-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Végre valami egyértelműen közös tudás: az érzelmek nyelvét a világon bárhol megértik, bárki is használja. Próbálja csak ki külföldön!
Nem kell hosszú éveket nyelviskolában tölteni ahhoz, hogy ezt a nyelvet megértsük – velünkszületett képességünk ugyanis a nevetést értelmezni, derül ki a Telegraph cikkéből. Erre a felismerésre jutottak legalábbis azok a tudósok, akik namíbiai és brit lakosok reakcióit tanulmányozták.
(Forrás: sxc.hu/Martina Perhat)
Azt már korábban is megállapították, hogy – tartozzunk bármelyik néphez és éljünk bármely földrészen – bizonyos genetikai jellemzők minden egyes embernél fellelhetők. Szintén közös bennünk, hogy gondolatainkat összetett rendszerek: nyelvek segítségével továbbítjuk a másik ember felé. Az sem újdonság, hogy a nyelv eszközével nemcsak gondolatokat, de érzelmeket is ki tudunk fejezni, de erre a célra hanghatásokat, mimikát, gesztusokat is latba vetünk.
És bár a gesztusok erősen kultúra-függőek lehetnek, bizonyos alapvető dolgok mégis közösek. Mint a londoni UCL (University College London) kutatói megállapították, a vidámság, a düh, a félelem, a szomorúság és az undor olyan alapérzelmek, amiket kulturális és társadalmi háttértől függetlenül megértünk Timbuktutól Japánig.
A bizonyítékot egy afrikai törzs tagjainak és az Egyesült Királyság lakóinak válaszai szolgáltatták. Mindkét csoport meghallgatott egy történetet egy szomorú emberről, majd két hangot hallottak felvételről: egy sírót és egy nevetőt. Ezután pedig meg kellett állapítaniuk, melyik fejezi ki a történetben leírt szomorúságot. Nem egy saját csoportjukból való ember hangját hallották azonban, hanem a másik kultúra képviselőjéét. Nos, ennek ellenére Namíbia áram és vízvezeték nélkül élő lakói ugyanolyan magabiztosan döntöttek a sírás mellett, mint a britek – bár kultúrájuk és életmódjuk igencsak eltérő, az érzelmek nyelvét mindkét csoport kiválóan megértette.
A kutatások eredménye így alátámasztja a korábbi információkat is. Ehhez kapcsolódóan pedig még egy roppant fontos következtetésre jutottak a brit kutatók: a csiklandozás mindenkit megnevettet – és bizony nemcsak az embert, hanem még az állatokat is. Ha tehát közvetlen kapcsolatot szeretne teremteni valakivel, akinek a nyelvét nem beszéli, csak meg kell csiklandoznia – és egész biztos megjósolható lesz a reakció.