Klingonul kellene inkább kiírni. Azt több ember tudja elolvasni és többeket érdekel. Meg annak mégis komolyabb tudományos háttere van.

klingonska.org/piqad/play.cgi

Ni får gärna prata klingonska,ni är ju utomjordingar.

A klingoniak már Rákosmentén vannak!

www.youtube.com/watch?v=jOR_KSVLO1I

Mi bajotok a rovásírással?Nehéz?Idegen?Magyarkodó?Nyugalom,még az is lehet,hogy köze van a héberhez.Vagy jobban örülnétek az orosznak?Csak azért kérdem,mert látom,hogy felfordul a gyomrotok töle.

@istentudja: Nem tudom, a többieknek mi a baja vele, nekem az, hogy ez inkább politikai állásfoglalás, mint valódi hagyományőrzés. Az a képviselő, aki most pénzt és figyelmet áldozott erre a táblára, nem fogja ugyanígy támogatni a rovásírás máshol történő használatát, és otthon sem fogja használni. Ezt bármilyen más tárgy esetén parasztvakításnak hívnák.

A mai formájában a rovásírás nem is alkalmas a használatra. Még írásjelei sincsenek, nézd meg, a táblán a felkiáltójelet nem fordították le semmivel. A kis- és nagybetűk megkülönböztetése sem éppen erénye, rovásírással tehát nem lehet nagybetűvel írni az Isten szót, sem a Magyart (bár ez utóbbi talán nem is baj). Ha komolyan elkezdenénk használni - legalább néhány százan, ezren - a rovást, akkor az első tíz évben gyökeresen meg kellene reformálnunk.

Kezdjük azzal, hogy a rovásírást eredetileg rovásként használták, azaz egy egészen más módon, mint ma használjuk. Például ha papírra írjuk, akkor teljesen felesleges jobbról balra haladni, mégis mindenki úgy használja.

Ezért egyszerűen nem látom, hogy komolyan használni akarnák, a politikai szimbolikán túl is. A rovásírásos könyvek, amik néha megjelennek, sokszor ötletszerűen használják a különböző rovásokat (mert ebből is többféle van). A gyerek meg csak les, hogy tőle várják el, hogy megértsen három eltérő ortográfiai hagyományt.

Világos.De én inkább jelképként fogom fel,nem didaktikai szemléltetöeszközként.Hadd lessék a gyerekek,hátha felkelti legalább egynek az érdeklödését ez a sok érdekes jel.Hátha pont ö fogja megreformálni majd.Mellesleg szép is.

@DJS: Akkor te ezek szerint nem ismered a szabvány rovásírást. Abban (újabban) megkülönböztetnek nagybetűt, vannak írásjelek, ékezetes betűk és teljes mértékben igazodik a latin íráshoz. Mellesleg én úgy gondolom, hogy a latinhoz való alkalmazkodás túlzottan eltávolítja az eredeti rovásírástól, annak eredetileg hangjelölő, és nem fonémajelölő voltától. A nagybetűk megkülönböztetése (ami csak méretben történik) azért nem szükséges, hiszen élőbeszédben sem különböztetünk meg nagybetűt, és kisbetűt. Ez egyfajta kiemelés, amit rovásírásban (ha meg akarjuk oldani egyáltalán) máshogy kellene megtenni, olyan módon, ami jobban alkalmazkodik a rovásíráshoz magához. Egyébként a latin írásban is csak az olvashatóságot javítja, de olvashatóság szempontjából a latin írással amúgy sem versenyképes. A rovásírásnak inkább díszítő funkciója kell, hogy legyen, hiszen nem cél, hogy felváltsuk a latin írást. A rovásírás helyes reformja az lenne, ha megmaradna a hangjelölésnél, és csak a fonetikailag eltérő á és é betűket vezetné be, a többit pedig kettőzéssel jelölné, ugyanúgy, mint ahogy a latin betűs írás során sem ékezetezzük a dupla mássalhangzókat. Ezzel semmivel sem lenne kevesebb, mint a latin írás, hiszen az következetlen a hangjelölésben, mert a magánhangzók hosszúságát ékezettel jelöli, a mássalhangzókét pedig duplázással. Abban pedig eleve következetesebb a latin írásnál, hogy minden hangnak külön betűje van, azaz meghaladja annak korlátait, ami kilenc mássalhangzót (most az afrikáta témába ne menjünk bele) kettős betűvel jelöl. De mivel ezekben a kérdésekben az álláspontok eltérnek, ezért nem lenne szerencsés egyfajta rovásírás kötelezővé tétele a másik fajta rovásírás javára. Főleg pedig nem szerencsés rovásíró körökben az egyik vagy másik elítélése, a helyes az ha érvelünk az egyik mellett (kinek mi a szimpatikus), de nem indulatosan közelítünk a másik felé.

A használhatatlanságára tett megjegyzésed pedig finoman szólva is csúsztatás.

@istentudja: "Mi bajotok a rovásírással?" Nem mindenkinek van baja vele, én például kifejezetten érdekesnek találom, és szépnek is. Azonban úgy gondolom, hogy a rovásírás együtt tálalása tudománytalan elméletekkel (pl. 60 ezer éves írás) nem biztos, hogy használ a rovásírás elterjesztésének. Az meg főleg nem, ha arra használjuk, hogy indulatokat keltsünk. Én úgy gondolom, hogy ebben az országban tökéletesen megférne a rovásírás, a finnugor nyelvrokonság, a török kulturális rokonság, és a hun mitológiai rokonság egymás mellett, de valahogy mindig mindenki túlzásokba esik.

@DJS: Azzal, hogy többnyire politikai állásfoglalás, azzal egyetértek. A többivel nem. Nincs értelme egy írásrendszeren egy másik írásrendszer jellemzőit számon kérned. Ha mindaz elterjedne a rovásírásban, amit hiányoltál, akkor az voltaképp latin írás lenne, csak némileg eltérő formájú betűkkel. Számos írásrendszer van, ahol tökéletesen elvannak kis- és nagybetűk nélkül, még írásjelek nélkül is, s az eltérő írásirány (nem is csak vízszintesen, akár függőlegesen is) sem okoz problémát. Mindez leginkább megszokás kérdése.

@DJS: És egyébként én sem érzem különösebb életrevalóságát a rovásírásnak úgy, ahogy most használjál, de részben pont azért, amit te hiányolsz belőle: mert a használói egyszerűen fordított irányú, kicserélt betűképű latin írásként használják, s nem valami gyakorlati előny kedvéért veszik elő, hanem érzelmi viszonyulásuk kifejezése miatt. A rovásírásnak egyszerűen hiányzik (megszűnt) a hagyománya, s ez a mai élesztgetés nekem nagyon izzadságszagú.

@istentudja: "Nyugalom,még az is lehet,hogy köze van a héberhez." ja azt elfelejtettem, hogy az ilyen primkó megjegyzések se használnak az elterjesztésének. Na nem azért, mert érintett vagyok a témában, hanem szerintem a Rovásírást normális érvekkel is meglehet védeni.

Vagy pedig, ha komolyan gondoltad ezt a megjegyzést, akkor kérd el Krizsa email címét, biztos jól megértitek majd egymást.

Annyit még ezekről a táblákról, hogy azért egy fa táblába beleróva autentikusabban hatna és szebben mutatna, mint egy fém táblára nyomtatva.

@arafuraferi: "Na nem azért, mert érintett vagyok a témában" Ez egy kis elírás, ez akart lenni: Na nem azért mintha érintett lennék, bár elvileg ez lényegtelen kell hogy legyen.:-)

@tenegri: A gyakorlati előny a díszítő funkció lenne szerintem. Miért ne lehetne használni magyaros jellegű díszítést.

"rovásírásnak egyszerűen hiányzik (megszűnt) a hagyománya" Azt te is tudod, hogy írások jönnek-mennek, nem mondhatod rá, hogy izzadságszagú, ha minden második pólón rovásírást látsz. Szóval valakik használják, ha használják, akkor az egy írás, amivel ilyen-olyan szempontból mindenképpen foglalkozni kell. Jobb lenne, ha nem az lenne a sorsa, hogy valakik kisajátítják.

"kicserélt betűképű latin írásként használják" ez részben igaz, rovásírás fajtája válogatja, a latinhoz való túlzott hasonulást én sem tartom jónak, egyrészt, mert az egyik féle rovásemlékben előforduló (ott hosszúként és rövidként is ugyanazt használt) betűtípus egyikét kinevezik hosszúnak, a másik rovásemlék betűjét pedig rövidnek.

@tenegri: másrészt pedig, mert a hangjelölő funkciót lenne érdemes erősíteni, megkockáztatom, hogy itt nem a jottista elvet kéne alkalmazni, hanem a teljes hasonulást is jelölni (akárcsak a régi emlékekben)

Egyébként a Magyar Adorján féle abc szerintem elég szép és megfelel a hangjelölés elveinek is. Ha valaki ismeri a régi emlékeket, akkor arra is rájön, hogy a Bél Mátyás féle abc lett átalakítva, persze attól jelentősen különbözik is (az ott megfordított L vissza lett fordítva, a cizellált sallangok el lettek távolítva, plusz bevezette az á betűt), és így elég eredeti betűk születtek belőle szerintem. Mindezt attól függetlenül írom, hogy bármilyen rovásíró kör eszemeiségével azonosulnék.

@arafuraferi:

"Akkor te ezek szerint nem ismered a szabvány rovásírást. Abban (újabban) megkülönböztetnek nagybetűt, vannak írásjelek, ékezetes betűk és teljes mértékben igazodik a latin íráshoz."

Nem ismerem a szabványt. Amikor elkezdtem ezzel foglalkozni, akkor több szabvánnyal is találkoztam. Annyit tudok csak, hogy sokan nem használják ezeket az írásjeleket, most, a táblára sem sikerült kitenni, pedig igazán megkérdezhettek volna egy szakértőt.

"Mellesleg én úgy gondolom, hogy a latinhoz való alkalmazkodás túlzottan eltávolítja az eredeti rovásírástól, annak eredetileg hangjelölő, és nem fonémajelölő voltától."

Azt meg tudod mondani, hogy mit keresnek a szabvány rovásban az X, Y és Q betűk? Ilyen hangok nincsenek a magyarban.

"nem lenne szerencsés egyfajta rovásírás kötelezővé tétele a másik fajta rovásírás javára. Főleg pedig nem szerencsés rovásíró körökben az egyik vagy másik elítélése"

Ha a rovást tényleg használnák az emberek, akkor magasról leszarnák, hogy mi kötelező és mi nem. Ugyanúgy, ahogy Őméltósága Schmitt Pál se foglalkozik azzal, hogy mit ajánl az Akadémia, és a magyartanárokat sem zavarja, hogy tudománytalan nézeteket tanítanak.

"A rovásírásnak inkább díszítő funkciója kell, hogy legyen, hiszen nem cél, hogy felváltsuk a latin írást. "

Nem értelek. Ha én tudok rovásul, akkor használhatom bármire, amire jólesik; ha meg nem, akkor halvány fogalmam sincs, hogy mit írtak vele a tányér szélére. Lehet, hogy azt, hogy "dögölj meg". A kínai szerencse-tetkókról pont ilyen történetek keringenek.

Az rendben van, hogy a kultúrának egyfajta megőrző szerepe is van, tehát nem kell mindent használnunk, amit az őseinkről tudunk. De ha egy helységnév-táblára rovással írnak, az szerintem már kissé túlmutat a díszítő funkción. Díszítés akkor lenne, ha a templomban, szobrokon, háziáldásokon lenne rovásírás (van is egy ilyen díszgyertyám, háziáldással). A helységnév-táblán inkább azt kommunikálja, legalábbis nekem, hogy "hátha jönnek majd olyanok, akik csak ezt bírják elolvasni". Nota bene kisebb betűvel van szedve, mint a latin betűs felirat, azaz kb. olyan a tábla, mint a BKV-s tájékoztatók, amiken le van írva a szabálykönyv részletesen magyarul, és bolhabetűkkel, kivonatosan angolul és németül. Ha már rovás, akkor szebb lett volna azonos betűmérettel.

"A használhatatlanságára tett megjegyzésed pedig finoman szólva is csúsztatás."

Ha nem írod le, miben csúsztatok, akkor nem fogom megtudni, mire gondoltál.

@tenegri:

"Nincs értelme egy írásrendszeren egy másik írásrendszer jellemzőit számon kérned."

Teljesen igazad van. Ezt a kritikát úgy olvasd, mint egy laikus kritikáját. Én nem ismerem a helyesírás elméleteit, de feltételezem, hogy nem csak hagyománytiszteletből használunk nagybetűket, hanem sok mindent kifejezünk velük. Ebből adódóan ha nincsen nagybetű a rovásban, és hagyománytiszteletből nem is csinálunk semmi, a nagybetűkkel egyenértékű újítást, akkor itt valamiféle kifejezésbeli hiány lesz. Tehát nem a latin hagyományait kérem számon a rováson, hanem a latin kifejezőkészségét.

@arafuraferi: Hogy mólón mennyit látni mintaként (mert inkább mintaként viselik, mint írott szövegként), az vajmi kevéssé befolyásolja írásként való használatát. Ha körülnézel, még az is lehet, hogy több kínai írásos tetoválást viselő embert fogsz látni, mint rovásírásos pólót, aztán mégse gondolod, hogy itt épp valami írás meghonosításáról lenne szó.

@DJS: "Azt meg tudod mondani, hogy mit keresnek a szabvány rovásban az X, Y és Q betűk? Ilyen hangok nincsenek a magyarban." Hogyha figyelmesen olvasol, akkor rájössz, hogy én nem értek egyet ezen betűk alkalmazásával sem a rovásírásban. A szabványt pedig "szabvány"-nak akartam írni, mert ez önkényes kinevezés, de mindenesetre ez van beterjesztve az Unicode bizottsághoz.

"Nem értelek. Ha én tudok rovásul, akkor használhatom bármire, amire jólesik" Nem mondtam, hogy ne használd, csak azt mondtam , hogy nem kéne lecserélni a latin írást, ha pedig nem cseréljük le, akkor nyilvánvaló, hogy főként díszítő jellege van.

"A helységnév-táblán.." Igen én is elsősorban egy faragott fatáblán látnám szívesen, hiszen ott mutat jól.

@tenegri: mólón = pólón

@tenegri: azért megnézném, hány kínai tetkós tudja elolvasni a saját tetkóját. Most nem csak a pólót mondhatnám, honlapok, könyvek stb. születnek így, homokba dughatod a fejed, legfeljebb nélküled fejlődik.

Egyébként a könyvekről szólva, olvasgattam ezzel az újfajta szabvánnyal írt szövegeket, hát azért rendesen kell gúvadni a szemnek, hogy a lekicsinyített betűk a-á, í-i stb különbségét lássa az ember, míg egy duplázásnál (ékezetes betűk megkülönböztetése nélkül) sokkal jobb az olvashatóság.

@DJS: "Tehát nem a latin hagyományait kérem számon a rováson, hanem a latin kifejezőkészségét." Te úgy gondolod, hogy a latin betűs írás jobban közvetíti a gondolataid, mint az élő (persze artikulált) beszéd?

Elég furcsa meglátás, akkor térjünk át a beszédről csak az írásra?

Ez csak egy (latin betűkhöz igazított) helyesírási hagyomány, semmivel sem közölsz több gondolatot, azzal, ha valamit nagy betűvel jelölsz, sőt akkor sem, ha az összes főnevet úgy jelölöd, mint a németben. Tulajdonneveknél egyfajta tiszteletből írjuk nagybetűvel, a mondatok elején pedig olvashatósági szerepe van. De a te kívánságod már teljesült is, ezen a táblán ugyan nem, de számos táblán nagybetű a község első betűje.

@arafuraferi: Töredelmesen bevallom,nem ismerem az illetöt.A rovásírás ügyét sem tudom szolgálni,mert nem értek hozzá.Engem az elsö hozzászólók érzelmektöl sem mentes megvetö hangneme zavart.Kultúránk számos eleme elveszítette mára funkcióját,mégis örizzük.A miénk.Nem hiszem,hogy ez ok lenne a megvetésre.(Mellékesen,tényleg létezik az említett rokonítás,nem én találtam ki.Sajnos.)

@DJS: "Azt meg tudod mondani, hogy mit keresnek a szabvány rovásban az X, Y és Q betűk? Ilyen hangok nincsenek a magyarban.' Nem értem,miért ne lennének ? Az igaz,hogy mondjuk az x hang 'eredendően" nem tagja a magyar hangkészletnek,jövevényszavakban találkozunk vele,de egyértelműen ki tudjuk ejteni (lásd: box,szex,mix,taxi,Mexikó,stb.),meghonosodott a magyarban (legalábbis szerintem),nem használunk a jövevényszavakban más hangot helyette.De ráadásul pl. az x-hez hasonló hangot ejtünk a 'keksz',a 'verekszik" és több más szóban is.A q-val is ez a helyzet. Az y meg több hangot is jelölhet:pl. ü,i,u,stb.

@istentudja: "Kultúránk számos eleme elveszítette mára funkcióját,mégis örizzük." Igen, akár a rovásírás is lehetne egy ilyen, de vannak sajnos olyan jelek, hogy megint csak megosztást fog szülni. Erről tehet mindkét fél. A rovásírók közül azok, akik a minél inkább valóságtól elrugaszkodott elméleteikkel akarják népszerűsíteni a rovásírást, azok eltaszítják azokat is tőle, akiket komolyabban érdekel. A nem rovásírók közül pedig azok, akik egyből valami rosszat látnak benne, és gondolok itt pl. Horváth Ivánra, aki irodalomtudósként egy elég lejárató írást tett közzé a rovásírásról, figyelmen kívül hagyva a rovásírás elismert kutatóinak a bizonyításait (pl. Sebestyén Gyula).

"tényleg létezik az említett rokonítás" Régen volt már terítéken a héber-magyar nyelvrokonság gondolata (talán 18. században), most épp Krizsa terjeszti itt a nyesten ezt a szintén tudománytalan elméletet.

@Roland2: Azért ne lássál már bele ezekbe hangokat.:-)

A q-t alig jelölik, általában átírják k-ra (az, hogy ki hogy ejti, változó, dehát az n-t is többféleképpen ejtjük, meg a h-t is, sőt a j-t is, de mind csak akkor tér el a fő hangtól, ha valamilyen hangtörvény ezt megköveteli, azaz nincs szükség külön jelölni, mert csak a hangilleszkedés miatt lesz más hang), az x pedig igaz, hogy affrikáta, de szemben a c-vel, itt eléggé felismerhető a k és sz egymásutánisága, csöppet sem cseng egybe. Az y által jelölt hangokra pedig van rendes betű is.

@arafuraferi: „az x pedig igaz, hogy affrikáta”: kis pontosítás: az x által jelölt [ksz] mássalhangzó-kapcsolatot nem szokás affrikátának nevezni, mert nem mutatja az affrikáták jellemzőit.

@arafuraferi: Továbbra sem értem,hogy ez miért cáfolná meg azt,h. ne lenne az 'x' (ksz) hang a magyar hangkészlet része,még akkor is,ha többnyire idegen eredetű szavakban fordul elő.Mindenféle gond nélkül ki tudjuk ejteni az x hangot a taxi,extázis,exhumálás,szex,turmix,stb. szavakban.Ezenkívül ugyanúgy használjuk az írásban is,ez is a magyar abc egyik betűje.

@arafuraferi: "hogy affrikáta, de szemben a c-vel, itt eléggé felismerhető a k és sz egymásutánisága" Az -nj- ,a -tj- és a -dj- hangkapcsolat is hangzik ny-nek,ty-nek és gy-nek :pl: csenjen,menjen vagy adjon,maradj,sütjük,stb.

@arafuraferi:

Nem támadni akartalak az X-szel, csak gondoltam, hátha tudod. Te jobban ismered ezt a szabványt, mint én. Azt se tudtam eddig, hogy az ékezetes rovásbetűk modern kiegészítések.

"Te úgy gondolod, hogy a latin betűs írás jobban közvetíti a gondolataid, mint az élő (persze artikulált) beszéd?"

Erre még így sose gondoltam, de tényleg. Fura. Talán mert a beszéd némileg spontán, így a gondolatok pontos kifejtésére jobb lehet az írás. Írásban is el lehet érni, hogy spontánnak hangozzék, de mégiscsak jobban meg tudod szerkeszteni. A beszédírók is órákig agyalnak egy-egy élőben előadott beszéd előtt.

"Ez csak egy (latin betűkhöz igazított) helyesírási hagyomány, semmivel sem közölsz több gondolatot, azzal, ha valamit nagy betűvel jelölsz"

Dehogynem. Ha azt olvasom, hogy "De akkor jött a Kovács, és ejteni kellett a témát", akkor a nagybetűből sejtem, hogy egy Kovács nevű úrról van szó, és nem egy kovácsról. Vagy ez csak nekem egyértelmű?

@Roland2:

"Az igaz,hogy mondjuk az x hang eredendően nem tagja a magyar hangkészletnek,jövevényszavakban találkozunk vele,de egyértelműen ki tudjuk ejteni,meghonosodott, nem használunk a jövevényszavakban más hangot helyette.De ráadásul pl. az x-hez hasonló hangot ejtünk a 'keksz',a 'verekszik" és több más szóban is.A q-val is ez a helyzet. Az y meg több hangot is jelölhet:pl. ü,i,u,stb."

Szerintem ezek a betűk nem hangokat jelölnek. Amikor a magyar ember bokszot olvas, akkor pontosan ugyanúgy ejti ki, mint amikor azt olvassa: box. Nevezzetek nyelvvédőnek, de szerintem ezért felesleges. Hogyne, persze, ki tudjuk ejteni az X-et, de nincs rá szükségünk, mint betűre, úgyis ksz-t ejtünk helyette. X hang nem létezik, legalábbis a magyar X semmiben sem különbözik a magyar KSZ-től. Gyakorlatilag az X egy ligatúra, és hasonlókat lehetne még kitalálni nagy tömegben; ha azokat nem vesszük be az ábécébe, akkor ezt se vegyük.

A Q és az Y pedig csak idegen szavakban fordul elő. Ha, mint írtátok, nem cél, hogy a rovás teljesen le tudja váltani a latint, akkor teljesen felesleges ezekre külön betűt kitalálni. És egyébként is magyartalan. Ha hagyományt akarunk őrizni, akkor repülniük kell. Akkor is, ha egyébként a rovásemlékekben előfordulnak, tehát nem mai, hanem reneszánsz kori túlbuzgóságról van szó. Magyar írásrendszerben semmi keresnivalója Y-nak, ha meg belerakjuk, akkor követelem, hogy a skandináv, kínai, indiai, stb. ábécékre, sőt a teljes Unicode karakterkészletre is csináljanak rovásjeleket. Ugyä?

@szigetva: Valahol affrikátának olvastam. De most nem járok utána, szerintem sem az.

@Roland2: Ezt most miért írod? nem teljesen értem, az nj az ny lesz összeolvadással. Mint írtam még régebben, az összeolvadást szerintem jelölni kéne a rovásírásban, ahogy a régi rovásemlékekben is jelölik. De hogy jön ez az iksz-hez?

@DJS: "csak gondoltam, hátha tudod" Hát sok vélemény volt ott is, mikor létrehozták, alapvetően a Forrai-féléből indultak ki a rovásszabvány során, csak aztán az ékezetes betűkhöz is elkezdtek régi rovásemlékekből szedni betűket, és akkor utána kitalálták még a nagybetűket, meg a q, x, y-t. Nem követtem én se a megállapodás folyamatát teljességében, elég a végeredményt látni, amiben a Nikolsburgi abc ü-jét kinevezték önkényesen hosszúnak, a Rudimenta ű-jét pedig rövidnek. De ugyanígy az i-í változatai is előfordulnak rövid helyzetben is hosszú helyzetben is a rovásemlékekben, a zárt e-ről meg ne is beszéljünk, mert azt tudjuk, ugyan, hogy használtak a h jelét zárt e helyett is, na de az ilyen rovásemlékekben a h is ugyanaz volt. Szóval az egyik rovásemlék h-ját kinevezték zárt e-nek a másik rovásemlékét pedig h-nak. Azért ezek elég önkényes változtatások, és ha valaki régi rovásemléket akar olvasni, akkor megtéveszti az, ha ezt szabványnak adják elő.

@arafuraferi: De még az i-í vel nincs is olyan nagy gond, hiszen az hogy legfölülre teszik, vagy kicsit lejjebb, akár elírással is változhat. A két betű nagyon hasonló, szóval nem olyan nagy gond. A legnagyobb gond szerintem az említett ü-ű és a h-zárt e önkényes kinevezése. Azonkívül az egész alapja a Nikolsburgi abc, viszont belekverednek teljesen más stílusok is. Ezért mondom, hogy a Magyar Adorján féle a legjobb az újított abc-k közül (de ez nem kampány akar lenni, hiszen én simán ellennék a Nikolsburgi abc változatlan formájával is), mivel elég egyedi, és egy olyan abc az alapja, amiben megvan az é eleve, a többi betű is ehhez az abc-hez hasonló (pl. az ö is sajátos egyszerűsítéssel lett kialakítva abból, külön újítás csak az á, de az is elfogadható, mert követi a hangjelölés elvét), nem pedig a Nikolsburgi betűket toldották meg (a jóval későbbi) é-vel és egyéb betűkkel. Stílusbeli különbségek alapján nem szabadna betűket kinevezni.

Egyébként meg mivel tudományos körökből elég közömbösség van a rovásírás iránt (magyarul szarik rá az Akadémia), olyan abc fog elterjedni, amit a leginkább terjesztenek. Valószínű a "szabvány"-nak mondott lesz a jövőben a leggyakoribb, úgy látom ez terjed a legjobban, tehát a helységnévtáblákon, honlapokon stb. is valószínű ezekkel a betűkkel futhatunk majd össze a jövőben, mivel nem mindenki fog régi rovásemlékeket kutatni, hanem használja azt, ami a leggyakoribb.

@istentudja:

Semmi bajom nincs a rovásírással - egy rossz szót nem szóltam róla.

@DJS: Az arab, héber, grúz, örmény stb. írás sem ismeri a kis- és nagybetűket, mégsem alacsonyabb rendű. A központozásnak sem kell törvényszerűen (olyannak) lennie, ahogy megszoktuk.

@arafuraferi: Ilyen alapon ne használjuk a latin betűket se számítógépen, mert eredetileg nem arra találták ki.

@DJS: De mennyivel egyszerűbb és időtakarékosabb is x-et írni ksz helyett. :)) Egyébként nekem közömbös a rovásírás,nem azért szóltam hozzá.

@istentudja:

Na ez az a vélemény, amelynek hirdetői a rovásírást szimpla provokációs eszközként használják politikai ellenfeleikkel szemben. Nem a rovásírás a cél, hanem az annak kizsákmányolásával nyerhető propagandafelület. Sorry, de nem hiszem, hogy Vona G. vagy Morvai K. személyesen tud rovással írni...

A héberre való célozgatás meg a vélt(!) ellentábor etnikai származásának burkolt felemlegetése.

@Nước mắm ngon quá!: Sajnálom,hogy csalódást kell okoznom önnek:nincsenek politikai ellenfeleim!De van véleményem:a jobbik,a rosszabbik.Kizárólag az önök lekezelö cinizmusával van bajom.Ami a hébert illeti,történetesen akkor épp erröl olvastam,de vigyázat,hátha az "ellentáborba" tartozom.Ki tudja,elvégre nem ismerjük egymást.

Nem kell démonizálni a rovásírást. És hát sokmindent használnak sokmindenre, ha valami előnyt szeretnének szerezni.

arafuraferi:

"Régen volt már terítéken a héber-magyar nyelvrokonság gondolata (talán 18. században), most épp Krizsa terjeszti itt a nyesten ezt a szintén tudománytalan elméletet."

*********************************

Nem héber-magyar nyelvrokonságról írtam, hanem a két gyöknyelv, a magyar és a héber szavainak rokonításáról. A héber és a magyar NEM rokonnyelvek, de mindkettő gyöknyelv - és bármely két jól megtartott gyöknyelv szavai tömegesen összehasonlíthatóak. Miért? Azért, mert a gyöknyelvek az emberiség fajspecifikus beszédének ősi mássalhangzó-vázait - azok ősi értelmével együtt - a mai napig őrzik.

***************

Épp elég példát hoztam már fel erre a Gyökök és gyökerek (kit szégyenítettetek meg a "gyökerek" kifejezéssel?

Tehát abban a fórumban IS épp elég példát hoztam fel arra, hogy ezt a mondatot csúsztatásnak érezzem.

Én azt állítom, hogy mivel a magyar egy jól megtartott GYÖKNYELV, bármely más gyöknyelv 1 és 2 szótagú szavai tömegesen hasonlíthatóak össze. S a "tömegesen" alatt 80%-os hasonlíthatóságot értek. (Annyit találtam.)

Tegyük fel, hogy nem szándékos csúsztatás? Jó. Akkor viszont a magyarnak, mint gyöknyelvnek a teljes elutasításáról van szó. Éspedig bármiféle bizonyítás nélkül. S ezt minden résztvevő tudja, hogy így is van.

TUDOMÁNYTALANnak akkor nevezhetsz egy nyelvészeti irányzatot, ha létezik olyan nyelvtudományi ágazat, és annak kidolgozott módszere, amely a gyöknyelvek létezését tagadni képes.

Mivel élő gyöknyelvek (a magyart tagadod, azon kívül) ma is vannak: az arab, a héber, szanszkrit, dravida,

a holt nyelvek közül feltehetően a sumér, ezt nincs értelme tagadni.

Tagadni egyelőre csak a magyar nyelv gyöknyelvi szerkezetét próbáljátok. Vizsgálati eszközök azonban - a tagadáshoz - a manapság Magyarországon művelt "indoeurópai" nyelvészeti irányzatban NEM LÉTEZNEK.

******************

Ha nem viszont léteznek, akkor a tudomány itt az arab, a héber nyelvészet - és ezeken kívül az, amit én a magyar nyelvre vonatkozóan megalapoztam.

Tagadni ezt úgy lehetne, hogy fogod a magyar-héber gyökszótárt

elsajátítod azt a módszertant, amit én kifejlesztettem, és bebizonyítod, hogy a 7800 magyar szó rokonítása nem 80%-os, hanem - mondjuk - elenyésző. Hogy mondjuk csak finn-magyar rokonszavak számosságához hasonló, vagy annál is kevesebb volna.

************************

De még a módszertanom elsajátítása (új magyar nyelvészeti ágazat megtanulása) helyett is, már első közelítésben, AMATŐR MÓDON is meg lehetne győződni arról, hogy a magyar szavak óriási tömege,

a hasonló (gyakran teljesen azonos) hangzás mellett kifejezetten rokonértelmű szavakat rendel a héber megfelelőkhöz.

********************

Erre a mai hivatalos magyar nyelvtudomány nem hajlandó. Kézbevenni sem, belenézni sem, válaszolni sem az egyetemekre beküldött értesítésemre, hogy létezik egy ilyen 1000 oldalas gyökszótár (amely természetesen a módszertani alapokat is tartalmazza).

********************

Ismétlem: ha itt sem reagáltok arra, amit én mondok, folytassátok a társalgást és én ezt a fórumot is itthagyom.

Összefoglalom: a magyar és a héber nem rokonnyelvek, hanem GYÖKNYELVEK.