nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @Cypriánus: Nyilván nem "teljesen szabad" minden egyén (nem is világos hogy ez egyáltalán ...
    2019. 09. 20, 17:44  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Sajnos ez így nagyon sarkított amit írsz 1) biológia: nem akarlak kiábrándítani...
    2019. 09. 20, 16:34  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nyelvtudományos-fantasztikus irodalom 2. Általános szemantika
Nyelvelmélettől szuperhőssé

A nyelvészet szuperhőssé tesz? Egy lengyel hírszerzőből lett filozófus úgy gondolta, igen, ha helyesen alkalmazzuk - egy kanadai sci-fi-szerző pedig mindezt regénybe foglalta. Talán nem meglepő, hogy a végeredményt ma a pszichedelikus irodalom előfutárai között tartják számon...

Takács Boglárka | 2011. június 17.
|  

Az már korábbi cikkünkben is kiderült, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom a tudományok közül időnként a nyelvészetre is támaszkodik. Most egy olyan jelentéstani (szemantikai) elméletről lesz szó, ami a nyelvészek körében sohasem vált bevetté, viszont egy nagy sci-fi klasszikust megihletett. Milyen a nyelvművelés, ha nem konzervatív, és mi volt Philip K. Dick kedvenc könyve?

Alfred Korzybski, az általános szemantika megalkotója
Alfred Korzybski, az általános szemantika megalkotója
(Forrás: Wikimedia commons / Kinar)

Nyelvművelők az ókori görögök ellen

Az általános szemantika elnevezés félreértő: nem az általános szemantikát jelöli, hanem egy bizonyos szemantikai - sőt inkább pedagógiai – elméletet. Sajnos a tudományban a mai napig sok hasonlóan félrevezető elnevezés létezik, például a kognitív nyelvészet szintén nem a nyelvészet általánosságban vett kognitív (= megismeréskutatási) megközelítése, hanem egy konkrét nyelvészeti elmélet, ami Lakoff, Langacker és mások nevéhez fűződik.

Az általános szemantika elmélete Alfred Korzybski lengyel származású amerikai gondolkodó nevéhez fűződik. Az eredetileg mérnöki végzettségű, később hírszerzőtisztként is szolgált Korzybski az 1920-as években kezdte kifejteni elméletét, majd egészen 1950-ben bekövetkezett haláláig csiszolgatta. Úgy vélte, hogy a nyelv erősen befolyásolja a gondolkodást – a sorozatunk előző részében bemutatott Sapir-Whorf hipotézis is hasonló jellegű volt. Azonban Korzybski továbblépett az elméletibb gondolkodású Whorfnál, és azt vallotta, ha a nyelv ekkora hatással van a gondolkodásra, ezt ki lehetne használni az oktatásban.

Korzybski egyik legfőbb alapelve, hogy a szavak nem azonosak az általuk jelölt dologgal. (Mi úgy gondoljuk, ezt igazából senki sem vitatná...) Emellett három rövidítést alkotott, hogy könnyen megjegyezhetővé tegye fontosabb elgondolásait: a nulla-A az arisztotelészi kétértékű logika elutasítása, tehát az állítások nem csak igazak és hamisak lehetnek. A nulla-I az identitás elutasítása, eszerint nem létezik két egyforma tárgy. Végül a nulla-E az euklidészi geometria elutasítása.

Arisztotelész mellszobra. Vesszenek a görögök?
Arisztotelész mellszobra. Vesszenek a görögök?
(Forrás: Wikimedia commons / Jastrow)

A gyakorlatban mindez leginkább nyelvművelésbe torkollott, tehát Korzybski előírta, hogyan beszéljünk – akár olyan apró részletekbe menően is, hogy például felsorolások végén az „stb.” rendkívül hasznos, mert nyitottságra, széles látókörre, stb. nevel. Magyarországon a nyelvművelés általában konzervatív ideológiával párosul, ezért nekünk talán kicsit szokatlan, hogy Korzybski nem valamilyen „tiszta”, „ősi” nyelvállapotot szeretett volna megőrizni, hanem épp ellenkezőleg, a nyelvet alapjaiban meg akarta változtatni. Az ehhez igénybe vett módszere azonban ugyanolyan volt, mint az általunk jól ismert nyelvművelőké: megmondta a beszélőknek, mit csináljanak.

Valószínűleg ezért sem tudott a nyelvtudomány mit kezdeni az elméletével, hiszen a tudományos nyelvészet leíró, nem előíró: a tudósok megfigyelik, hogyan beszélnek az emberek, nem utasítgatják őket. Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy Korzybski váltig állította, módszere helyesen alkalmazva pszichoterapeutikus hatással bír!

Jönnek a mutánsok!

A tudományos-fantasztikus írók közül azonban többen is lelkesedtek az általános szemantika iránt. Élen járt ebben a kanadai mennonita származású A. E. van Vogt, aki egész sorozatot szentelt a témának. Az általános szemantikára épülő sci-fi regények legismertebbike 2009 óta hazánkban is hozzáférhető: az eredetileg 1948-ban megjelent The World of Null-A magyarul A Nulla-A világa címen látott napvilágot, az Agave kiadásában és Pék Zoltán fordításában.

Van Vogt az előző részben bemutatott, nyelvészet által inspirált sci-fi írókkal szemben már nem él, sikeres és rendkívül termékeny alkotói karrier után 2000-ben hunyt el. Több más regényét is lefordították magyarra, és még a rendszerváltás előtt jelent meg a Metagalaktika antológiasorozat neki szentelt kötete. Ebben olvasható talán legismertebb műve, a Slan című kisregény 1940-ből. Mai szemmel már elavultnak és elcsépeltnek tetszik az új telepatikus emberfaj, a slanok üldöztetéseit elmesélő történet, de megjelentekor nagyon nagy hatású volt.

Van Vogt középen, mellette felesége, Lydia.
Van Vogt középen, mellette felesége, Lydia.
(Forrás: Flickr / Pip R. Lagenta)

A Nulla-A világa szintén az emberfeletti emberek köré épül. A főszereplő, Gilbert Gosseyn átlagpolgár úgy hiszi magáról, hogy egy politikai tisztségeket osztó játék miatt érkezett a Gépezet városába. A Gépezet dönti el, ki milyen állást tölthet be, és ki utazhat a Vénuszra telepesnek. Gosseyn nagy reményekkel indul, de már az első napon kénytelen azzal szembesülni, ő nem az az ember, akinek gondolja magát: állítólagos földijei nem ismerik, felesége pedig nem is hallott róla. Gosseyn megpróbál fényt deríteni az igazságra, és erőfeszítéseinek köszönhetően rögvest egy hatalmas bolygóközi összeesküvés kellős közepén találja magát.

A cselekményben nélkülözhetetlen szerepet játszik Korzybski általános szemantikája. A regény világában a földi polgárok jó része csecsemőkorától fogva ennek az irányzatnak megfelelő „kiképzésben” részesül, amitől sokkal ésszerűbb lesz a viselkedésük, sőt majdhogynem szuperhősökké válnak. (Nem akarjuk lelőni a poént, úgyhogy nem árulunk el sokat, de a történet folyamán kiderül, milyen meglepő dolgokra képesek a nulla-A fegyvertelen és ártalmatlannak tetsző hívei.) Aki csak felnőttkorában válik a nulla-A követőjévé, jóval kisebb mértékben lesz képes az áldásaiból részesülni.

Hát erről lemaradtunk...
Hát erről lemaradtunk...
(Forrás: Superman rajzfilm, Wikimedia commons / Internet Archive)

Van Vogt arra törekedett, hogy bemutassa az olvasónak az általános szemantika elveit. Ettől viszont a regény kissé szétesettnek hat. Például a nulla-I elvét úgy demonstrálja a szerző, hogy megöli az egyik szereplőt, majd amikor a halott karakter újra felbukkan, leszögezi: az általános szemantika alapelvei miatt nem lehet ugyanaz az ember, hanem valaki másnak kell lennie, aki első ránézésre megkülönböztethetetlen tőle. Ilyenkor a szerző és Korzybski szerint arra kell gondolni, hogy a benyomásunk téves, mert két tárgy nem lehet tökéletesen egyforma.

Baj-e, hogy belezavarodtunk?

A Nulla-A világának két fő értékelése létezik, és ezek egymásnak is gyökeresen ellentmondanak. Az egyik szerint a szerző csapnivaló dramaturgiával dolgozik, és a könyv inkább kínosan nevetséges, mint szórakoztató vagy informatív – ezt az álláspontot leghangosabban talán Damon Knight képviselte (régi Galaktikákból ismerős lehet a neve, emlékezetes novellája volt az Embert szolgálni).

A pszichedelikus irodalmat a tudattágító módszerek (drogok vagy egyéb
eljárások) ihlették, fénykorát az 1960-70-es években élte. Valószínűleg a
gyakran illegális szerekkel kapcsolatos téma miatt adódott úgy, hogy
számos pszichedelikus klasszikusnak jelenleg sincsen magyar fordítása, de
az említett Philip K. Dick regényei mellett elolvashatjuk például Aldous
Huxley brit író meszkalinélményeiről írott művét, Az észlelés kapuit is.

A másik olvasat szerint a regény a szürrealizmus csúcsteljesítménye vagy a pszichedelikus művészet előfutára, így a kusza összevisszaság inkább erény, mint probléma. Franciára például a szépíró Boris Vian fordította a vékony kötetet, szürrealista irodalomként. Philip K. Dick sci-fi író, a módosult tudatállapotok hazánkban is népszerű prófétája szintén nagy van Vogt-rajongó volt, a Nulla-A világa a kedvenc könyvei közé tartozott.

Az általános szemantika a sci-fi irodalmon kívül meglehetősen furcsa pályát járt be: miközben tudósok és tudománynépszerűsítők értetlenül reagáltak rá vagy épp igyekeztek nevetségessé tenni, az elmélet hatott vallási és magukat tudományosnak álcázó okkult irányzatokra. Korzybski elvei a szcientológia alapítójára, L. Ron Hubbardra is nagy benyomást gyakoroltak. (Egy ideig van Vogt is Hubbard lelkes követője volt, de anyagi veszteségei miatt megszakította a mozgalommal a kapcsolatot.) A szellemi felszabadítás eszközének szánt általános szemantika így vált a szellemi rabság előmozdítójává, de ez már egy másik történet...

További olvasnivaló és felhasznált irodalom

A Nulla-A világa – részlet a könyvből, magyarul!

General Semantics angol nyelvű Wikipedia szócikk

The Institute of General Semantics – sok cikkel

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Karuso 2011. június 17. 11:51

Jó kis cikk, köszi.

Információ
X