nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szigorítás az európai szerzői jogvédelemben

Még messze nincs vége, de a lobbiérdekek és a képviselői hozzá nem értés, nemtörődömség elvezetett addig, hogy egy sok vitát kiváltó tervezet ment át az Európai Parlamenten.

IT café, Dajkó Pál | 2010. november 26.
|  

Némi meglepetést okozott szakmai körökben, hogy az Európai Parlament (EP) képviselői tegnap elfogadták a hamisítás elleni nemzetközi szerződés tervezetét. A meglepetés oka, hogy a tizenegy tárgyalási fordulót megért egyezmény már korábban is – főként a kiszivárogtatott anyagoknak köszönhetően – igen nagy viharokat kavart. A probléma gyökere az, hogy valójában nincs széles körű egyetértés a szerzői joggal védett alkotások esetében, ráadásul a globális részvétellel zajlott tárgyalások alig voltak képesek egymáshoz közelíteni a világ különféle államainak eltérő szabályozásait. És akkor arról még nem is esett szó, hogy a tervezett új egyezmény (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA) kialakítását természetes módon lobbiérdekek befolyásolták, ám nagyon úgy tűnik, hogy igazán hangsúlyosan a hagyományos, konzervatív, az idők változásaira kevéssé érzékeny csoportok voltak képesek érdekeiket érvényesíteni.

A november 15-én véglegesített szöveget az EP 11 tartózkodás mellett 331–294 arányban fogadta el. Ez persze még nem a végleges állapot, de az adminisztráció eddigi gyakorlata arra utal, hogy komoly változásokra már nem lehet számítani.

Az ACTA létrehozásának körülményei – függetlenül az egyezmény tartalmától – azért voltak aggályosak, mivel túlságosan konspiratív keretek között, a nyilvánosság maximális kizárásával zajlottak, és ez mindenképpen dühítette a demokratikus elvekhez ragaszkodókat. Ezen a helyzeten némiképp javítottak az utóbbi időkben, ám az ACTA mindig valami „sötét ügy” maradt. A tervezet megszavazása után az EP még felkérte az Európai Bizottságot (EB) egy törvényességi vizsgálat lefolytatására, ám – bár az EB-ben valóban nagyon sok elkötelezett demokrata szerepel kulcspozícióban – ez már könnyen válhat formalitássá.

Két fő gond van az egyezménnyel: egyrészt láthatóan képtelen a szöveg egységes alapra hozni a világ különböző országainak különféle, szerzői jogot érintő szabályozását. Másrészt – ahogy korábban említettük – szinte nyomát sem találni benne annak a törekvésnek, hogy új módon szemléljék a digitális kor, az internet miatt új kihívásokkal küszködő szerzői jogvédelmet, összességében úgy tolódik el a szigorítás felé az új rendszer, hogy a megalkotói fekete szemüvegen át néznek a mai világra, csak az emlékeikből élnek.

Az ACTA EU-s elfogadása azért is meglepetés, mert az unió mint szervezet a kezdetektől fogva ellenzi például az illegális letöltőket büntető, a „három dobásod van” jelszóval elhíresült szabályozást – az alapjog sérelme mellett azt sem tartották elfogadható európai normának, hogy a szolgáltatók visszaéljenek az előfizetők adataival –, ám az új egyezmény elfogadja ezt. A történtek azért is érthetetlenek, mivel például a szoftverhamisításra, -lopásra eddig is szigorú törvények vonatkoztak, vagyis ezen nem volt mit keményíteni. Nagyon úgy tűnik, hogy az ACTA mögött egy igen erős jogvédő lobbi (zene, film, könyv stb.) áll.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X