-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hol laktak a fővárosban kártyatisztítók, és mit reklámoztak 130 évvel ezelőtt? Hány agyagpipa-készítő élt a fővárosban, és ki játszott a Népszínházban? Ki ült a parlamentben, és kinek a tulajdonában állt a szerkesztőségünknek otthont adó ház? Minderre választ kapunk egy új adatbázisból.
Cikkünkben az idézeteket, adatokat a címjegyzékben szereplő formában közöljük.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár újabb, szabadon kereshető adatbázissal lepte meg a nagyközönséget. A Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880–1928 nem csak a várostörténészeknek vagy a térképészeknek nyújt felbecsülhetetlen segítséget. Mindenkinek igen szórakoztató olvasmány – és még nyelvészeti csemegéket is tartogat. Cikksorozatunk első részében megismerkedünk a beszkennelt művekkel, de csak tallózunk az oldalak között – a későbbiekben pedig már célirányosan keresünk bennük.
(Forrás: Wikimedia Commons / József Rozsnyai / CC BY-SA 3.0)
Mi ez?
Mint az adatbázis neve is mutatja, fővárosi címek listáját nézegethetjük. Olyan ez, mint egy régimódi telefonkönyv és szakmai telefonkönyv egyben – a telefon előtti időkből. Az adatbázis legnagyobb részét a Franklin Társulat által nagyjából kétévente kiadott címjegyzékek alkotják. 1880 és 1928 között 29 kötet jelent meg. Az első, 1880-as kötet bevezetőjében ezt olvashatjuk:
Megbízható Czím- és lakjegyzéknek a hiányát valamint a hatóságok, ügyvédek, kereskedők és iparosok, úgy maga a nagy közönség is már évek óta a legsajnosabban érzik. A közönség ebbeli jogos igénye annál sürgetőbben várja kielégítését, minél rohamosabb növekedésnek indúl a főváros, és minél nehezebbé válik ez okból az iparosok, kereskedők, tisztviselők és magánosok stb. lakhelyeinek kinyomozása.
Ez valóban így volt. 1873-ban egyesítették Pestet, Budát és Óbudát, és a város sosem látott fejlődésnek indult. A nagy építkezések és gyárak egyre több embernek adtak munkát, és a lakosságszám ugrásszerűen megnőtt. Míg 1873-ban nagyjából 270 ezren éltek Budapesten (ma összesen Debrecenben és Szolnokon laknak ennyien), 1880-ra ez a szám 350 ezer fölé kúszott, s az 1920-as években pedig átlépte az egymilliót. Tehát bő ötven év alatt a lakosságszám megnégyszereződött. Nem csoda, hogy nagy igény mutatkozott egy naprakész címjegyzékre. Mi tette lehetővé a lista elkészítését? Olvassuk tovább az előszót!
Eddigelé természetesen lehetetlen volt, megbizható czím- és lakjegyzéket bocsátani a közönség rendelkezésére, mert hiányzott az alap, melyre külföldi nagyvárosok hasonló évkönyvei támaszkodnak, nevezetesen a rendőri bejelentési hivatal, és a lakváltoztatások bejelentésének törvényes kényszere.
E sajnos körülményen a fővárosi bejelentési hivatal megtörtént szervezése és az általános bejelentési kötelezettségnek törvényczikkben történt kimondás által immár segítve van.
Felépítés
Hogy épül fel egy ilyen kiadvány? Az 1880-ban kiadott első kötetet ismertetjük, de a későbbi kiadványok is hasonló szerkezetűek. Az első 27 kötet magyar és német nyelven íródott, míg az 1922-23-as és az 1928-ban kiadott számok már csak magyarul vannak.
Az első nagyobb fejezet a fővárosi közterületeket veszi lajstromba. Itt nem csak a magyar és német neveket találjuk meg, hanem az utcák korábbi elnevezéseit is. Szerkesztőségünk utcája például Tükör-utcza és Spiegelgasse néven szerepel a listában.
A második fejezet a Lak-jegyzék. Ebben a listában a budapesti lakosok neve, foglalkozása (magyarul és németül) és lakcíme szerepel. Áldozópapnak vagy áldozárnak a felszentelt, áldozás bemutatására is feljogosított katolikus papokat nevezik. Esetenként pogány, áldozatot végző pap megnevezésére is használják az áldozár szót.
A kártyatisztító az elzsírosodott kártyalapokat varázsolta újjá. Először a gyárilag belakkozott kártyákat vegyszerrel lemosta, majd a széleket körülvágta és síkporozta (azaz hintőporral beszórta). A kávéházakban rendszeresen felújította a kártyapaklikat a kártyatisztító, akinek a munkájára a 20. század közepétől kapható olcsó kártyák megjelenéséig volt szükség.Megtudhatjuk például, hogy a Koronaherczeg utcában lakott Hoffman Benedek áldozár, a Váczi körúton Stauber Ignác komlókereskedő, az Imre utcában pedig Kuppis János dunagőzhajózási hivatalnok élt. Makovics kártyatisztító a Laudon utcában lakott. Nem csak érdekes foglalkozásnevekkel találkozhatunk, hanem ritka vezetéknevű olvasóink felmenőikre is rábukkanhatnak.
Ám a kiadvány ennél jóval több – hasonlóan a fővárosban ma is évről évre megjelenő Kisokos című kiadványokhoz, tematikus kereső (Ipar- és kereskedelmi czímjegyzék) is tartozik a műhöz. Ebből kiderül, hogy 1880-ban nyolc agyagpipa-gyártót tartottak számon, a szülésznők és az ügyvédek nevei több oldalt is megtöltöttek, valamint nyolc szobatisztító is volt a fővárosban.
Külön listába gyűjtötték a hatóságok, intézetek és egyletek címeit. Itt találjuk meg például az országgyűlési képviselők névsorát is. A színházaknak nem csupán a címét adják meg, hanem az összes ott dolgozó nevét is. A Népszínháznál a színésznők között elsőként áll Blaháné Lujza neve. A kötetet hirdetések zárják.
(Forrás: Wikimedia Commons / Lipót Strelisky (1816–1905), Vasárnapi Ujság 1896/10)
1882-től a kötetek már házjegyzéket is tartalmaznak. Ebből megtudhatjuk, hogy az egyes házaknak kik voltak a tulajdonosai – afféle földhivatali nyilvántartás ez. Szerkesztőségünk épülete például gróf Jankovics Gyula tulajdonában állt 1882-ben.
Ráadás
Ezt a 29 kötetből álló gyűjteményt egészítették ki az adatbázis készítői egy korábbi kiadvánnyal. A városegyesítés évében, 1873-ban a Légrády testvérek által kiadott német nyelvű címjegyzék, az Addressen-kalender von Pest, Ofen und Altofen für das Jahr 1873 (Pest, Buda és Óbuda Címnaptára 1873) még naptárt is tartalmaz. Megtaláljuk benne például az országos vásárok helyszínét és időpontját, a fővárosi lakosok névsorát címmel, emellett számos korabeli hirdetést – például kőnyomógépeket hirdet benne egy bécsi illetőségű cég. Az is kiderül, hogy 1873-ban a fővárosban három szalmakalapos (Strohhuthändaler) volt, és hat piócás embert (Blutegelhändler) is számon tartottak.
Keresés
A 30 kötetnyi anyagból álló adatbázisban a beszkennelt oldalak pdf formátumban tekinthetők meg. Keresni a kezdőlap bal felső sarkában található keresőmező segítségével lehet. A keresett kifejezés összes találatát kilistázza a program, és az ott megadott linkekre kattintva lehet jobban elmélyedni a talált oldalon.
Meglepetések azért érhetnek bennünket. A szkennelés utáni karakterfelismerés ugyanis közel sem volt tökéletes. Például a Hutmacher ’kalapos’ szót húsz esetben Hutmaclier alakban dekódolták, a Wesselényi név pedig háromszor We3selényi alakban szerepel. Emellett a korabeli helyesírás sem volt egységes, így nem biztos, hogy minden előfordulást megtalálunk egy egyszerű keresés nyomán. De a helyesírás rejtelmeiről már egy következő cikkben számolunk be.
Források
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880–1928
Jánoska – Horváth (2012): Zsugaléria. Képeslap és kártya a humor tükrében
Saly Noémi: Képmás, más kép, másképp a kávéházról