nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szenzációs írásemlék 35 ezer évvel ezelőttről

Kanadai kutatók meglepő következtetésre jutottak franciaországi barlangrajzok vizsgálata során. Valami eddig nagyon elkerülte a figyelmünket: a művészi barlangrajzokat titokzatos ábrák kísérik. Egyre valószínűbb, hogy az írás gyökerei nem öt, hanem 35 ezer évre nyúlnak vissza...

nyest.hu | 2010. március 2.
|  

A franciaországi Chauvet-barlang lélegzetelállító kompozíciói olyan látvánnyal ajándékozzák meg a látogatót, amely még a legmodernistább művészetpártolót is elkápráztatná: lovak, marhák, rénszarvasok, sőt ragadozó állatok, oroszlánok, párducok, medvék, baglyok, orrszarvúk és hiénák csodálatosan művészi ábrázolásai sorakoznak a falon.

Lóábrázolások a Chauvet-barlangban
Lóábrázolások a Chauvet-barlangban
(Forrás: Wikimedia)

A radiokarbonos vizsgálat szerint a képeket a két időszakban 30-32 ezer illetve 25-27 ezer évvel ezelőtt évvel ezelőtt készítették a titokzatos alkotók. A művek kidolgozottsága, az egyedülálló technika arra utalt, hogy ezek a képek kimondottan mágikus, rituális céllal készülhettek.

Talán a hihetetlen szépségű festmények tehetnek róla, hogy a kutatók figyelmét sokáig elkerülték az ábrázolásokat kísérő visszafogott félkörök, vonalak és cikcakkok – írja megengedően a New Scientist. Úgy tűnik, hiba volt kevés figyelmet szentelni a „szerényebb” részleteknek. A kanadai Victoriai Egyetem kutatója, Genevieve von Petzinger szerint ugyanis ezek nem véletlen krikszkrakszok, hanem egy kimondottan szimbolikus, írott „kód” elemei. Ezt a kódot a korabeli törzsek széles körben ismerték a mai Franciaország területén és annak környékén. A kutatót felismerésekor meglepte az a tény, hogy addig nem készült a jelekből összefoglaló adatbázis, tanulmány.

A Brnoi Múzeum replikája a Chauvet-i barlang ábrázolásairól
A Brnoi Múzeum replikája a Chauvet-i barlang ábrázolásairól
(Forrás: Wikimedia)

A kijelentés azért is számított felkavaróan merésznek, mivel általános vélekedés szerint az emberiség első „kreatív robbanása” 30-40 ezer éve zajlott. Ennek a kreatív forradalomnak köszönhetjük a barlangrajzokat, ekkor jelent meg a képi ábrázolás igénye. Azonban az igazi írásbeliség kezdeteit (és itt az első képírásos jelekre gondolunk) senki sem tette még ötezer évnél régebbre.

Petzinger feltételezéséből kiindulva egyetemi kutatótársa, April Nowell elkészített egy átfogó adatbázist, amely 146 francia lelőhely adatait, barlangrajzait osztályozta – ezek közül 10 ezer évesek a legfiatalabb, 35 ezer évesek a legidősebb ábrázolások. Az eredmény megdöbbentő volt: 26 hasonló stílusban megalkotott jel újra és újra felbukkant. A jelek között ugyan sok egyszerű, sematikus ábra található (például egyenes vonalak, körök és háromszögek), azonban sok bonyolultabb forma számos helyen újra és újra felbukkant. A kutatók feltételezték, hogy e jelek jelentéssel bíró szimbólumok, talán éppen az írott kommunikáció előfutárai lehettek.

Az ábrák további vizsgálata erősítette a gyanút. Egyes rajzoknál megfigyelték, hogy kevésbé absztrakt jelek egy-egy nagyobb formát jelöltek: azaz például egy mamutagyar egy mamutot képviselt (ez a synecdoche-nak nevezett jelenség egyébként gyakori a képjelölő írást alkalmazó nyelveknél ). Ez a két kutatónak azt bizonyította, hogy eleink szimbolikusan is ábrázolni tudták gondolataikat, nem csak realisztikusan – azaz képesek voltak például egy pár szemmel utalni egy vadállatra anélkül, hogy lerajzolták volna azt.

Az igazi meglepetés viszont az volt, hogy bizonyos jelek ismétlődően párokban illetve hármas-négyes csoportokban bukkantak fel. A különböző ábrák párosításából, ezek következetességéből azt a következtetést vonták le, hogy a jelcsoportok valószínűleg bírtak valamilyen jelentéssel. Előfordulhat, hogy amire a két kutató rálelt, az valóban egy kezdetleges írásrendszer alapja.

A két kanadai kutató sokak szerint újraírja az őstörténettel kapcsolatos elképzeléseinket. Ha igazuk van, a kreatív robbanásnak hívott időszak az eredetileg feltételezettnél több tízezer évvel korábban történhetett. Felmerül a kérdés, ha ennyire elterjedt volt e jelek használata, miért nem maradt fenn több bizonyíték használatukra? Az általános vélekedés szerint az ábrákat többnyire kevéssé maradandó dolgokra (vesszőre, fadarabra) vésték, csak ritkábban festették sziklára. Ezek az anyagok aztán gyorsan elpusztultak – számos írás (köztük a magyar rovásírás) is emiatt nem vezethető, fejthető vissza.

Azt, hogy mit jelenthettek e jelek, bonyolult lenne kideríteni. Tekintettel arra, hogy nem is álmodhatunk olyan segédeszközről, nyelvi megoldókulcsról, mint amilyen rosette-i kő, őseink titkai egyelőre biztonságban vannak.

Információ
X