-
ganajtúrós bukta: Láttam egy másik nagyon jó kifejezést is a bullyingra: peer abuse. Peer abuse = rangtárs a...2024. 10. 15, 11:32 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: A 'gyé' története vagy a szó etimológiája talán segít (cáfolják az elk...2024. 10. 15, 11:00 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 Folytatom.. Ez a feltételezésed az -szt/ d(t) toldalékokkal kapcsolatban: "...2024. 10. 14, 15:13 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 -re Folytatás: "A -d-re talán a válasz az, hogy fiktív tőre épül, nincs öná...2024. 10. 13, 11:41 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hétfő este megtelt a Pepita Ofélia Bár. A résztvevők azonban nem a francia–angol meccset nézték, hanem kortárs közéleti verseket hallgattak meg élőben.
Néhány hete kezdett el keringeni az interneten Erdős Virág Na most akkor című szövege. A költő először saját Facebook-oldalára tette fel jegyzetként, majd később a Népszabadságban meg is jelent a szöveg. De mire idáig eljutott, már több ezren osztották meg egymással a „kéziratot” a közösségi oldalon. Az eset jól szemléleti, milyen nagy érdeklődés övezi az aktuális, közéleti tárgyú művészi szövegeket, ha jók. Sajnos ez a vers már nem kerültetett be az Édes hazám című antológiába, mert később keletkezett, de a kötetet bemutató felolvasóest csúcspontját jelentette. De ne szaladjunk ennyire előre...
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A könyvhétre jelentette meg a Magvető Kiadó az Édes hazám című versantológiát, amely az elmúlt húsz év politikai költészetéből válogat. A kötet megjelenésének alkalmából az Erasmus Kollégium és a Pepita Ofélia Bár Kötelespéldány címmel felolvasóestet rendezett 2012. június 11-én. Az eseményen a kötetben szereplő verseket olvasták fel a szerzők, illetve sor került egy rövid beszélgetésre is a szerkesztők és a kötet ötletét megfogalmazó irodalmárok részvételével. Az est házigazdája Bán Zoltán András kritikus volt.
A pincehelyiség fél 7 körül már zsúfolásig telt emberekkel, akik nem a meccsre, hanem a kortárs magyar politikai költészetre voltak kíváncsiak. Többen szorongatták kezükben az impozáns verseskötetet. A kötetben szereplő versek szerzői is szép számmal megjelentek. A műsor három részből állt: két felolvasós rész között egy kis beszélgetés a szerkesztőkkel és irodalmárokkal. Pont jó arány, gondolhatjuk, több vers, kevesebb okoskodás.
Elsőként Márton László író olvasta fel Bowen monológja, sötétben című, 20 évvel ezelőtti versét, ami az Édes hazámnak is nyitóverse, és ennek az estnek is megadta a méltó felütést. Ez után a kötet utolsó, Búcsúlevél című ciklusából hangzottak el versek (nem az összes). Elsőként Kemény István Búcsúlevél című, 2011 februárjában keletkezett versét hallgathattuk meg színészi tolmácsolásban, majd a rá adott költői reakciók közül néhányat: Térey János Magyar közöny és Nádasdy Ádám: A hazafiúi hűségről című versét. Ez után még a kötet ugyanezen ciklusában szereplő két költeményt hallgathattunk meg a szerzők tolmácsolásában: Erdős Virág Édes Hazám és Schein Gábor: Karácsony másnapján című versét.
Még a versek hatása alatt voltunk, amikor elkezdődött a beszélgetés Bán Zoltán András vezetésével. A meghívott beszélgetőpartnerek Radnóti Sándor esztéta, kritikus, Turi Tímea, a kötet kiadói szerkesztője, Bárány Tibor, az antológia összeállítója és Margócsy István irodalomtörténész voltak. A beszélgetés nem konkrétan az Édes hazám kötetről szólt, sokkal inkább a hazafias líra, a politikai vagy közéleti költészet hagyományairól. A résztvevőknek öt-öt kedvenc közéleti verset kellett választaniuk a magyar irodalom történetéből. A beszélgetés során pedig azt indokolták, miért fontos szerintük a magyar líratörténetben az adott költemény, illetve, hogy számukra személyesen mit jelentenek a választott darabok.
A rövid beszélgetés után pedig újabb felolvasás következett. A meghívott költők többnyire a kötetben megjelent verseikből olvastak fel. A kötetből elhangzott Tatár Sándor Magyarok Istene, Szilágyi Ákos Vércsék, Takács Zsuzsa Egy kalap, Sajó László Három a magyar igazság és Kemény István: Keresztény és közép című verse. Nem a kötetből olvasott fel Szálinger Balázs, aki A dánság című költeményét adta elő; Ferencz Győző, aki a Kisebbségben című versét olvasta fel. Végül az est zárásaként elhangzott a kötetből épphogy kimaradt Na most akkor Erdős Virágtól.
Az est hatását jól mutatja, hogy a résztvevők kissé kótyagosan, még a versek hatása alatt másztak fel a Pepita Ofélia meredek lépcsőjén a pincéből ki az igazi édes hazába. Ahol hamar kiderült, hogy az antanthatalmak meccsén az eredmény döntetlen (1:1) lett.