-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Van valami közös a skót partvidék eldugott halászfalvaiban és a bajor farmok zárt világában: az ott élő költők egy része helyi dialektusban írja verseit. A globalizáció korában ezek a helyi nyelvváltozatok kezdenek eltűnni, ezért megőrzésük érdekében külön erőfeszítésre van szükség.
Az elmúlt évben éppen ebből a célból rendeztek workshopot Skóciában két német és két skót költő részvételével. A költők tolmácsok segítségével kommunikáltak, és nyers fordítások alapján az volt a feladatuk, hogy a verseket egymás nyelvére ültessék át, ügyelve a helyi vonásokra. A Deutsche Welle beszámolója szerint a szervezők azt remélték, ezzel sikerül megmenteniük valamit a veszélyeztetett kulturális örökségből.
![Költői skót táj](/media/koltoi-skot-taj.jpg)
(Forrás: R. Q. /sxc.hu)
A dialektusban írt költészet általában sokat merít a helyi földrajzi jellegzetességekből. Míg a frank költők gyakran a földművesek életéből vesznek inspirációt, skót társaik inkább a halászok hétköznapjaira alapoznak. A szó szerinti fordítás éppen ezért sok esetben gyakorlatilag lehetetlen, és a költők kénytelenek a fantáziájukra hagyatkozni annak kitalálásában, hogy az egyes költői képeket hogyan adják vissza helyesen a másik nyelven.
A projektet Isabel Cole szervezte, aki „Senki földje” címmel egy német irodalomról szóló, angol nyelvű újságot szerkeszt. Szerinte Németországban kevésbé fogadják el a helyi nyelvjárásban írt irodalmat, mint Skóciában. „Úgy gondolom, ha az emberek nyitottak a dialektusban, nem standard nyelven írt költészetre is, az nagyon gazdaggá teheti őket. Ez valami olyasmi, amit hiányolok a német irodalomban. Pedig nagyszerű, hogy mennyi különböző dialektus létezik itt, és hogy az emberek mennyire ápolják ezeket.”
Alexander Hutchison, aprojekt egyik skót részvevője szerint a tájszólás sokkal személyesebbé teszi a mondanivalót. „A skót dialektusban írt költészet az önkifejezésnek ugyanolyan életképes eszköze, mint a standard angol nyelven írt irodalom” – vallja.
Helmut Haberkamm, a workshop egyik frank nyelven alkotó német tagja hasonlóról számolt be: „A frank nyelvjárás mélyen és visszavonhatatlanul a gyermekkoromhoz kötődik: a legkorábbi érzéseimet és élményeimet ezen a nyelven fogalmaztam meg, és ez meghatározta az életemet. A frank számomra az érzések és az intimitás nyelve.” Ugyanakkor a költő úgy gondolja, a nyelvjárások ma már „veszélyeztetett fajnak” számítanak. „Az emberek sokfelé járnak-költöznek; nem élnek annyi ideig egy helyen, hogy megőrizhessék a nyelv helyi vonásait. Ezzel egyidőben viszont új nyelvváltozatok is születnek: ha egy közösség elég időt tölt együtt, ez a folyamat óhatatlanul megindul.”