nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Igen, azt írtam. De mi ebben a baszogatás? Megadtam helyetted egy linket. K...
    2019. 09. 22, 05:41  Hun‒ugor géntangó
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szlávul van, magyarul sem olvassuk

Egy kortárs magyar könyvről születik hat-nyolc kritika, egy világirodalmi műről négy-öt, a szláv irodalmak nem ismert szerzőiről meg talán kettő.

MTI | 2013. május 27.
|  

Több a szláv nyelvekről fordított irodalom a magyar kulturális folyóiratokban, mint könyvalakban – ennek okairól a Szláv TeXtus című elektronikus irodalmi újság szerkesztői pénteken az Országos Idegennyelvű Könyvtárban (OIK) tanácskoztak. Németh Orsolya polonista, főszerkesztő az MTI-nek csütörtökön elmondta, hogy a Szláv TeXtus szerkesztősége a tavaly megjelent, szláv szerzőktől magyarul kiadott könyvek listája alapján készítette el a 2012-ben a kulturális folyóiratokban megjelent szláv műfordítások és szláv témájú tanulmányok listáját. A felmérés idő és eszközök hiányában nem volt teljes körű, a következő folyóiratok alapján készült: Jelenkor, Holmi, Szépirodalmi Figyelő, Tiszatáj, Helikon, Nagyvilág, Kalligram, 2000, Magyar Lettre Internationale, Napút, Balkon, Műút, Haemus. „Bár a felmérés nem reprezentatív, az mégis egyértelműen látszik, hogy a könyvekkel ellentétben itt a délszláv irodalom, azon belül is leginkább a horvát és a szerb van túlsúlyban, illetve a vers inkább itt kap teret, és a folyóiratok a tematikus számaikkal gyakorlatilag átvették az antológiák szerepét” – állapította meg a főszerkesztő.

Tavaly összesen 47, szláv nyelvekről fordított könyvet adtak ki Magyarországon. Ebből a legtöbb, 16 lengyel, 15 orosz, horvát, bosnyák és szerb összesen öt kötet, míg bolgár egyetlen egy sem akadt. Németh Orsolya főszerkesztő a pénzhiányt tartja a legfőbb akadálynak a kevés szláv regény megjelenésért, mert „magyar kiadó addig nem gondoz fordításra váró könyvet, amíg támogatást nem kap akár az illető országtól vagy az EU-tól”.

A tavalyi könyves felmérés nyomán Mészáros Sándor, a Kalligram Könyvkiadó főszerkesztője úgy vélte, környezetünk kisebb kultúrái egyáltalán nem érdeklik az olvasót. „A könyvkiadásban viszont nagyon szűkösek a források. A délszláv kultúra iránt a háború miatt, politikai okokból kifolyólag végtelenül csekély az érdeklődés”. Emellett nincsenek új „sztárok”, vagy azok vannak, akik Nyugat-Európában befutottak, már hírnévre tettek szert és ez valamilyen magyarázat a lengyel és az orosz irodalom túlsúlyára. Egy kortárs magyar könyvről születik hat-nyolc kritika, egy világirodalmi műről négy-öt, a szláv irodalmak nem ismert szerzőiről meg talán kettő. „A magyar közönség elhárította a délszláv háború feldolgozását, és hiába írtak kiváló könyveket a szerb vagy a horvát szerzők, erre senki sem volt kíváncsi nálunk” – fejtette ki Mészáros Sándor.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X