nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Tudomány vs. kiadók
Kinek tudomány, kinek üzlet

Hogyan boldogulnak a tudományos kiadók a digitális korszakban? Kell-e a kiadóknak terjeszteniük a tudományt, amikor bármi letölthető az internetről?

nyest.hu | 2012. február 1.
|  

Az Amerikai Egyesült Államokban szabályozni készülnek a tudományos kutatás publikálásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket – számolt be a The Guardian. Az új szabályozást tartalmazó US Research Works Act (RWA), amelyet 2011. december 16-án terjesztettek az USA Kongresszusa elé, a tudományos eredmények szabad közlését akadályozná – ezzel veszélyeztetve például életmentő orvosi kutatások közzétételét, ugyanakkor védve a kiadók anyagi érdekeit. Mi indokolja egy ilyen törvény létrehozását?

Az eddig működő publikációs modell szerint az adófizetők pénzéből finanszírozott kutatások eredményei szabadon közzétehetők. Az az alapelv érvényesül ugyanis az ilyen kutatásoknál, hogy a közösség tagjai elég, ha egyszer fizetnek egy ilyen eredmény megszületéséért (akkor, amikor adóznak), az eredmények elolvasásáért így már nem kell külön fizetniük. Így működik például az évente 30 milliárd amerikai dollárral gazdálkodó National Institutes of Health (NIH; Nemzeti Egészségügyi Intézet). Ennek a szervezetnek a kutatási eredményei szabadon hozzáférhetők világszerte. Ennek a rendszernek több kézzel fogható előnye is van: Egyrészt gyorsan áramlik az információ (ami akár adott esetben életeket is menthet), másrészt inspirálja és gyorsítja a további kutatásokat. Azonban ami jó a tudománynak, nem biztos, hogy jó a hagyományos tudományos kiadóknak is.

Az internet előtti korban a tudományos eredmények terjesztése egyedül a tudományos kiadók feladata és kötelessége volt. Megkerülhetetlen volt tehát a szerepük: a tudományos eredményt közlő kéziratot a kiadó megkapta, szakmailag lektoráltatta, szerkesztette, javíttatta és terjesztette. Cserébe az adott mű felhasználási jogai a kiadóhoz kerültek. Ma azonban a terjesztéshez nincs szükség már a kiadóra. Ma a szerzők fizetnek azért a kiadóknak, hogy szabadon hozzáférhetővé tehessék az interneten az eredményeiket. Így a kiadó ma már nem válik kizárólagos jogtulajdonossá. Ilyen keretek között működik például a Public Library of Science (PLoS; Szabad Tudományos Könyvtár), ami csekély profitot is termel a publikációs díjakból.

A nagy múltú kiadók – amilyen például az Elsevier – azonban nem elégszenek meg ennyivel, nem akarják szabad hozzáférésűvé tenni az általuk publikált tudományos eredményeket. És mivel a piaci versenyben alulmaradnak, most a törvényhozóknál lobbiznak egy őket védő szabályozás kialakításáért. Ennek a lobbitevékenységnek az eredménye az RWA, amit ha elfogadnak, súlyos etikai problémák lépnek majd fel. Egyrészt a kutatási eredmények terjedésének lelassítása akár emberi életekbe is kerülhet (első sorban a fejlődő országokban). Másrészt a tudományos fejlődés, a kutatás megtorpanhat, amelynek a következményei szintén beláthatatlanok.

Forrás

Academic publishers have become the enemies of science

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X