A Miatyánk talán a legismertebb keresztény imádság. Szövege Máté és Lukács evangéliumában is szerepel. Jézus tanítja a hegyen (Mt. 6,7–13.), illetve egy tanítványa kérésére (Lk. 11, 1–4.), hogy hogyan érdemes imádkozni. A szövegnek mind a két változatában szerepel a magyarra mindennapi kenyér-ként fordított kifejezés, ami meglehetősen titokzatos. Mit jelent a mindennapi kenyér? Milyen kenyérre gondolhatunk, amikor az imádságot mondjuk? – A kérdésekkel kapcsolatosan a Laudator temporis acti blog izgalmas cikkét ajánljuk olvasóinknak.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az írásból kiderül, hogy a mindennapi-ként magyarított görög szó, az epiusziosz értelmezése a görög szöveg, illetve a latin fordítások alapján sem egyszerű. A görög kifejezés mindössze kétszer fordul elő a Biblia szövegében: a Miatyánk két megfogalmazásában. A kifejezés hapax legomenon, azaz egyedi szóhasználat; a kenyérrel kapcsolatban más görög nyelvű szövegben sem szerepel. Jelentésének megközelítése csak a szó más, a Szentírásban is szereplő származékai alapján lehetséges. Ennek alapján valami olyasmit jelenthet, hogy a holnapi, a következő napi.

A hegyi beszéd – Carl Heinrich Bloch (1834–1890) 1877-es festménye
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ez az értelmezés azonban fölveti azt a kérdést is, hogy valóságos, anyagi természetű kenyérről van-e szó, vagy inkább metaforikus értelemben vett lelki táplálékról. Az előbbi értelmezés a magyar szöveg alapján természetesen adja magát: sokan gondolunk testi táplálékra ennél a kérésnél. Utóbbi értelmezés azonban, amely szerint a másnapi lelki táplálékról lenne szó, sokkal valószínűbb a szöveg beható vizsgálata alapján. Ezt teszi meg a Laudator... blog. Aki kíváncsi a részletekre, kattintson, és olvassa el az egész blogbejegyzést!