A Psychological Science című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányba 169 önkéntest vontak be a Kansasi Egyetem kutatói. Tara Kraft és Sarah Pressman különböző típusú arckifejezések hatását vizsgálta a résztvevők fizikai állapotára stresszel járó feladatok megoldásakor.

A semleges arckifejezésen túl az egyik típusú mosoly az úgynevezett standard, szokványos mosoly volt, amelynél csak a száj körüli izmok működnek, a másik pedig az őszinte vagy Duchenne-mosoly, amikor a szájat körülvevő izmokon túl a szem körüli izmok is működésbe lépnek. Korábbi kutatások megmutatták, hogy stresszhatás alatt vagy után segíthetnek a pozitív érzelmek, és hogy a mosolygás befolyásolhatja az érzelmeket. Kraft és Pressman azonban elsőként vizsgálta azt, hogy a mosolygás milyen hatással van a stresszen való túljutásra, a stressz feldolgozására.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A tesztre való felkészítéskor a résztvevők egy-egy csoportjának megtanították, hogy milyen a semleges arckifejezés, a normál mosoly és a valódi (Duchenne) mosoly. Az önkéntesek más csoportjainak azt tanították, hogy úgy tartsanak a szájukban evőpálcikát, hogy arcizmaik éppen ezeknek az arckifejezéseknek megfelelő módon húzódjanak össze.

A tesztek alatt olyan feladatokat kellett megoldaniuk a résztvevőknek, amelyek rövid időre óhatatlanul stresszel jártak. Eközben a kutatók mérték az önkéntesek szívritmusát és stresszének szintjét. Az értékeléskor kiderült, hogy a mosolygás valóban befolyásolja fizikai állapotunkat, még akkor is, ha nem szándékos, csak az arcizmaink húzódnak össze. A leggyorsabban azok jutottak túl a feladat által kiváltott stressz hatásán, akiknek arcán közben Duchenne-mosoly volt, őket követték a normál mosolyúak, végül a semleges arckifejezésű tesztalanyok. Meglepő módon az evőpálcikát a szájukban tartó emberek közül is gyorsabban tértek magukhoz a stressz után azok, akik az utasítás szerint úgy tartották azt, hogy arcizmaik mosolyra húzódtak.

Mindez arra utal, hogy rövid stresszhatás alatt a mosoly segít csökkenteni a testben a stresszválasz intenzitását, függetlenül attól, hogy valójában érzünk-e közben boldogságot – idézte a tanulmányt a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál.