nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mennyi az annyi?
Mértékegységek a könyöktől a rendszerig

Már az ősemberek is szembesültek a méretek meghatározásának kérdésével, nem volt ugyanis mindegy, mit hazudtak a szomszédnak a szakadékba kergetett gyapjas orrszarvú marmagasságáról. Idővel mindenhol kialakultak a mértékegységek, azután bekövetkezett a zűrzavar, amin végül az egységre történő törekvések lettek úrrá. Hellyel-közzel.

G.B. | 2009. szeptember 23.
|  

Mértékegységeket minden bizonnyal már az ősember is használt, volt egy nagy botja, azzal verte meg a gyereket, ha az elcsent egy szeletet a gondosan bepácolt mamut-tarjából: a suhanc tudta, hogy ha az öreg a botért nyúl, abból nagy (mértékű) verés lesz, míg ha csak bölénybőr zekéjének ujját tűri föl, akkor megúszhatja egy-két pofonnal is. Kezdetben kéznél voltak a végtagok a mérésre, így terjedt el a láb, az arasz, a hüvelyk mint mértékegység, ennél biztosabbat azonban csak az írásbeliség megjelenése utáni időkről tudnak a kutatók. A sumérok (sumerek) például – akik előbb képjelekkel, majd ékírással örökítették meg törvényeiket – fejlett szinten művelték a csillagászatot, amihez a hatos számrendszert használták. Ebből a számrendszerből ered az idő mérése is: 3600 másodperc az 60 perc, 60 perc pedig egy óra. A sumérok (sumerek) ez alapján osztották fel a kört is 360 fokra. Egy nap 24 óra lett, egy év pedig 12 hónap.

Vajon tényleg annyi?
Vajon tényleg annyi?
(Forrás: Ann- Kathrin Rehse)

Egy könyök Biblia

Mert egyedül Óg, Básánnak királya maradt meg az óriások maradéka közül. Ímé az ő ágya vas-ágy, nemde Rabbátban az Ammon fiainál van-é? Kilencz sing a hosszasága és négy sing a szélessége, férfi könyök szerint. (5Móz 3,11)

Fenti idézet is bizonyítja, hogy a Bibliában számtalan helyen tetten érhetők a szerzők, amint mértékegységek szerint adják meg az eszközök nagyságát. A bitófáét is:

És monda néki Zéres, az ő felesége és minden barátja: Csináljanak ötven könyöknyi magas fát, és reggel mondd meg a királynak, hogy Márdokeust akaszszák reá, és akkor menj a királylyal a lakomára vígan. És tetszett a dolog Hámánnak, és megcsináltatta a fát. (Eszt 5,14)

A biblia.hu ismertetője szerint az Ószövetségben a hosszúságmérés alapegysége a „könyök” (a régi Bibliában „sing”). A könyökhossz az a távolság, amely egy átlagtermetű ember alsókarjának hossza a könyökétől a középső ujja hegyéig. Elnagyolt számítás szerint fél méternek szokták venni, pontosabban pedig 44,4 cm. Az „arasz” a könyökhossz fele: 22,2 cm. A „tenyérnyi” hosszúság (illetve szélesség) az arasz egyharmada: 7,4 cm. Az „ujjnyi” hosszúság a tenyér negyede: 1,85 cm. És így tovább, aki kíváncsi a bibliai űr-, és súlymértékekre, valamint pénzekre, kattintson idézett oldalon a „Térképek” fülre.

Liter...
Liter...
(Forrás: Ann- Kathrin Rehse)

Magyar meszely, bécsi meszely

Az Angströmtől a Delisle fokig terjedelmes a mértékegységek listája, de érdemes talán egy kitérőt tenni a magyar mércékre.

„Hé! kocsmáros! hol vagy? a teremburádat!

Alszol, vagy meghaltál? mért nem gyújtsz világot?”

„Dehogy alszom, (kit hoz a forgószél megint?)

Itt a mécs, bor is lesz: itce kell-e vagy pint?”

„Nem kell pint, sem itce, hiába is adnád,

Egy csöppet se hozz, vagy hozz egy öreg kannát!”

Elühmgette magát a csaplár e szóra,

Gondolván magában: most akadt ivóra.

(Arany János: Toldi, Tizedik ének)

A Magyar Elektronikus Könyvtár a Nagy világatlasz alapján ad egy listát, ami azonban nem említi egyebek mellett (például csöbör, petrence, mérő, ujj, stb.) a meszelyt, ami Majdán János, a Pannon Agrártudományi Egyetem tanárának egyik előadása szerint a hazánkban 1807-ben – a boroknál – bevezetett egységes mértékegység része, az icce és a pint társaságában. Eleink, ha nem Toldi Miklósnak hívták őket, akkor általában egy magyar meszely (körülbelül 0,42 liter), a labanc-szimpatizánsok pedig egy bécsi meszely (kb.: 0,34 liter) bort rendeltek kezdésnek a korcsmában, hogy aztán idővel áttérhessenek az iccére (itce, ice), ahogy kell. Mátyás király óta van egy különleges icce is, a cinkotai, amiről itt lehet megtekinteni egy dokumentumfilmet. Emitt meg néhány kimerítő táblázat.

Mérték, egység a légiirányításban

A légiirányítók az 1970-es években ugyan a metrikus rendszert használták Magyarországon, a nyugat-európai légiforgalmi szolgálatok azonban az ICAO „Blue Table”-t alkalmazták, ami a tengeri mérföld, láb, stb. angolszász mértékegységek alkalmazásán alapult. A Hungarocontrol leírása szerint e kettő mellett a sportrepülők népes társasága egy külön rendszer szerint – különösen az ejtőernyős ugrásokhoz – méter/szekundumban kérte a szélerősségi adatokat. Így tehát minden irányítónak szinte fejből kellett tudnia az átszámításokat, a légnyomás adatokat például már eleve három egységben adták meg. Ezekben az években a magyar légiforgalmi irányítók három nyelven (angolul, magyarul és oroszul) dolgoztak és három iránymagasság-elosztó rendszer (ICAO FL, ICAO metrikus és szovjet metrikus) alapján koordinálták, valamint irányították a forgalmat, három időszámítást alkalmazva. A témáról később bővebben is olvashatnak a nyest.hu olvasói.

Mint a fenti példák is jelezték, a mértékegységek másként alakultak ki egyes országokban, de akár szakmákra lebontva is. Sőt, ha a terminológia azonos is volt, adott egység nem feltétlenül jelentett ugyanakkora mennyiséget (lásd magyar meszely – bécsi meszely). Világkereskedelmi szempontból jelentős volt a káosz, azt is nehéz megmondani, ki tette az első, egységesítésre irányuló javaslatot. Egyes források szerint a dolog Simon Steveniusszal kezdődött, aki 1584-ben De Thiende című munkájában javasolta a decimális rendszer alkalmazását. Más források úgy tudják, Karl Friedrich Gauss (1777–1855) német matematikus hívta fel a figyelmet elsőként a problémára. Ami biztos, az az, hogy Charles Maurice Talleyrand-Périgord herceg (1754–1838) 1790-ben javasolta elsőként a francia nemzetgyűlésben a méterrendszer bevezetését. (Talleyrand a szülői gondatlanságnak és egy szerencsétlen balesetnek köszönhette elméje pallérozottságát. Anyja nevelőszülőkhöz adta, ahol leesett a kredencről, és megnyomorodott. Ekkor – bár elsőszülött fiú volt – öröksége az öccsére szállt, őt pedig papi pályára adták. Szerette az életet, a Sorbonne diákjaként belevetette magát a világi élvezetekbe, hamarosan kis csoport alakult körülötte, amelyet az „elmésség, romlottság és nővadászat társaságának” neveztek. 1791-ben VI. Pius pápa kiátkozta, és felhagyott a papi pályával, de ez már egy másik történet.)

Írország is váltott. Új, a sebességkorlátozást már km/órában jelző tábla közelében halad el egy emeletes autóbusz a Dublin megyei Suttonban 2005. január 20-án
Írország is váltott. Új, a sebességkorlátozást már km/órában jelző tábla közelében halad el egy emeletes autóbusz a Dublin megyei Suttonban 2005. január 20-án
(Forrás: MTI/EPA/Cathal McNaughton)

Etalon platinából

A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karának adjunktusa, Dr. Zana János összefoglalója szerint a Talleyrand által beterjesztett javaslat a másodpercinga hosszát választotta volna a hosszúság mértékegységéül. A Francia Tudományos Akadémia végül a Párizson áthaladó negyed délkör tízmilliomod részét indítványozta. 1793 májusában javasolták először a méter szót, amely a görög metron szóból származik. Ezt geodéziai módszerekkel mérték ki angol és francia tudósok. A felmérési munka 1798 novemberében fejeződött be, 1799 júniusára pedig elkészült az ősméter és az őskilogramm. A méter etalon platinából készült. A kilogramm etalonhoz szükség volt a liter meghatározására is, ezt is megalkották, de nem fizikai valóságában, hanem csupán definícióként. A Nemzetközi Méteregyezményt (Convention Internationale du Metre) 1875-ben 18 állam részvételével Párizsban írták alá, osztrák–magyar részről a Monarchia párizsi követe, Apponyi Rudolf. A résztvevők létrehozták Sévres-ben a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalt (Bureau International des Poides et Mesures – BIPM) is, amit megbíztak az ősméter és az őskilogramm őrzésével. (A téma iránt érdeklődők ne hagyják ki ezt a honlapot.) Magyarországon 1876. január 1-jével vezették be a méterrendszert.

Miközben a tudósok sorra dolgozták ki a különféle mértékegységrendszereket (részletesen Zana doktor idézett dolgozatában), a következő nagy lépésre 1960-ban került sor. Ekkor fogadta el az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (Conférence Générale des Poids et Mésures) az első átfogó, egységes, nemzetközi mértékegységrendszert, amely a Mértékegységek Nemzetközi Rendszere (Systeme International d' Unités, röviden SI) nevet kapta. Az SI alapegységei a Hossz, Tömeg, Idő, Elektromos áramerősség, Abszolút hőmérséklet, Anyagmennyiség és a Fényerősség. A Magyar Népköztársaságban már 1960-tól az SI figyelembevételével készült kormányrendelet (50/1960. Korm. sz.) szabályozta a mértékegységek használatát. Hazánkban ma az egyes fontosabb törvényes mértékegységeket a mérésügyi törvény végrehajtására kiadott 127/199. (X. 9.) Kormányrendelet közli. (A témáról bővebben itt.)

Metrikus Mártírok

A régi mértékegységek francia és európai eltörlése a hagyományosan hűvös angol–francia viszony miatt azt eredményezte, hogy a britek (és az Amerikai Egyesült Államok) már csak büszkeségből sem voltak hajlandók áttérni a metrikus rendszerre. A kocsmákban ma is pintben mérik a sört (az angolok jól járnak, mert egy angol pint 0,568 liter, vagyis több mint a mi korsónk, az amerikaiak viszont nem, mert az ottani pint 0,473 liter), mérföldben róják a kilométereket, és köbláb/percben adnak meg olyan dolgokat, amiket errefelé köbméter/órában számolnak. Az egyszeri magyar turista meghülyül a boltban: a szalonnát bacon-nek hívják és fontban mérik, ráadásul fontban kell fizetni érte. Az USA magasról tesz a dologra, Nagy-Britannia azonban 1973-ban csatlakozott az Európai Unióhoz (pontosabban annak elődjéhez, az Európai Gazdasági Közösséghez), és ez azt jelenti, hogy kötelezően át kellett volna állniuk az uniós mértékegységekre. Nem tették meg, többszörös halasztást kaptak, a legutolsó, 2010-es határidőt végül bizonytalan időre elhalasztották, bár időközben kötelezővé tették, hogy a termékeken a metrikus mértékegységeket is(!) tüntessék fel. A britek a pénzrendszerüket már közel negyven éve megreformálták, de a pintben mért sörért és a többi hagyományos mércékért olyan mozgalmak küzdenek, mint a „Metrikus Mártírok” (Metric Martyrs Defence Fund)

Flekk és négyszögöl

Hazánkban az SI törvénybe iktatása nem jelentette a régi mértékegységek eltűnését. A gazdák jó része még mindig négyszögölben beszél a kocsmában a telekről, az újságírók pedig flekkben mérik a teljesítményüket (persze csak ha a mennyiségről van szó). A németből átvett flekk szó 1 gépelt oldalt jelent, ami általában 1800 karakter, a szerzőknek a leadott flekkek száma után fizetnek. Az idősebb zsurnaliszták még emlegetik, hogy – elméletileg – létezik kis- és nagy flekk is, a baj csak az, hogy a szerkesztők nem szeretnek vitatkozni.

Információ
X