-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A szabályszerűséget tehát valahogy úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a kerekítetlen elölképzett magánhangzók a magyarban annál inkább semlegesek az elölségi harmónia szempontjából, minél magasabb a nyelvállásuk.
Freni ezt kérdezi:
Az i miért nem számít elölképzettnek magánhangzó-illeszkedés szempontjából? Hiszen azt tanultuk az iskolában, hogy a teniszütő szó magánhangzói elölképzettek (magasak)!
![A semlegesség kevesek kiváltsága](/media/a-semlegesseg-kevesk-kivaltsaga.png)
(Forrás: Wikimedia commons)
Nagyon jól fogalmaz a levélíró: az i (és az í) csak a magánhangzó-illeszkedés szempontjából ,,nem számít elölképzettnek''. Vagyis hangtanilag elölképzett, de az már nem igaz, hogy azokhoz a tövekhez, amelyeknek i (vagy í) az utolsó magánhangzójuk, elölképzett toldalékok járulnak, pl. papírral, nem pedig *papírrel; szívem (főnév), de szívom (ige). Az első példa, a papírral, azt mutatja, hogy az i, í az elölségi harmónia szempontjából átlátszó (angolul: transparent) vagy semleges (angolul: neutral). Ha a szótő magánhangzói hátulképzettek, és a szótőn belül utánuk még egy i (í) áll, akkor a toldalékokban hátulképzett magánhangzónak kell állnia, mintha az i (í) ott se lenne. A szívem ∼ szívom példája pedig azt mutatja, hogy – feltehetően az i, í semlegességével összefüggésben – a csak i-t (í-t) tartalmazó tövek egy része elölképzett, más részük hátulképzett toldalékkal áll.
Tegyük hozzá, hogy nemcsak az i, í hanem az é is sokszor semleges: babérral, nem pedig *babérrel; az alma héja, de a bosszú kéje. Csakhogy az é esetében nagyon sokszor ingadozás figyelhető meg a vegyes hangrendű tövek toldalékolásánál (pl. ankétot vagy ankétet), ami az i, í esetében nemigen fordul elő, és a hátulképzett toldalékokkal álló tövek között sokkal kevesebb a csak é-t tartalmazó (pl. a héj), mint a csak i/í-t tartalmazó (pl. szid, sír).
Valamennyire még az e is semlegesnek minősül, mert vannak olyan szótövek, mint fotel, amelyeknek a toldalékolásában ingadozás figyelhető meg (fotellel vagy fotellal), de olyanok nincsenek, amelyekben csak e magánhangzó van, és mégis hátulképzett toldalékot kaphatnak. (Egyetlen olyan szótő van, amelynek némelyik alakjára, de nem az összesre igaz ez: dereka, de derékon.)
Mi a közös az i (í), é és e magánhangzókban? Az, hogy nemcsak mindhárom elölképzett, de mindhárom kerekítetlen is. A szabályszerűséget tehát valahogy úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a kerekítetlen elölképzett magánhangzók a magyarban annál inkább semlegesek az elölségi harmónia szempontjából, minél magasabb a nyelvállásuk (ugyanis az e alsó, az é középső, az i, í felső nyelvállású).
Hogy miért van ez, arra nincs magyarázat, egyszerűen ilyen a magyar nyelv rendszere. Ha mindenképpen spekulálni akar az ember, talán azzal függhet össze ez a jelenség, hogy milyen mértékben van ezeknek a hangtanilag elölképzett magánhangzóknak hátulképzett párjuk. A legsemlegesebb i/í-nek egyáltalán nincs (nincs a magyarban kerekítetlen, felső nyelvállású hátulképzett magánhangzó); a kevésbé semleges é-nek valamilyen értelemben a hátulképzett párja az á (hiszen van olyan toldalékváltakozás, mint a -nál/-nél), de ez a két magánhangzó több tulajdonságukban is eltérnek egymástól (az á ugyanis nem középső nyelvállású); végül az e-nek van hátulképzett párja (sőt, több is van, hiszen a toldalékokban van -ban/-ben típusú váltakozás is, meg -hoz/-hez/-höz típusú is).
Végül még egy furcsa jelenség van, amely a semleges magánhangzók viselkedéséhez kapcsolódik: minél több semleges magánhangzó áll egymás után a tőben, annál kevésbé „semlegesek”. Például míg a papír típusú tövek egyöntetűen hátulképzett toldalékot kapnak, az analízis típusúak már ingadoznak (analízisban vagy analízisben).