-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Puskin akár tízezer libát is vehetett volna az Anyeginért kapott pénzből. Lehetséges, hogy költészetből is meg lehet gazdagodni?
Ha iskolai tanulmányainkra emlékezünk vissza, a költők anyagi helyzetéről két alapvető forgatókönyv juthat eszünkbe. Az egyik esetben a költő gazdag főúr, de legalábbis földbirtokos; jól menő polgári családba született, de minimum tisztes polgári hivatala van: banktisztviselő, gimnáziumi tanár (abban az időben, amikor ez még anyagi megbecsülést is jelentett) stb. – mindenesetre a megélhetése biztosított, anyagi helyzetében költészete nem játszik meghatározó szerepet. A másik alaphelyzetben a költő szegény, és bármilyen zseniális műveket hoz létre, az is marad. (Ha e sorokat az irodában, a reggeli kávé mellett olvassa, javasoljuk, szervezzen gyorsan műveltségi vetélkedőt munkatársai között, melyik ismert költő melyik csoportba tartozik, miből élt meg.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Viszonylag ritka azoknak az eseteknek a száma, amikor a költő akkora honoráriumot kapott, hogy abból meggazdagodott – vagy legalábbis meggazdagodott volna, ha nem lett volna eleve gazdag. Alexandr Szergejevics Puskin nemesi családból származott, a Carszkoje Szelo-i jóhírű gimnáziumban nevelkedett – arról tehát szó sincs, hogy súlyos anyagi gondokkal küszködött volna. Azonban Jevgenyij Anyegin című verses regényéért, mely a napokban ünnepli 180 éves jubileumát (a régi naptár szerint április 2-án jelent meg), olyan honoráriumot kapott, hogy egy csapásra megoldotta volna egy időre minden anyagi gondját: 12 ezer rubelt? De mennyit ért az akkoriban? Íme, az árak öt évvel későbbről, 1838-ból:
(Forrás: Facebook / Банк ВТБ 24)
| 1 font (45 dkg) sügér | 0,25 rubel |
| 1 font (45 dkg) csuka | 0,20 rubel |
| 1 font (45 dkg) livlandi marhahús |
0,15 rubel |
| 1 font (45 dkg) oroszországi marhahús |
0,14 rubel |
| élő liba | 1,20 rubel |
| 10 db tojás | 0,23 rubel |
| élő tyúk | 0,70 rubel |
| 1 pár csibe | 0,60 rubel |
| 1 pud (16 kg) vaj | 16 rubel |
| 1 pud (16 kg) méz | 20 rubel |
| 1 pud (16 kg) rozsliszt | 2,20 rubel |
| 1 pud (16 kg) böjti zsiradék | 16 rubel |
| 1 csetverik (kb. 26 liter) burgonya | 0,50 rubel |
| 1 pud (16 kg) kazanyi szappan | 16 rubel |
| 1 pud (16 kg) faggyúgyertya | 18 rubel |
| 1 szekérderék széna | 4–5 rubel |
| 1 szekérderék szalma | 1–1,20 rubel |
A táblázatban szereplő böjti zsiradék többféle anyag is lehet: kendermagolaj, lenolaj, olívaolaj, mákolaj, szezámmagolaj, napraforgóolaj, kukoricaolaj, mustármagolaj vagy akár halzsír is. Legvalószínűbb, hogy ebben az esetben lenolajról vagy kendermagolajról van szó: Oroszországban hagyományosan ez volt a legelterjedtebb zsiradék, melyet böjt idején is lehetett fogyasztani.
Láthatjuk tehát, hogy 12 ezer rubelből már egész jól meg lehetett élni: az biztos, hogy Puskint akkor sem fenyegette volna az éhség, ha más vagyona nem lett volna.
Forrás