-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
az MTA kutatási eredményei
Az adófizetők többszörösen finanszírozzák a kutatásokat: közpénzeken fizetett tudósok kutatnak, eredményeiket pedig a közpénzekből fenntartott könyvtáraknak és intézményeknek kell megvásárolniuk.
Bárki számára elérhetővé válnak az MTA közpénzből létrehozott tudományos eredményei, a Magyar Tudományos Akadémia idén életbe lépett Open Access (nyílt hozzáférés) irányelvei ugyanis kimondják, hogy a kutatóknak lehetőség szerint szabad hozzáférésű folyóiratokban kell publikálniuk – hangsúlyozta Pálinkás József.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTI-nek elmondta, hogy világszerte egyre többen támogatják az Open Access elvét. A folyamatban áttörést jelenthet Barack Obama elnök tudományos tanácsadója, John P. Holdren hétvégi – nagy visszhangot kiváltó – bejelentése, amely szerint a nagy amerikai kutatásfinanszírozó szerveknek hat hónapon belül ki kell dolgozniuk a szabályokat, hogy a megjelenéstől számított egy éven belül szabad hozzáférésűvé váljanak a közpénzből finanszírozott tudományos kutatások eredményei, így a folyóiratokban megjelent tanulmányok is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„A legnagyobb tudományos teljesítményt előállító ország határozott lépést tett a közpénzből finanszírozott kutatások nyílt hozzáférésűvé tételére, de Európának is cselekednie kell. Amennyiben az Egyesült Államok és Európa áttér az Open Access politikájára, úgy gondolom, hogy a világon mindenütt meghonosodik ez a publikálási mód” – fogalmazott Pálinkás József, megjegyezve, hogy a Magyar Tudományos Akadémián ezt a lépést már korábban megtették.
A szabad hozzáférés jelentőségét magyarázva, az MTA elnöke elmondta, hogy az adófizetők többszörösen finanszírozzák a kutatásokat. Közpénzeken fizetett tudósok kutatnak, eredményeiket pedig – a tanulmányokat, folyóiratokat, könyveket – a közpénzekből fenntartott könyvtáraknak és intézményeknek kell megvásárolniuk a kiadóktól. Magyarország az elektronikus formában elérhető folyóiratok előfizetésére 2013-ban 3,9 millió eurót költ, a nyomtatott folyóiratok megrendelésére pedig további összegeket fordítanak az intézmények.
„Kutatói kezdeményezésre olyan folyóiratok létrehozását célzó mozgalom indult a világban, amelyeknél a cikkekkel kapcsolatos adminisztratív költségeket a tanulmányok szerzői, vagy az adott kutatókat foglalkoztató intézmények fedezik. Ily módon a közpénzekből finanszírozott kutatás eredménye mindenki számára hozzáférhetővé válik, ugyanakkor fennmarad a szigorú minőségbiztosítás is. Az Open Access ezáltal két célt szolgál – egyrészt csökkenjenek a megbízható módon történő publikálás költségei, másrészt az eredmények mindenki számára, akár a házi feladatát író középiskolás részére is ugyanúgy hozzáférhetőek legyenek, mint a nagy kutatóintézetek tudósai számára. Természetesen az átállás összetett folyamat, hiszen egy mai üzleti modellről egy logikusabb és olcsóbb új üzleti modellre kell a világ tudományos eredménykommunikációját átállítani, és ez az átállás pénzbe kerül, hiszen a nyílt hozzáférésű publikálás esetében ki kell fizetni a közlés költségeit. Összehasonlítva azonban, hogy például Magyarország mennyit költ a folyóiratok előfizetésére, kiderül, hogy hosszú távon a költségek csökkenésével számolhatunk. Annak az előnyei pedig nehezen megítélhetők, hogy mit eredményez a releváns, ellenőrzött, hiteles tudományos publikációkhoz való szabad hozzáférés” – fejtegette Pálinkás József.
Az elnök kitért arra is, hogy döntése alapján az Akadémián még az első félévben létrehoznak egy alapot, amely a Magyarországon végzett kutatások eredményeinek szabad hozzáférésű publikálását támogatja.
„Tudományterületenként az impaktfaktort tekintve a felső 15-20 százalékba tartozó folyóiratokban a legkiválóbb tanulmányok publikálásához kívánunk támogatást adni, megkövetelve a kutatóhely, és a kutatási program hozzájárulását is. Azt gondolom, hogy bizonyos értelemben a Magyar Tudományos Akadémia példaként szolgálhat egy összkormányzati, szabad hozzáférésű publikációs politika kialakításához, amelyet az Emberi Erőforrás Minisztériumánál fogok kezdeményezni. Az átállás első egy-két éve többletforrásokat igényel, ezek azonban nem olyan nagyok, hogy gondot jelentenének a költségvetésnek. A nagy nyertesek viszont a kutatók lesznek, hiszen számukra többé nem okoz gondot, hogy intézetük előfizette-e a szükséges folyóiratokat. A teljes Open Access megvalósulásával pedig a hazai tudományos kutatás eredményeinek hiteles nyilvántartására és bemutatására az Akadémia által létrehozott Magyar Tudományos Művek Tárában hozzáférhető módon tárolhatjuk a tudományos munkákat. Ezt minél hamarább el kell kezdeni, ebben a nagy egyetemek és az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) lesznek a Magyar Tudományos Akadémia partnerei” – összegezte Pálinkás József.