoport élőhelye határos legalább egy további csoportéval. Mint leírták, az egyik csimpánzcsapat többnyire kőből készült diótörőt használt függetlenül attól, hogy a dió mennyire volt kemény vagy puha. A másik két csoport könnyebben beszerezhető faeszközre váltott, amikor a dió már puhább volt, és csak a szezon elején használt kőeszközt, amikor még kemény volt a termés. Mindhárom csoportnak volt kedvenc eszközmérete, láthatóan határozott elképzelésük volt arról, hogy mekkora kalapácsra van szükség a diótöréshez.
A különböző törzsek tagjai genetikai egyezést mutattak, előfordult, hogy az egyik csoportba tartozó nőstény csimpánzok másik csoportba tartozó hímmel párosodtak. A nőstények képesek voltak alkalmazkodni az új csoport kultúrájához, ennek részleteit jelenleg is tanulmányozzák a német kutatók. A tanulmányt a Current Biology című szakfolyóiratban csütörtökön tették közzé.