Az itt használt átírásban a mássalhangzó jele alá tett pont azt jelenti, hogy hátrahajtott nyelvheggyel ejtik, a kör pedig azt, hogy a mássalhangzó szótagalkotó. A csillag azt jelzi, hogy rekonstruált, nem adatolt alakról van szó.

Az Indiában beszélt indoeurópai nyelvek, az úgynevezett ind nyelvek ősének irodalmi formája a szanszkit. Eredeti alakja संस्कृत saṃskr̥ta, ami azt jelenti, hogy ’összerakott, megformált’: a sam jelentése ’együtt’, a kr̥ pedig a ’csinál, alkot’ ige töve. A kr̥ az indoeurópai alapnyelv *kʷer- ’csinál’ tövéből származik, a sam pedig a *sem- ’azonos, együtt’ tőből.

Ugyanez a tő jelenik meg az oroszból a magyarba  is bekerült szamovár, szamizdat szavakban. A szláv nyelvekben a szam- tő az ’egyedül, maga’ jelentést vette fel. A szamovár esetében a var- ’fő(z)’ tővel alkot összetételt, a szó tehát eredetileg valami olyasmit jelent, hogy ’magától főző’. A szamizdat a szamosztojatyelnoje izdatyelsztvo ’önálló (értsd: független) kiadó’ rövidítése. Ugyanez a szláv szam- elem van meg a számszeríj szóban.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az elem *sm̥- alakváltozatához kapcsolódott a *-tero- melléknévképző (mely egyébként középfokú melléknevekben szokott előfordulni), így jött létre a *sm̥-tero-, melyből a görög ἕτερος [heteros (korábban [haterosz]) alak született: ennek jelentése ’egyik, másik’. Ez került a magyarba az olyan hetero- kezdetű szavakban, mint a heterogén ’különböző, eltérő dolgokból álló’ vagy heteroszexuális ’a másik nemhez vonzódó’. Utóbbiból aztán már a magyarban született meg a rüövidebb, azonos jelentésű heteró alak.

Az elem *som- alakváltozatából fejlődött a görög ὁμός [homos] ’ugyanaz’, mellyel olyan homo- kezdetű szavakban találkozhatunk, mint a homogén ’ugyanolyan vagy hasonló dolgokból álló’, homoszexuális ’a saját neméhez vonzódó’. Ennek homóvá rövidült változata kevésbé használatos, mint a heteró, viszont sajátos, népetimológiára emlékeztető fejlődéssel ebből származik a homokos, szintén azonos jelentésben.

Forrás

Sanskrit and hetero

bonze and samovar