-
mederi: @szigetva: 16 Azt gondolom, hogy a véleményem nem "saját bugyor"-ból való kitekintés, hane...2023. 06. 05, 10:54 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
szigetva: @mederi: Írtam, hogy mitől látod így a magyar nyelvet. A tudomány (többek közt) arra jó, h...2023. 06. 05, 09:44 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
mederi: @szigetva: A magyar nyelvet Kazinczy Ferenc modernizálta. Azt írta, hogy először le kell r...2023. 06. 05, 09:31 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
szigetva: @mederi: Te úgy képzeled, hogy a magyar az valami különleges nyelv, ami egészen más, mint ...2023. 06. 05, 09:07 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
mederi: @mederi: Kiegészítés: Amiért helytelen az "e" kérdő szó alábbi használata (összhangban a 1...2023. 06. 05, 08:50 Az eltévedt kérdőszó nyomában
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A szabad szoftveres guru szerint a bizniszben érdekelt forgalmazók elfogadhatatlan módon korlátozzák a fogyasztók szabadságát.
Az elektronikus könyvek a forgalmazók által alkalmazott megkötések miatt visszalépést jelentenek a nyomtatott könyvekhez képest, számos módon korlátozzák a fogyasztók szabadságát – állítja Richard Stallman. A nemzetközi hírű szabad szoftveres aktivista, a GNU projekt elindítója, a Free Software Foundation alapítója és elnöke az e-könyvek veszélyeire egy kiáltványában hívta fel a figyelmet – írja az IT café.
„Egy olyan korban, melyben a vállalatok vezetik a kormányokat és írják a törvényeket, minden technikai előrelépés lehetőség a vállalatok számára, hogy újabb korlátozásokat vessenek ki az emberekre. A technológiák a javunkat is szolgálhatnák, mégis inkább arra használják őket, hogy leláncoljanak bennünket” – írja felvezetésként.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Stallman felsorolja a nyomtatott könyvek mellett szóló érveket:
- egy papírkötetet készpénzzel, névtelenül megvásárolhatunk, és ezzel a tulajdonosává válunk
- nem írja elő senki, hogy olyan feltételeket fogadjunk el, melyek korlátozzák a felhasználási lehetőségeket
- „a formátum ismert, semmiféle zárt technológiára nincs szükség ahhoz, hogy el tudjuk olvasni a könyvet”
- gyakran még a szerzői jogi törvények is lehetővé teszik, hogy fizikai másolatokat készítsünk a kötetekről
- senkinek nem áll hatalmában megsemmisíteni a tulajdonunkban lévő könyvet.
Ezekkel állítja szembe az Amazon.com e-könyv-árusítási gyakorlatát, mely „meglehetősen tipikusnak mondható”. Ebben a modellben:
- a fogyasztónak azonosítania kell magát, ha vásárolni akar, egyes országokban pedig ezt követően sem válik a digitális könyv tulajdonosává
- a cég megköveteli egy, a felhasználást korlátozó licenc elfogadását
- a formátum titkos, kizárólag zárt, a felhasználót korlátozó szoftverrel olvasható
- a kötet másolása az alkalmazott DRM és a licenc tiltó rendelkezése miatt lehetetlen
- az Amazon egy hátsó ajtó segítségével távolról törölheti a könyveket a vásárló eszközéről, ahogy 2009-ben meg is tette néhány ezer felhasználónál George Orwell 1984 című regényével.
Stallman szerint a fogyasztói szabadság e korlátai miatt el kell utasítani az e-könyveket mindaddig, amíg a helyzet nem változik. Az e-könyv-kereskedők azt mondják, hogy a korlátozásokra a szerzők érdekében van szükség. A szabad szoftveres guru azonban úgy gondolja, hogy a jelenlegi szerzői jogi rendszerek nem a szerzők, hanem a vállalatok érdekeit szolgálják. Ahelyett, hogy erre hivatkozva a szabadságunkat nyirbálnák meg, más módon kell támogatni a szerzőket, a megosztást pedig legalizálni kell.
A szerzők anyagi támogatására Richard Stallman két módszert javasol – egyébként nem most először. Az egyik egyfajta kulturális vagy internetadó bevezetésével számol. Az ebből befolyó bevételeket egy arra felhatalmazott szervezet osztaná el a szerzők között úgy, hogy azok a népszerűségük arányában részesednének belőle. (Az igazságosabb elosztás érdekében Stallman a köbgyök-elvet alkalmazná: e szerint például ha egy szerző vagy előadó munkáit ezerszer többen olvassák, hallgatják, mint másét, nem ezerszer, csak tízszer annyi pénzt kapna.) A másik pedig annak a lehetőségnek a megteremtése a rendszerben, hogy a felhasználók anonim módon, önkéntesen tudjanak pénzt küldeni a szerzőnek.