-
mederi: @szigetva: 16 Azt gondolom, hogy a véleményem nem "saját bugyor"-ból való kitekintés, hane...2023. 06. 05, 10:54 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
szigetva: @mederi: Írtam, hogy mitől látod így a magyar nyelvet. A tudomány (többek közt) arra jó, h...2023. 06. 05, 09:44 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
mederi: @szigetva: A magyar nyelvet Kazinczy Ferenc modernizálta. Azt írta, hogy először le kell r...2023. 06. 05, 09:31 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
szigetva: @mederi: Te úgy képzeled, hogy a magyar az valami különleges nyelv, ami egészen más, mint ...2023. 06. 05, 09:07 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
mederi: @mederi: Kiegészítés: Amiért helytelen az "e" kérdő szó alábbi használata (összhangban a 1...2023. 06. 05, 08:50 Az eltévedt kérdőszó nyomában
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Laudator blogon nagyszerű cikk olvasható arról, hogy milyen értelmezési nehézségeket okoz a Miatyánk szövegében a „mindennapi kenyerünk” kifejezés. Ezt ajánljuk olvasóinknak.
A Miatyánk talán a legismertebb keresztény imádság. Szövege Máté és Lukács evangéliumában is szerepel. Jézus tanítja a hegyen (Mt. 6,7–13.), illetve egy tanítványa kérésére (Lk. 11, 1–4.), hogy hogyan érdemes imádkozni. A szövegnek mind a két változatában szerepel a magyarra mindennapi kenyér-ként fordított kifejezés, ami meglehetősen titokzatos. Mit jelent a mindennapi kenyér? Milyen kenyérre gondolhatunk, amikor az imádságot mondjuk? – A kérdésekkel kapcsolatosan a Laudator temporis acti blog izgalmas cikkét ajánljuk olvasóinknak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az írásból kiderül, hogy a mindennapi-ként magyarított görög szó, az epiusziosz értelmezése a görög szöveg, illetve a latin fordítások alapján sem egyszerű. A görög kifejezés mindössze kétszer fordul elő a Biblia szövegében: a Miatyánk két megfogalmazásában. A kifejezés hapax legomenon, azaz egyedi szóhasználat; a kenyérrel kapcsolatban más görög nyelvű szövegben sem szerepel. Jelentésének megközelítése csak a szó más, a Szentírásban is szereplő származékai alapján lehetséges. Ennek alapján valami olyasmit jelenthet, hogy a holnapi, a következő napi.
Ez az értelmezés azonban fölveti azt a kérdést is, hogy valóságos, anyagi természetű kenyérről van-e szó, vagy inkább metaforikus értelemben vett lelki táplálékról. Az előbbi értelmezés a magyar szöveg alapján természetesen adja magát: sokan gondolunk testi táplálékra ennél a kérésnél. Utóbbi értelmezés azonban, amely szerint a másnapi lelki táplálékról lenne szó, sokkal valószínűbb a szöveg beható vizsgálata alapján. Ezt teszi meg a Laudator... blog. Aki kíváncsi a részletekre, kattintson, és olvassa el az egész blogbejegyzést!